Magazin: Küzdelem a túlélésért

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete a vírusválság kezdete óta fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy folyamatosan ellássa tagságát és közvetve a Trade magazin olvasóit a szakma helyzetét érintő aktuális információkkal. Tájékoztatja a vendéglátósokat az aktuális előírásokról és azok módosításairól, a számukra fontos változásokról, valamint szakmai segédlettel és ajánlásokkal támogatja a kollégákat.

Megosztja az olvasókkal a döntéshozók és felettes szervezetek különböző szintjei felé megfogalmazott kéréseit, javaslatait. Ezek közül most a legfontosabbakra hívjuk fel a figyelmet. A vezetőségi megbeszélésen elhangzott döntéseket Zerényi Károly (képviselő-testületi tag) öntötte szakmai és jogszabályi szempontból megfelelő formába, aki az előterjesztések sorsáról összefoglalónk végén számol be.

Az ipartestület átgondolt, a kezdeti intézkedéseknek megfelelően aktualizált javaslatcsomagot állított össze a koronavírus-járvány kapcsán kialakult válsághelyzet kezelésére – a feladatokat rövid, közép- és hosszú távra csoportosítva.

Az ágazat a nyitás után talán még nagyobb segítségre szorul

Az MVI többkörös egyeztetést folytatott az Artisjus képviselőivel, így a közös kármegosztás elve alapján sikerült elérni, hogy március 17-től kezdve április végéig, illetve a veszélyhelyzet idejére az összes vendéglátóüzlet automatikusan és teljes körűen mentesüljön a jogdíjfizetési kötelezettség alól. A felek áprilistól kezdve rendszeresen egyeztetnek a jogdíjfizetési kötelezettség tekintetében.

A hazai vendéglátás forgalmának drasztikus csökkenését az éttermek a házhozszállítás volumenének növelésével próbálták ellensúlyozni, ezért az ipartestület – ugyancsak márciusban – kezdeményezte a kormányzat irányába az elvitelre készített éttermi ételek és italok áfakulcsának 27%-ról az éttermi kiszolgálásnál alkalmazott 5%-os szintre való csökkentését.

A hónap végén Kovács László elnök azt kérte dr. Guller Zoltántól, az MTÜ vezérigazgatójától, hogy támogassa a 61/2020-as Korm. rendelet módosítását, így a KATA alóli mentességre jogosultak körének bővítését (teljes vendéglátás TEÁOR 56), illetve vállalkozói formától függetlenül az ágazati besorolás egységes alkalmazását, elsődlegesen TEÁOR és ÖVTJ főcsoport alkalmazásával. A KATA adófizetési kötelezettség alóli mentesség kiterjesztése több ezer kisebb jövedelmű, nehezebb megélhetéssel birkózó egyéni vállalkozó helyzetén segítene.

Az elnök az ipartestület által kialakított, a munkavállalók megtartását támogató koncepció megvalósításához is segítséget kért. Az MVI részletesen is megindokolt javaslata:

A munkaadók rendkívüli munkajogi státusz keretében (a veszélyhelyzet időtartamára) bérfizetés helyett szociális támogatásban részesíthessék a munkavállalókat. A támogatás összege előreláthatóan három hónapig 100 ezer Ft havonta munkavállalónként. A munkaadó később ezen a címen kifizetett szociális támogatásokat (a következő 3 éven keresztül) a szociális hozzájárulási adóból levonhatná. Az adómentes támogatáson kívül az egészségügyi szolgáltatási járulékot, maximum havi 7710 Ft-ot fizetne a munkaadó a munkavállalók biztosítási jogviszonyának fenntartása érdekében.

Azon munkaadók, akik nem rendelkeznek eredménytartalékkal a támogatások kifizetéséhez, azok számára biztosítson az állam pénzügyi támogatást (pl. Széchenyi-kártya vagy kamatmentes hitel keretében). Az így kifizetett összeget – a fenti esethez hasonlóan – a vállalkozó a későbbiekben szintén levonhatná a szociális hozzájárulási adóból.

A kormányzat a munkaadók és a munkavállalók megsegítését célzó MVI-javaslatok egy részét támogatta, többnyire azokat, amelyeket más szakmai szervezetek is szorgalmaztak. Ennek köszönhető többek között a hitelmoratórium, az ágazati járulékkedvezmény bevezetése vagy éppen a turizmusfejlesztési hozzájárulás felfüggesztése. Ugyanakkor nem támogatták az elvitelre és a házhozszállításra kényszerülő vendéglátóhelyek számára az 5%-os áfa ideiglenes alkalmazását, ami komoly segítséget jelentett volna az eredményes gazdálkodás és a munkahelyek megtartása szempontjából.

A KSH által közzétett előzetes adatok alapján a vendéglátóüzletek forgalma az elmúlt 2 hónapban több mint 50%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Habár a vendéglátóhelyek fokozatosan újra kinyithatnak, illetve fogadhatnak vendégeket az országban, egyelőre nagyon sok a bizonytalanság a nyári szezonnal, valamint a vírus egy esetleges második hullámával kapcsolatban. Emiatt a veszélyhelyzet megszűnését követően is indokolt lehet az ágazatot segítő gazdaságvédelmi intézkedések egy részét fenntartani, illetve azokat bővíteni a vállalkozások talpon maradása érdekében. //