Magazin: Ilyen még nem volt!

Vendégszerző:
Kozák Ákos PhD
jövőkutató-szociológus

Nagy szavak ezek? Persze, azok, de miért is ne hirdethetnénk büszkén azt a projektet, amely az agrárium, az élelmiszer-feldolgozó ipar és a kiskereskedelem együttműködésében vizsgálja a várható trendeket. Most valóban nem a tárgyévi pénzügyi számok vagy a jövő évi tervezés van fókuszban, hanem ötéves, sőt évtizedes távlatokban tekintjük át a folyamatokat. Adott egy módszer, amely Európa egy vezető jövőkutató műhelyének megközelítése. Ezt a metódust alkalmaztam a workshopok során, de biztosan lehetett volna más megközelítés is. A lényeg a jövőorientáltságon van, és abban, hogy együtt gondolkodva számba vesszük egy iparág lehetséges jövőit.

Egyébként ezzel a szándékolt nyelvtani hibával vezettem be a workshopokat. Mert hogy általában rajtunk embereken és most speciálisan a témát illetően az iparág meghatározó személyiségein múlik az, hogy milyen jövő vár ránk. Ez nem egy passzív folyamat, ahol a dolgok megtörténnek velünk, nekünk is van lehetőségünk formálni azt. Természetesen vannak hajtóerők és komplexebb társadalmi, illetve természeti tényezők, amelyek kívül állnak közvetlen hatókörünkön. Egyedüli vállalkozásként vagy akár szektorként senki sem tudja megoldani a klímaváltozás és a vízgazdálkodás globális problémáit. De a megoldás kimunkálásában egyrészt mindenkinek felelőssége, másrészt tevőleges feladata van.

A „megoldáshoz”, a jövő­szcenáriókhoz persze nem egyből jutottunk el. Az első találkozó alkalmával a résztvevők összegyűjtötték az egyes szektorokra ható erőket és trendeket. Ezt követően az úgynevezett kritikus bizonytalanságok számbavétele következett, és csak mindezek után tértek rá a konkrét 2030-as víziókra.

A projekt eddig úgy zajlott, hogy az előre felkért szakértők előre megkapták a felkészítő irodalmat, amely a trendeket és az élelmiszer-termékpályára ható tényezőcsoportokat elemzi. Ezután kettő személyes workshop keretében a kollégák órákon keresztül írtak, rajzoltak és megvitatták a kérdéseket. De ezzel nincs vége a projektnek. A Business Days konferencián csütörtökön, 23-án délután bemutatom az eredményeket, amelyeket azután egyből meg is beszélek a kerekasztalon Balázs Ildikóval, Flórián Lászlóval, Hovánszky Lászlóval, Laknerfi-Korin Katalinnal, Mezei Jánossal, Poór Zoltánnal, Rácz Józseffel és Szautner Péterrel. Hermann Zsuzsával azt tervezzük, hogy készül egy kiadvány, és biztos vagyok benne, hogy még sokáig beszélünk majd a projektről.

A három szektor nem véletlen. A szokásos államigazgatási kereteken túl akartunk lépni, nem külön érdekel minket az alapanyag előállítása, a feldolgozás és a kereskedelmi funkció. Értve az érdekérvényesítés speciális és elkülönült csatornáit, mi ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a természeti környezet változása, a munkaerőpiaci feszültségek vagy egy ország felvevőkapacitása (lásd a workshopokon oly gyakran említett méretgazdaságosságot!) legalábbis közös útkeresést érdemel. Ehhez a kreatív és megtermékenyítő munkához a Zwack vállalat és személy szerint Laknerfi-­Korin Katalin pompás helyszínt és munkakörnyezetet biztosított.

Ilyen még nem volt, de látva a résztvevők elhivatottságát és az eredményt, biztosan lesz a jövőben is hasonló projekt. //