Menekülés a győzelembe – A gazdasági nehézségek ellenére az FMCG és a kereskedelem vonzereje is nőtt
A gazdasági, társadalmi kihívások ellenére az élelmiszeripar és a kereskedelem is érti: akár a profit rovására is mindent meg kell tenni, hogy a felépített munkavállalói csapatot ebben az átmenetinek hitt nehéz helyzetben megtartsa. Úgy tűnik, ez sikerül is, hiszen az FMCG vonzereje sok év után ismét átlag feletti, és a kereskedelemben is egyre többen szeretnének dolgozni.
A cikk a Trade magazin 2023/6-7. lapszámában olvasható.
Előre kell bocsátani azonban, hogy a Randstad által felmért 36 kereskedelmi és 22 FMCG-cég között nagyon nagy szóródás van. A legvonzóbb Ikeához, illetve Coca Colához képest a sereghajtóknál fele annyian vannak azok, akik szívesen dolgoznának. Nem véletlenül: az éllovasok évek óta követik a munkavállalók véleményét, próbálnak akciótervet készíteni, hogyan tudnák bevonzani, motiválni, megtartani a legjobb tehetségeket.
Mi a helyzet a munkaerővel?
Ha feltételezzük, hogy ma Magyarországon 65 évesen lehet nyugdíjba menni, akkor 2023-ban is 37 ezerrel több ember hagyja el a munkaerőpiacot, mint ahány 18 éves gyerek belép arra. A tavalyi gyenge forint ezen felül felgyorsította a munkaerő-elvándorlást, ami szintén fejfájást okozott. A románoknál, szlovákoknál, cseheknél is sokkal kisebb az infláció, és ahol nincs euró, ott se gyengült az európaritás, mint Magyarországon. Azok a családtámogatási lépések, amelyekkel példamutatóan operál a kormány, csak lassítani tudják az elöregedést, de Európában sehol sem képesek megállítani azt. Nem is beszélve arról, hogy a ma született gyerek 20 év múlva fog dolgozni. Állítólag a fejlett világban (Magyarországon is?) a ma született gyerekek közül minden második száz évig fog élni, azaz a nyugdíjszabályozás is időszerű lesz.
Mint hazánkban az elmúlt ezer év során olyan sokszor, most is a külföldi munkavállalók betelepítése látszik az egyetlen komoly járható útnak. Rövid távon az automatizáció munkahelykiváltása nem érzékelhető, a lakosság egészségi állapota miatt a nyugdíjkorhatár emelése kétséges. Szerencsére a kormány érzékeli ezt, és pragmatikusan több mint egy tucat EU-n kívüli országból engedi a munkavállalók importját igen széles foglalkozási spektrumban a minősített foglalkoztatói státusszal bíró munkaerő-kölcsönző cégeknek. Nincs az a nagy kereskedelmi és ipari cég, amely hosszú távon biztosan meg tudja oldani a feladatait belföldi munkaerővel. Ha nem hiszik, akkor nézzék meg, hogy mi zajlik a nyugati boltokban, gyárakban…
Munkahelyválasztás: mit mért fel a Randstad és mik a trendek
A Randstad a világban huszonharmadik éve, hazánkban pedig tizedik alkalommal mérte fel a 18–65 éves korosztály munkaválasztási szokásait és preferenciáit. Nálunk 7343, a többi 31 OECD országban pedig 160 ezer embert kérdeztek meg. A minta statisztikailag, azaz korra, nemre, végzettségre, földrajzilag is reprezentatív. 276 vállalatról formáltak véleményt idehaza és 6022-ről az egész világon.
Mint az elmúlt években mindig, most is a bérezés a legfontosabb munkahelyválasztási kritérium idehaza. Érdekes, hogy vannak olyan országok Európában, mint például Norvégia, ahol nem a fizetés a legfontosabb. A jó munkahelyi légkör és a pénzügyi stabilitás tartozik még a dobogós választási pontok közé. A munkahelyi légkör kialakításáért a cég vezetése felel. A pénzügyi stabilitás hangsúlyozása evidensnek tűnik, pedig nem az. A mai gyorsan változó világban a felmérés szerint azok a dolgozók, akik félnek a cégük pénzügyi stabilitása miatt, kétszer olyan gyorsan váltanak is.
Félelmetes továbbá az is, hogy a magyarokat mennyire hidegen hagyja a munka tartalma. Azt gondolnánk, hogy csak a fizikai állománynál van ez így, pedig a szellemi foglalkozásúk is hasonlóan nyilatkoznak. Szomorú, hogy a környezetvédelmi és társadalomban betöltött szerep a cégválasztásban elhanyagolható, és a diverzitás, a társadalmi befogadó szerep még csökkent is ebben az évben.
Nem újdonság viszont az, hogy az ideális munkahely és a jelenlegi munkahely megítélésében komoly különbség tátong. A magyar munkavállalók szerint a mostani munkahely közel van, pénzügyileg stabil, de se fejlődést nem biztosít, se nem fizet jól…
Vigyázat: zsarolás!
2022 második félévében a munkavállalók 14%-a váltott munkahelyet, ami jelentősen kevesebb a 2021-es hasonló időszakhoz képest, amikor 17% váltott. A váltás a fiatal, Z-generációs munkavállalókra és legfeljebb érettségivel rendelkezőkre jellemző. Az értelmiségiek csak 12%-a váltott szemben a fizikai állomány 18%-ával.
Fontos tudni, hogy a munkavállaló 29%-a gondolkozik azon, hogy váltson, ami körülbelül hasonló a tavalyi adathoz képest, viszont itt is a fehérgallérosok maradnának inkább (24%).
Munkaerő-közvetítőként tapasztaljuk azt a robbanásszerű tendenciát, hogy az inflációs napjainkban, amikor a cégek nem képesek követni a bérekben az áremelkedést, a munkavállalók jelentkeznek a felkínált állásokra, a realitások talajáról elrugaszkodott bérigényekkel lépnek fel, s miután a pánikoló, jövőbeni munkaadó megadja azt, szépen visszasétálnak a jelenlegi munkahelyükre, és magasabb bért csikarnak ki. Az új munkát köszönik, nem kérik, jól érzik magukat az eredeti munkahelyükön.
Mi a helyzet az FMCG-ben és a kereskedelemben?
Összességében elmondható, hogy a különböző iparágak egyre profibb módon bánnak a munkavállalókkal, és a legkevésbé vágyott pénzügyi szakma és a leginkább áhított számítástechnika közötti különbség kisebb lesz.
A kereskedelem megítélésében utolérte a logisztikát és az építőipart, az FMCG megelőzte az autóipart és a többi ipari gyártó céget. Az FMCG-nek kiemelkedő a megítélése a felmért 14 iparág között a presztízs és a pénzügyi stabilitás megítélésének terén, viszont a fizetések és a karrierépítés terén átlag alatt van. A kereskedem nagy előnye a könnyű megközelíthetőség (hiszen boltok mindenütt vannak), a többi attribútumban azonban továbbra is vannak problémák.
Magyarország legvonzóbb munkaadói a 150 legnagyobb munkáltató között a Samsung, a British Telecommunications és a Mercedes-Benz. Az FMCG-ben a felmért 22 nagyvállalat között Coca Cola, a Nestlé és a Szentkirályi a leginkább vágyott munkahely, míg a kereskedelemben a 36 felmért nagy cég közül az IKEA, a Lidl és a dm a sorrend. A Coca-Cola kiemelkedik a munka érdekességében, a pénzügyi stabilitásában, míg a kereskedők között az Ikea viszi a prímet hírnévben, pénzügyi stabilitásban, a foglalkoztatás garanciájában. Legjobban fizető kereskedelmi cégnek a magyarok az ALDI-t tartják.
A boldog nyertesek díjukat április 20-án a Várkert Bazárban vehették át. //
Kapcsolódó cikkeink
Az IKEA a vásárlók oldalán állva több mint 2,1 milliárd eurót fektetett be az árak csökkentésébe
Ma az Ingka Csoport 39,6 milliárd eurós IKEA kiskereskedelmi forgalomról adott hírt…
Tovább olvasom >Távozott az Aldi stratégiai vezetője, Dr. Christian Bock családi okokra hivatkozva vonult vissza
A kiskereskedelmi szektor egyik elismert szakembere, Dr. Christian Bock váratlanul…
Tovább olvasom >Offline és online – kéz a kézben
Az online és offline csatornák összehangolása egyre inkább elvárás a…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: szeptemberben 3,0 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest
Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,0 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >Újabb üzletet nyitott Szegeden a PENNY
Október 10-én Csongrád-Csanád vármegyében nyitotta meg legújabb üzletét a PENNY.…
Tovább olvasom >Adományozással ünnepli 100. áruházának nyitását a JYSK Magyarország
Október végén Debrecenben nyílik a JYSK legújabb áruháza, amely hazánkban…
Tovább olvasom >