Magazin: Sógorok a modern kori népvándorlás szélviharában

Ausztria és Magyarország gazdasági kapcsolatai rendkívül sokrétűek és intenzívek. Koncentrálva az élelmiszergazdaság területére, a 2014-ben 721,3 millió eurót taksáló magyar agrárexport 2013-hoz képest ugyan némi növekedést mutatott, de a 2012-es rekordhoz képest visszacsúszást reprezentált. Az utóbbi három évben magas szinten ugyan, de valahol 720 millió eurós szint közelében megrekedt a magyar agrárkivitel, miközben az osztrák piaci import dinamikusan nőtt.

Ausztriát 8,2 millióan lakják. A lakosság éves növekedési rátája rendkívül alacsony (0,01%-os), ami a világrangsor 191. helyére szorítja nyugati szomszédunkat. „Némi” öröm az ürömben, hogy a születéskor várható 80,2 éves élettartam viszont irigylésre méltó életminőségről és magas szintű általános egészségi állapotról árulkodik, e tekintetben már a világranglista 32. helyén találjuk az osztrákokat. Nem is beszélve arról a mindenki fantáziáját megmozgató 25. helyezésről, melyet a magyar életszínvonal mintegy duplájának megfelelő 45 ezer 400 dolláros egy főre jutó éves GDP vívott ki magának.

Ausztria összességében másfélszeres GDP-vel rendelkezik, mint mi, amihez 1% körüli éves gazdasági növekedés, 1,5%-os infláció és az uniós átlag alatti (4,5%-os) munkanélküliségi ráta kapcsolódik. A GDP túlnyomó hányadát (69,8%-át) a szolgáltatás, 28%-át az ipar, 1,6%-át pedig a biogazdálkodás rendkívül magas léptékét felmutató osztrák mezőgazdaság adja.

A mezőgazdaság GDP-n belüli relatíve alacsony súlya ellenére is hangsúlyos az osztrák mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe, ami a foglalkoztatási szempontokat szem előtt tartó, a vidékfejlesztést prioritásnak tekintő nemzeti agrárpolitika következményeként értékelhető.

Osztrákok a vidékfejlesztésért

Kevesen tudják, de az osztrákok sokat tettek azért, hogy a vidékfejlesztés polgárjogot nyerjen az Európai Unióban. Elsősorban Franc Fischlernek, Ausztria egykori (1995 előtti) agrár- és vidékfejlesztési miniszterének, a későbbi Uniós agrárfőbiztosnak köszönhető ugyanis az Európai Unió 1996-os „Corki Nyilatkozata”, ami a vidékfejlesztést a Közös Agrárpolitika egyenrangú szakpolitikájává, megkerülhetetlen elemévé emelte, biztosítva ez által a kevésbé versenyképes, hegyvidéki gazdaságoknak nyújtott, megkülönböztetett támogatást, pozitív diszkriminációt. Így maradhatott életben, sőt fejlődhet ma is osztrák mintát követve a vendégfogadásra, a vidéki turizmusra, a helyi termékek vendéglátásba való bekapcsolására épülő, a helyi termelői piacokat felkaroló agrárgazdaság, szemben a versenyképesebb, nagyüzemi struktúrákra épülő, unióbeli konkurensekkel szemben.

A vidék zamata

Az osztrák falusi vendéglátás magas szinten integrálja a helyi termelők friss és feldolgozott termékeire alapozott élelmiszerkínálatát, a pékárutól a tej- és tejtermékeken keresztül a húsárukon át a népművészeti termékekig egyaránt, igazi követendő példával szolgálva a nálunk is elkezdődött falusi vendéglátási modell kiépítésére. A lenyűgöző osztrák táj és hagyományőrző épített környezet, az ezzel adekvát mezőgazdaság sok millió pihenni vágyó külföldi számára nyújt kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget, a helyieknek pedig megélhetést, nemkülönben kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget a generációk együttélését is biztosító alpesi stílusú, ízléses, népi építészeti stílust őrző, muskátlis ablakú parasztházakban. A hagyományos vidéki környezetet korszerű szolgáltatásokkal vegyítő vidéki lakosság Ausztriában nem szenved a városi infrastruktúra hiányától, a falvak és szórvány települések úthálózati, elektromos és internet hálózati ellátottsága vonzerőt gyakorol a városi lakosság számára is, így már jó ideje megindult a visszaáramlás, a városból vidékre település folyamata.

Problémás ügyeink

Az osztrák táj arculatát a vidéki településhálózat kiépítettsége és az osztrák mezőgazdaság területhasznosítási gyakorlata, a legeltetéses állattartás, a kaszálók és gyepek hasznosítási módja erősen megszabja, ami a közbiztonság magas foka nélkül elképzelhetetlen lenne. A mostani népvándorlás ismét próbára teszi a két ország tűrőképességét. A politikai üldöztetés elől menekülő ázsiai és afrikai százezrekkel keverednek a gazdasági menekültek és a terror exportjában érdekeltek. Igazságot tenni persze nem egyszerű az úti okmányaiktól megszabadított, vagy megszabadult menekültek között, éppen ezért az uniós bevándorlási politika alakításában egymásra vagyunk utalva.

Az osztrák gazdaság számára ugyanakkor nélkülözhetetlen a vendégmunkások jelenléte. Ausztria ma is sok tízezer magyar munkavállalónak biztosít munkát, megélhetést, vállalkozási lehetőséget. Emellett az osztrák befektetőknek mi is befektetési lehetőséget kínálunk az infrastruktúra-építés, egészségügy és élelmiszergazdaság megannyi területén.

A legfrissebb információk szerint az osztrákok, nem bírva a menekült áradattal, – pontosabban a gazdasági menekültek tömegeivel – megvizsgálnák, hogy ki hasznos és ki nem a számukra a bevándorlók közül. A szelekció hivatalos formájaként pusztán helyet csinálnának az újonnan érkezőknek, így visszatoloncolnák a most táboroztatott menekültek jó háromnegyedét oda, ahol azok a schengeni határt átlépték. Ez pedig túlnyomó részt Magyarország. Uniós eljárásjogi szabályokról lévén szó, kivédhetetlen az osztrák intézkedés. Nem elég a mi bajunk a zsúfolt menekülttáborokkal és a táborokból elpárolgó menekültekkel, most még a „visszáru” is a nyakunkba szakad.

Más, akuttá vált probléma is terheli persze a két ország viszonyát, hiszen a rendszerváltás óta, kihasználva a magyar és az osztrák termőföld árak közötti elképesztő különbségeket, komoly méreteket öltött az osztrák gazdálkodók magyarországi termőföld vásárlása. Az 1993-as Föld Törvény óta „zsebszerződések” formáját öltő akciók révén több százezer hektár került osztrák kézbe, megszerezve a terület alapú támogatáshoz való hozzájutás jogát is, így a Magyarország számára jóváhagyott uniós direkt támogatási keret egy meghatározott része jogosan, vagy jogtalanul, de osztrák kézbe kerül.

Az ügy eljutott az EU Bíróságára, ahol majd eldöntik, hogy szabad-e egyáltalán törvényi tiltás (földszerzési moratórium) megkerülése végett haszonélvezeti jogot adni vadidegen embereknek csak azért, hogy azok a magyar termőföldet megszerezzék.

Pozitív mérleg

Ausztria és Magyarország gazdasági kapcsolatai rendkívül sokrétűek és intenzívek. Koncentrálva az élelmiszer-gazdaság területére, a magyar agrárkivitel az utóbbi három évben magas szinten ugyan, de valahol 720 millió eurós szint közelében megrekedt, miközben az osztrák piaci import dinamikusan nőtt.

Ausztria a negyedik-ötödik legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari felvevőpiacunk. Kiragadva néhány exporttermékünket: az osztrák piac a második legjelentősebb repcemag-felvevőnk, és a harmadik legkiemelkedőbb naposcsibe-piacunk. Sorolható lenne tovább is a rekord ízű agrár-külkereskedelmi helyzetkép, de hely hiányában ettől most eltekintünk. Minden esetre a teljes magyar agrárkivitel 9-10%-át lefedő osztrák piac számunkra rendkívüli jelentőséggel bír.

Visszatekintve a 2000 óta eltelt időszakra, leszámítva a 2008 végén kirobbant pénzügyi, gazdasági válság utóhatásait, dinamikusan növekvő magyar agrárexportról és az exportunknál is gyorsabban bővülő osztrák piaci importról beszélhetünk. A szaldó, azaz a külkereskedelmi mérleg azonban még így is pozitív. Ha a számokat nézzük, akkor ez a reláció csak pozitív lehet, hiszen az export közel duplája (1,82-szerese) az importnak, ami a táblázat számadataiból, még inkább az adatokból készült grafikonból könnyen kikövetkeztethető.