Lesz olyan, ahol már 8-kor be kell zárnia minden boltnak
A szegényebb országok körében mostanra bőven akad példa a hétköznapokat is mélyen érintő energiaellátási problémákra, amelyekre az európai kormányok egyelőre még leginkább csak felkészülni igyekeznek. Felmerült, hogy egyes helyeken este 8-kor minden bolt bezár, hogy spóroljanak az energiaárakkal.
Pakisztánban például már nem jut elegendő üzemanyag az erőművekbe, így a rezsi emelkedése mellett áramkimaradásokkal is szembesül a lakosság, míg Bangladesben este nyolc órakor érvénybe lépő kötelező boltzárral próbál energiát megtakarítani a kormány. A termelők is megsínylik az energiaválságot, a bangladesi acélipar és az indiai vegyipar csak korlátozottan működik a Bloomberg összefoglalója szerint, amelyet a G7 munkatársa fedezett fel.
A nehézségek ráadásul különösen kellemetlen helyzetben érik ezeket az országokat, ugyanis a fejlett világ jobbára a viszonylag tisztán égethető földgáz használatára késztette őket a közelmúltban, amihez azonban nem társult a kitermelés érdemi növekedése. A fosszilis energiahordozók árai kedvezően alakultak a múlt évtized második felében, ráadásul a nyugati országok egyre inkább igyekeztek elfordulni tőlük, így a szerényebb költségvetésű államok is be tudtak rendezkedni a szén, a gáz és a kőolaj használatára – ezek a körülmények mostanra jócskán megváltoztak.
A földgáznál csak a tengeren szállítható cseppfolyósított verziónak (LNG) van világpiaca, és az ezekért a készletekért versengő – a kieső orosz vezetékes gázmennyiségeket kétségbeesetten pótolni igyekvő – gazdagabb európai országokkal szemben rendre alulmaradnak a szegényebbek. Utóbbiak a jelenlegi árak mellett nem tudják megvenni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges mennyiségben az üzemanyagot: eredetileg Pakisztánnak, illetve Indiának szánt gázszállítmányok végül Európába érkeznek, Srí Lanka is küzd a beszállítókkal az ellátás biztosításáért. Argentína augusztusban, Banglades és Pakisztán pedig hónapok óta egyáltalán nem tudott LNG-t vásárolni.
Az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint az energiaimportra fordított összegek egy fejlett ország GDP-jének 2-4 százalékát teszik ki jellemzően, míg ez az arány egyes szegényebb államokban 25 százalék fölé emelkedhetett. A problémát tetézik a feltörekvő gazdaságok gyengülő valutái, ami miatt az import egyre drágul, az energiaválság tehát az áramszüneteken túl mindenféle további gazdasági nehézséghez, például rendkívüli inflációhoz vezet.
Kapcsolódó cikkeink
Hamarosan újabb élelmiszerár-emelkedés várható?
Az utóbbi hetekben némi enyhülés volt tapasztalható az élelmiszerek áremelkedése…
Tovább olvasom >Óvatosan, de tudatosan terveznek a hazai vállalkozások – VOSZ Barométer üzleti hangulatelemzés – 2024. I. negyedév
A bizonytalanság továbbra is erősen érezhető a hazai vállalkozások üzleti…
Tovább olvasom >Raskó György: az alapvető élelmiszerek megvásárlása is komoly kihívást jelent számos magyar háztartás számára
A magyar lakosság körében továbbra is érzékelhető az elszegényedés súlyos…
Tovább olvasom >További cikkeink
Ezermilliárd forint feletti forgalmat realizált 2023-ban a SPAR
A SPAR Magyarország a 2023-as évben 1023,2 milliárd forint forgalmat…
Tovább olvasom >KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Egy hónap múlva nyílik a Primark első hazai üzlete
Május 28-án 10 órakor megnyitja kapuit a Primark a budapesti…
Tovább olvasom >