Kihasználatlan munkaerőforrások II.

Zerényi Károly
elnöki tanácsadó
MVI

A szekunder kutatás eredményeire építve 2021 őszén sor került egy primer kutatásra is, melynek célja az atipikus foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és fejlesztési lehetőségek feltérképezése volt. A kutatás egyrészt munkaadói és munkavállalói kérdőíves felmérésből, illetve célzott adatgyűjtésből, másrészt a jó gyakorlatokra fókuszáló tematikus interjúkból állt össze.

A munkavállalói kérdőíves felmérés kiemelt eredményei:

– A munkavállalói kérdőívet kitöltők (közel 150 fő) nagyrészt felsőfokú, szakirányú végzettséggel rendelkező női munkavállalók, többségük szellemi munkakörben dolgozik (60%), viszont csak kis hányaduk (13%) dolgozik atipikus formában.

– A megkérdezett munkavállalók az egyes atipikus foglalkoztatási formák, illetve rugalmas munkaszervezési megoldások közül leginkább jónak a részmunkaidős, a diákfoglalkoztatást, a határozott idejű és az alkalmi munkavállalást, legkevésbé jónak pedig az osztott munkakört és az osztott munkaidőt tartják.

– Az érintett munkavállalók többsége (63%-a) rendszeresen vagy alkalmanként részt vesz belső vagy külső céges továbbképzéseken, többségük hasznosnak tartotta ezeket a képzéseket.

– A munkavállalók az első öt munkahelyválasztási szempont között említették a stabilitást, a munkaadó jó megítélését, a munkahelyi légkört, a fix munkabért és a rugalmas munkaidőt. Ezeken kívül szintén fontosnak tartották a béren kívüli juttatásokat és a rugalmas foglalkoztatás lehetőségét is.

A munkaadói kérdőíves felmérés főbb eredményei:

– A kérdőívet kitöltő munkaadók (több mint 60, nagyrészt szállodai szolgáltatást és éttermi, mozgó vendéglátást végző vállalkozás) többsége egy egységet, elsősorban saját tulajdonban lévő szállodát és/vagy éttermet üzemeltet, amelyek jellemzően egész évben nyitva tartanak. Az érintett vállalkozások közel fele Budapesten (39%) és Pest megyében (10%), többségük viszont a konvergencia régiókban működik.

– A munkaadók 2/3-a szerint a jelenlegi munkaerőállomány csak részben felel meg a szervezeti igényeknek. A vállalkozások leginkább a felszolgáló, szakács, szobaasszony-szobalány, recepciós és konyhai kisegítő munkakörök esetében tapasztalnak képesség-, illetve készséghiányt, de sok helyen már a képesítést nem igénylő munkakörben dolgozó mosogatókkal sincsenek megelégedve.

– A munkaadók tapasztalatai alapján a szellemi és a fizikai munkakörök betöltése átlagosan 3-4 hetet vesz igénybe, de számos esetben az egy hónapot is meghaladja. Az utánpótlási probléma elsősorban a korábban már említett munkaköröket érinti.

– A vállalkozások által leginkább fontosnak tartott kompetenciák az emberek kezelése, a csapatmunka és a komplex problémamegoldás, de a digitális eszközök gyakorlati alkalmazása szintén fontos.

– A munkaadók oldaláról nagy igény mutatkozik a meglévő munkavállalók szakmai továbbképzése és az új belépők alapozó szakmai képzése iránt, de van igény a nyelvi és a kompetenciafejlesztő képzésekre is.

– A megkérdezett vállalkozások az atipikus foglalkoztatási formák, illetve rugalmas munkaszervezési megoldások közül elsősorban a részmunkaidős, az egyszerűsített és a diákfoglalkoztatást alkalmazzák, amelyekkel jó vagy nagyon jó tapasztalataik vannak. Ezeket a foglalkoztatási formákat a járvány után is tervezik alkalmazni, szemben a munkaerő-kölcsönzéssel, amivel sokaknak negatív tapasztalatai voltak. //

Az atipikus foglalkoztatás

Atipikusnak tekinthető minden olyan foglalkoztatás, illetve munkavégzés, amely nem hagyományos, vagyis teljes munkaidős (napi nyolcórás), munkahelyen, határozatlan idejű szerződés keretében végzett munka. Az atipikus foglalkoztatás körébe tartozik többek között a részmunkaidős foglalkoztatás, az alkalmi munkavállalás, a munkaerő-kölcsönzés, a távmunka és az önfoglalkoztatás is. //