Integrációval növelné a sertéságazat hatékonyságát a terméktanács
Az integráció növelésével javítaná a szakmai tevékenység hatékonyságát és a versenyképességet a sertéságazatban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) annak érdekében, hogy a kormány sertésstratégiája megvalósuljon.
Németh Antal, a VHT elnöke szerdán Budapesten, a szakmaközi szervezet sajtótájékoztatóján elmondta: az ágazat szereplőinek jobban együtt kell működniük, mert jelenleg nem megfelelő a munkamegosztás a vállalkozások között.
Hozzátette: a sertésállomány növelését gátolja például a tőkehiány, a piaci bizonytalanság, a fekete gazdaság elterjedtsége, illetve az információhiány.
Kifejtette, a sertésállomány növekedése megtorpant az utóbbi időben, és ismét csak 3 millió körüli a magyar sertések száma.
Úgy vélte, az együttműködés erősítésével növelhető a sertésállomány, mivel további jelentős számú kistermelőt lehet bevonni a tenyésztésbe, ami tovább csökkentheti a vidéki munkanélküliséget. Emellett a nagy sertéstelepek szaporító kapacitását is jobban ki lehet használni, ami a tenyésztés és a hízlalás versenyképességét, jövedelmezőségét javítja. Továbbá csökkenthető az import, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű sertéshús állítható elő a feldolgozó üzemek számára – mondta.
A VHT elnöke megjegyezte: az integráció a pénzügyi, finanszírozási terhek integrátori átvállalását is jelenti a kisebb gazdasági szereplőktől. Így termelési biztonságot is jelent az integrációban részt vevők számára.
Németh Antal az MTI kérdésére elmondta: a szakmaközi szervezet elképzeléseit már ismeri a földművelésügyi miniszter, aki a részletek kidolgozására kérte a VHT-t. Az első munkaanyag pedig már el is készült – közölte.
A terméktanács a szarvasmarha-ágazattal is foglalkozik. Márton István, a VHT alelnöke ismertette: a vágómarha-ágazat a sertéságazatnál jobb helyzetben van, a gazdálkodóknak anyagilag is megéri a húshasznú szarvasmarhával foglalkozni, ugyanis 95 százalék az export aránya. Hozzátette: az utóbbi 5 évben mintegy 40 ezerrel nőtt a húshasznú tehenek száma, ami mostanra mintegy 200 ezer körüli.
Menczel Lászlóné, a VHT titkára az MTI-nek elmondta: húsvétra készülve azt ajánlja a sonkát vásárlóknak, hogy magyar terméket vegyenek, mert az itteni készítésű áru felel meg leginkább a magyar fogyasztói elvárásoknak. Főtt-füstölt áruból Magyarországon 6-8 ezer tonna alatti mennyiség készül, aminek 35-40 százaléka, főként sonka húsvétkor fogy el – mondta. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A fejlesztési programok biztosítják a magyar sertéságazat jövőjét
A fejlesztési programok biztosítják, hogy Magyarországon a termelők hatékonyan és…
Tovább olvasom >Durva számok érkeztek: kilőtt a magyar sertésexport
Jelentős mértékben, 58 százalékkal nőtt a magyar élősertés exportja az…
Tovább olvasom >Javult a sertéstenyésztés hatékonysága
Jelentős előrelépést ért el az elmúlt néhány évben a hazai…
Tovább olvasom >További cikkeink
A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >