Közétkeztetés a 20 és feledik században

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2020. 07. 17. 10:32

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a közétkeztetésben is megváltozott az élet. A szegmens legnagyobb szakmai szervezete, a KÖZSZÖV elnökségi tagjaival folytatott virtuális kerekasztal-beszélgetés során felmerült kérdésekre Zoltai Anna, Páger Zsolt, Némedi József és Végh Tamás adott válaszokat: elemzést és konkrét – május eleji – adatokat.

A közétkeztetés nagyjából 12%-os kihasználtsággal működik, de szolgáltatási területenként jelentős eltérések mutatkoznak, az igény és a fenntartó hozzáállásától függően; oktatási-nevelési szegmens esetében 1–6 %, míg a szociális intézmények esetében közel 100%. Az irodaházi munkahelyi étkeztetés 0,03%-os kihasználtsággal dolgozik – az itteni munkatársaknak jó, ha 4 százaléka foglalkozhat futárkodással, a teljes szegmens normál működése esetében alkalmazott munkaerő 23%-a dolgozik jelenleg.

Nem minden esetben került sor elbocsátásokra. A munkatársak 77%-a nem aktív, egy részük fizetés nélküli szabadságon van. Az irodaházak éttermeiben dolgozók 95%-át elküldték, vagy fizetés nélküli szabadságot kénytelen kivenni.

A szociális ellátás változó igény szerint, de zajlik. Az oktatási-nevelési intézményekben a megszokotthoz képest lényegesen alacsonyabb adagszámban, egyedi csomagolásban egyadagos kiszerelésben és házhoz szállítva étkeztetünk. Ezzel próbálkozik az irodákban dolgozó közétkeztetés is, minimális érdeklődés mellett, de mivel nem a profilunk, alacsony eredményszinten, és nem tudjuk felvenni a versenyt a „profi” éttermi kiszállítókkal.

Az alapanyag-ellátás többé-kevésbé zavartalan, csak éppen az árak mások. Többletköltséget jelent az eldobható doboz, a több gumikesztyű, maszk és fertőtlenítőszer és kiszállítás. Bajban ismerszik meg az EMBER: néhány önkormányzat, felismerve a helyzet jelentőségét, hangsúlyosan működik közre a közétkeztetés fenntartásában, és minden lehetőséget, segítséget megad, hogy az étel eljusson az azt igénylőkhöz.

A munkahelyi étkeztetés dolgozóinak megélhetése komoly veszélybe került. Az eredeti forgalom több mint 95%-a ki­esett, ezért itt nem jár az állami támogatás, de bevétel nélkül nem lehet bért fizetni. A szegmens magas áfája és piaci versenyhátránya tovább nehezíti a helyzetet.

Az étel a fogyasztókhoz jellemzően kiosztópontokon keresztül jut el, valamint házhozszállítással. Sokan nem is tudják, hogy a „békeidőknek” megfelelő feltételekkel meg kellene kapniuk az ellátást a kijárási korlátozások idején is. Az önkormányzati megrendelések jelentős csökkenésével is a közétkeztetés igyekszik kiszolgálni a jelentkező lakossági igényeket, de ezen a területen most jelentős a verseny, tekintve, hogy számos nehéz helyzetbe került vendéglátó-vállalkozás is a menüztetésben, házhozszállításban látja a túlélés kulcsát.

Azt gondoljuk, hogy az alacsony árfekvésű, ugyanakkor jó minőségű, biztonságos ételek szolgáltatására, így a közétkeztetésre mindig is szükség lesz. A háztartások a távoktatás, valamint a kijárási korlátozások bevezetésével berendezkedtek az otthoni ellátási formákra, ugyanakkor ez hosszú távon nem fenntartható megoldás. Az állam biztosítja minden, nagyjából egymillió gyermek számára a közétkeztetést. Végül a családok is alkalmazkodni fognak a járvány arányos intézkedéseinek kezeléséhez, ami a biztonság fenntartása mellett normális életvitelt tesz lehetővé. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ha a szülőknek dolgozniuk kell, akkor kevesebb idő marad a meleg étel készítésére, ha pedig elbocsátások kapcsán jutnak nehéz helyzetbe, akkor financiális okok fogják visszavezetni őket a támogatott közétkeztetés igénybevételére.

Közétkeztetés a 20 és feledik században

A szociális ellátás változó igény szerint, de zajlott

A munkahelyi étkeztetés nehezebb terület, magához térése mindenképpen hosszabb időt vesz igénybe. Ezeknek az éttermeknek nagy része a szabadon választott ételekről, önkiszolgálásról szól. Van, ahol még pénztáros sincs. Valószínűleg ez változni fog, amihez átalakításokra, komoly beruházásokra van szükség. Főleg a beindulási időszakban nagyon magas költségek várhatóak. Az is kérdés, mennyi kollégát tudunk újra alkalmazni; a gyakorlott betanított munkaerőt nagyon nehéz lesz pótolni. Azt végképp nem látjuk, hogy mikortól lesz eredményes a működés.

A szövetség tagjai érdekében dolgozik a jelenlegi helyzetben is – ilyennel soha nem találkozott még a szakma. Naponta változnak az utasítások, az azokat megalapozó információk és az elvárások. Rengeteg volt, különösen az első napokban a bizonytalanság, a konyhavezetők érthetően sokszor tanácstalanok. Szeretnék jól végezni munkájukat, de az egymásnak ellentmondó információk ma sem könnyítik meg az életüket.

Szövetségünk a veszélyhelyzet kezdetétől, sőt már a megelőző hetekben lépett, és igyekezett informálni a tagságát, és józan szakmai érvekkel támogatni az észszerű döntéseket. Sokszor érezzük, hogy nincs jó döntés, csak rossz és még rosszabb van. Rengeteg megkeresést kaptunk telefonon és levélben, ezekre igyekszünk a válaszokat a lehető leggyorsabban megtalálni és elküldeni. Március elején kiadtuk a COVID-19-cel kapcsolatos alapvető információkat tartalmazó KÖZSZÖV-Hírlevelet, amit azóta már továbbiak követtek. Úgy gondoljuk, hogy a visszarendeződési folyamatot is tudjuk serkenteni. Felhívjuk a döntéshozók figyelmét a szegmens létfontosságú szerepére. Információval, tagjainkat pedig folyamatosan ellátjuk jó gyakorlati példákkal. //

Nébih-ellenőrzések a közétkeztetésben veszélyhelyzet idején

„A Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet nem jelent felmentést a közétkeztető szolgáltatóknak az élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-minőségi követelmények betartása alól. A megváltozott körülmények azonban más munkavégzést követelnek meg a szolgáltatóktól és a hatóságoktól is. Ennek szellemében a megszokott hatósági ellenőrzések, valamint az élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítést megelőző szemléinket átszerveztük, és jellemzően támogató szemléket végeztünk, amelyen tájékoztató anyagokat is átadunk a szolgáltatók részére.

A támogató szemléken élelmiszer-biztonsági kérdésekben jártas, a rendkívüli helyzetre felkészített, az adott konyhákon felmerülő konkrét kérdések megoldásában segíteni tudó szakembereink vettek részt. A támogató szemlékről pozitív visszajelzést kaptunk, a szemléket a szolgáltatók hasznosnak, emberségesnek, megnyugtatónak találták.

A veszélyhelyzet természetesen nem befolyásolja a hagyományos hatósági ellenőrzéseket, komoly élelmiszer-biztonsági szabálytalanság észlelése esetén ilyenkor is hatósági intézkedések következnek. (Nébih, Szakmai Információs Osztály) //

 

Kapcsolódó cikkeink