Kisebb ökológiai „mancsnyom”
Először is szögezzük le: nálunk, itt Európában a belátható közeljövőben nem lesz olyan mértékű a fehérjehiány, hogy nekünk, embereknek vasárnapi ebédként rovarokat kelljen fogyasztanunk. Pont.
Az Európai Bizottság nemrégiben ugyan – a közönséges lisztbogár lárvája és a vándorló sáska után – engedélyezte a házi tücskök új élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként történő forgalmazását az Unióban, de ők sem azt kérték, hogy ezentúl rántott hús helyett tücsköt-bogarat együnk. Az EU alternatív fehérjeforrásként határozza meg a rovarokat, melyek széles körű élelmiszeripari és takarmánycélú alkalmazása környezeti és gazdasági előnyökkel jár, hiszen feldolgozásuk kevesebb vizet igényel, kevesebb hulladékot termel, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátása is elenyésző.
Bár jelenleg az emberi fogyasztásra szánt élelmiszercélú rovarok kérdése igencsak megosztja társadalmunkat, széles körben ismert tény, hogy a rovarok évmilliók óta kedvenceink és haszonállataink természetes táplálékát képezik. Gondoljunk csak a falvak udvarain kapirgáló tyúkokra és más szárnyasokra, vagy akár a halakra.
Mindez nem véletlen, hiszen ezek az állatok ösztönösen tudják, hogy a rovarok kitűnő fehérjeforrásnak számítanak. Az azonban talán kevésbé köztudott, hogy a belőlük kinyert fehérje minősége miatt egyben új energiaforrásként is szolgálhatnak az ételre érzékeny és/vagy allergiás kutyák és macskák számára. Az úgynevezett prémium pet food (állateledel) szegmensben ennek köszönhetően gyorsan terjed a lárva takarmányfehérjék és -zsírok alapanyagként történő felhasználása.
Ennek egyik oka, hogy a kutyák és macskák között is egyre több az úgynevezett túltenyésztett fajta. A beltenyésztés miatt az ilyen állatok emésztőrendszere sokszor olyan érzékeny, hogy egészségük megőrzése érdekében a gazdáknak speciális étrendet kell biztosítaniuk számukra. Itt jönnek képbe a rovaralapú kutya- és macskaeledelek. A rovarfehérje hipoallergén, ami nagyban segít, hogy az állatoknak ne legyenek viszketési rohamai. A lárvákban lévő kitintartalom gyulladáscsökkentő antioxidáns, ami fokozza a májműködést, stabilizálja a koleszterinszintet, valamint gyorsítja a bőr regenerációját is. A lárvazsír magas laurinsav-tartalmú, ami segíti az emésztést, megnehezíti a betegséget kiváltó kórokozók szaporodását, és enyhíti az esetleges emésztési rendellenességeket, így alkalmazásukkal egyéb gyógyszeres kezelés nélkül is igen sok esetben visszaállítható szeretett kiskedvenceink egészséges állapota.
Ennek megfelelően egyre több állatorvos ajánlja a rovarfehérjével készült tápot, de ma már a nagy állateledel-gyártók többségének megtalálható a portfóliójában szenzitív kutyáknak és macskáknak ajánlott lárvafehérjés termék. Fontos megjegyezni, hogy ezek a rovaralapú ételek külső megjelenésükben teljesen megegyeznek a már jól megszokott kutya- vagy macskatápokkal, így a gazdáknak nem kell attól tartaniuk, hogy házi kedvenceik az úgynevezett „undi-faktor” miatt nem eszik meg az eléjük tett ételt.
A kiemelkedő élettani hatásokon túl a rovarfehérjét tartalmazó pet foodnak van még egy pozitív hozadéka: ez pedig nem más, mint az előállítás ökológiai lábnyoma. A rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült takarmányfehérje és -zsír azonos súlyra vetítve 30-szor kisebb földfelület és 40-szer kevesebb víz felhasználásával tud megvalósulni, miközben 40-szer kisebb karbonkibocsátással jár, mintha az átlagos haszonállat-tenyésztésből származna.
Így, ha kiskedvenceink ilyen tápot esznek, akkor amellett, hogy kicsattannak az egészségtől, még jelentősen kisebb ökológiai „mancsnyomot” is hagynak maguk után. //
A cikk a Trade magazin 2023/4. lapszámában olvasható.
Kapcsolódó cikkeink
NAK-elnök: nem a gazdatársadalmat szolgálja az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszéd
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Európai Bizottság…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >További cikkeink
A kézműves vagy a Temu jelző lesz a fa alatt? – felmérést készített a Meska magyar kézműves oldal
A Meska online kézműves piactér felmérése szerint az emberek közel…
Tovább olvasom >DRS-rendszer Magyarországon: tanácsok a sikeres visszaváltáshoz
2024. január 1-jén indult el Magyarországon a DRS (Deposit Return…
Tovább olvasom >Önálló vállalkozásba szervezi víz- és prémiumital-üzletágát a Nestlé
A jövő év elejétől globálisan önálló vállalkozásba szervezi víz- és…
Tovább olvasom >