Magazin: Jön az Y-generáció – „mindent azonnal”

Azért, hogy a változásokhoz alkalmazkodhassanak az FMCG-piac vállalatai, világszervezetük, a párizsi székhelyű The Consumer Goods Forum (CGF) kimondottan a fenntarthatóságról évente rendezendő globális konferenciasorozatot indított 2016-ban. Tavaly az érdekeltek Lisszabonban találkoztak, és az ottani siker a szervezőket folytatásra ösztönzi; idén októberben Berlin lesz a színhely.

Fiatalok várják el márkáktól

De a téma már szerepelt a CGF globális csúcskonferenciáján is nyár elején a kanadai Vancouverben. Ott a német Roland Berger tanácsadó cég prezentálta egy kutatásának eredményét, amire mind a kereskedelmi, mind a gyártó vállalatok képviselői felkapták fejüket: A felmérés során megkérdezettek 60 százaléka bízik a multinacionális márkákban.

De például Németországban a Nivea profilja egyik generációról a másikra jelentősen gyengült: Amíg ugyanis az 1968 és 1979 között született német X-generáció tagjainak 25 százaléka nevezte a Niveát kedvenc márkájának, addig a fiatalabb Y-generációból már csak 14 százalék. Utóbbi tagjai ugyanis elvárják a márkáktól, hogy egyrészt örömet okozzanak, másrészt járuljanak hozzá a fenntarthatósághoz is. Ennek a nemzedéknek 48 százalékát közösségi médián keresztül lehet elérni, de pontosan még nem tudható, hogy mivel. Németországban 40 százaléknál nagyobb részük online szerez be kozmetikumokat és divatárut, míg élelmiszert csak 17 százalékuk.

Nekik csalódást okoz, ha a címükre küldött termék átvétele kényelmetlenséggel jár vagy az online értékesítés nem eléggé hatékony, esetleg a vásárlás élményét nem érzik kielégítőnek, illetve a kínált termékek nem eléggé szolgálják a fenntarthatóságot.

Új fogyasztókhoz új utakat kell keresni

„Az Y-generáció arra kényszerít minket, hogy új utakat keressünk” – jegyezte meg minderről Sebastian Bayer, a dm egyik igazgatója.

„Mindent azonnal akar megkapni az Y-generáció” – tette hozzá Jürgen Kohnen, a P&G egyik igazgatója.

A világ legnagyobb élelmiszergyártója, a Nestlé CEO-ja, Mark Schneider kijelentette: „Vállalati tevékenységünknek új értelmet kell adnunk a pénzügyi siker mellett.”

A CGF kongresszusi összefoglalója azt emeli ki, hogy „az FMCG ágazatban a kereskedelemnek és az iparnak eddig nem ismert gyorsasággal kell működniük már a közeljövőben”.

Peter Freedman, a CGF ügyvezető igazgatója így összegzi a vancouveri csúcstalálkozón elhangzottakat:

„Ágazatunk vállalatai már mindenütt felismerik azt a kettős kényszert, hogy alkalmazkodjanak a digitális világhoz, és reagáljanak a fogyasztók elvárásaira mind tisztesség, mind fenntarthatóság vonatkozásában. Idei csúcskonferenciánkon sok példát láttunk arra, hogy ha cégek együttműködnek, akkor gyorsíthatják ezt az átalakulást; beleértve partneri kapcsolatokat szektorunk hagyományos versenytársai és startupok, valamint külső technológiai vállalkozások között.”

Kevesebb ennivaló – több öröm

A legutóbbi, kimondottan fenntarthatósági globális csúcskonferencián, Lisszabonban tavaly három megatrend szerepelt napirenden:

1. Az egészséges életmód ösztönzése.

2. Pozitív migráció – kezdeményezzünk közös akciókat!

3. Együttműködés a hulladékgazdálkodás fenntarthatósága érdekében, különös tekintettel a műanyagokra.

Huszonhat országból érkezett a 270 résztvevő, és 41 százalékuk a kereskedelmet képviselte, 22 a gyártói oldalt, 14 szolgáltatót, 8 valamilyen kereskedelmi szervezetet, míg további 15 százalék az egyéb kategórián belül főleg nem kormányzati szervezetet, kormányszervet vagy tudományos területet.

Az első számú megatrend arra fókuszált, hogyan lehet a fogyasztókat egészségesebb életmódra ösztönözni. Az FMCG-ágazat ugyanis sok kihívással szembesül, mint az elhízás, alultápláltság vagy étkezési szokásokkal kapcsolatos betegségek. Az előadók sokféle témát érintettek: ösztönzés a helyes irányba, étkezési szokások megváltoztatása, kormányok szerepe, technológiai fejlesztés és együttműködés.

Pierre Chandon, a L’Oréal INSEAD ösztöndíj alapítványának marketingprofesszora a fogyasztók étkezési szokásait tudományos módszerekkel vizsgálta 15 éven át, és összegezte tapasztalatait. Felhívta a figyelmet stratégiákra, amelyekkel az embereket helyes étkezési szokások felé lehet terelni és abba az irányba, hogy örömet okozzon az evés, többek közt kisebb mennyiségek által. Könnyebb ugyanis megváltoztatnunk az általunk megevett élelmiszer mennyiségét, mint lemondani a megszokott ínyenc falatoktól. Másik lehetőség az étkezést nem üzemanyag felvételének tekinteni, hanem inkább öröm forrásának.

Műanyagok: gondok és megoldások

Második – globális – megatrend a pozitív migráció támogatása, aminek érdekében az ágazat szereplőinek célszerű lenne együttműködniük. Jelenleg világszerte huszonöt millió ember végez kényszermunkát. És ebből a szempontból migránsok vannak leginkább veszélyben.

A téma előadói egyrészt főleg azt taglalták, hogy az FMCG-ágazat cégei milyen módon találhatnák meg a lehetőséget arra, hogy megismerjék a migránsok értékes képességeit, másrészt pedig az ellátási láncban végzett kényszermunka megszüntetésére.

Susane Correia de Campos, a Portugáliában és Lengyelországban is piacvezető Jeronimo Martins boltláncnál a dolgozói kapcsolatok és a társadalmi felelősségvállalás vezetője elmondta: „Cégük társadalmi kohéziót és fejlődést támogató projektje keretében munkalehetőségeket teremt emberek sebezhető csoportjai számára, így migránsoknak is, hogy elkerülhessék a kényszermunka lehetséges csapdáját”. Szerinte legfontosabb azt garantálni migránsoknak, hogy megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.

Harmadik megatrend: együttműködés a hulladék kezelésének fenntarthatóságában, különösképpen műanyagoknál. Richard Thompson, az angliai Plymouth egyetemének biológiai, tengertudományi és műszaki karának professzora azzal kezdte bevezető előadását, hogy az óceánok, az élővilág és egészségünk problémáinak okai nem a műanyagok. Ezek nem ellenségeink. Velük kapcsolatban az a kérdés, hogyan használhatjuk ki előnyeiket a közismert káros következmények nélkül:

„A műanyagokat a fenntarthatóságot jobban szolgáló, felelős módon kell használnunk. Osztom azokat a gondokat, amelyek körülveszik a műanyagokat, mert jelenleg rossz megoldások felé rohanunk. Fel kell térképeznünk a lehetséges teendőket, hogy elkerüljünk nem kívánatos következményeket, amelyek rosszak, sőt még rosszabbak lehetnek, mint a jelenlegi helyzet”.

Berlin: „Kimondani kemény tényeket”

Idén október 24-én és 25-én az FMCG-ágazat immár negyedik globális fenntarthatósági csúcskongresszusára huszonöt országból 300 résztvevőt várnak. Peter Freedman, a The Consumer Goods Forum igazgatója és Olaf Koch, a Metro AG CEO-ja együtt nyitják meg a berlini Hilton szállodában a rendezvényt.

„Megkülönböztetni a tényeket a feltételezésektől és kimondani kemény tényeket” jelszóval az előadók, zömmel gyártó, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok vezetői továbbá külső szakértők osztják meg ismereteiket és tapasztalataikat a témáról. A résztvevők betekintést nyerhetnek a piac szereplőit érintő legsürgetőbb problémákba. Azonkívül pontos képet kapnak az ágazat aktuális helyzetéről és a legfontosabb tennivalókról annak érdekében, hogy leküzdhessék a megoldások elvi akadályait.

Fő témák a még mindig aktuális mega­trendek: egészség és wellness a két pillér, amire építeni lehet a fogyasztók bizalmát az egész világon. Képessé tenni az embereket, hogy egészségesebben éljenek – ez jelenti az FMCG-vállalatok üzleti tevékenységének értékét. Amibe továbbra is beletartozik a műanyag hulladékok és az élelmiszerek pazarlásának csökkentése, de a kényszermunka problematikája mellett a közösségek egészségi állapota is.

Néhány név a berlini kongresszus előadói közül: a kemény igazságok kimondói közé tartozik egy-egy felső vezető a Danone, Mars Incorporated, Metro AG, Mondelēz International és Walmart cégektől.

A program többi részében szerepel többek között nálunk ismert szervezetek közül a BBC, Európai Bizottság és WWF képviselője.

Bajai Ernő