Hét trend, amely 2023-ban átformálja az élelmiszer-kereskedelmet

Az ágazat mindig is arra törekedett, hogy kielégítse a fogyasztói igényeket, de idén az új technoló­giák és az új ötletek új módokon világítják meg ezt a fókuszt. Mivel az elmúlt év gyártási és gazdasági eseményei továbbra is kihívást jelentenek, az élelmiszer- és italgyártók új módszereket keresnek a nehezen megszerzett bevételek megtartására.

1. Az alkoholgyártók az azonnal fogyasztható koktélok felé fordulnak

Mivel az alkoholfogyasztók egyre több fogyasztásra kész koktélt keresnek, az italgyártók készen állnak arra, hogy 2023-ban többféle termékkel árasszák el a piacot. Az RTD-koktélokban ugyanis többféle alkohollal kombinálhatják a gyümölcsleveket, vagy az épp most divatos kókuszvizet.

Mivel a fogyasztók vágynak a választékra és a változatosságra, az az általános gyártói meggyőződés, hogy a lehetőségek mélyebb portfóliója növelheti a kategória élettartamát.

Az RTD-koktélokban többféle alkohollal kombinálhatják a gyümölcsleveket

2.Élre tör a precíziós erjedés

Néhány évvel ezelőtt még futurisztikus tudományos projektnek tűnt az a gondolat, hogy fermentációval újjáépítsék az állati eredetű élelmiszerekben található vagy a természetben nehezen megtalálható fehérjéket. 2022-ben a precíziós erjesztést alkalmazó vállalatok azonban kezdtek komoly szereplőkké válni az összetevők piacán. Az állatmentes tejsavófehérje alapanyagként egyre nagyobb teret hódít, de már piacra került az első, precíziós erjesztéssel készített édes fehérje és csokoládé is, amely 70%-kal kevesebb cukrot tartalmaz.

3.Szén-dioxid-kibocsátás csökkentése termékek révén

Az ENSZ szerint az élelmiszer- és italipar a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nagyjából egyharmadáért felelős. Az ellátási láncok karbonlábnyomának csökkentésére irányuló célok elérése érdekében a vállalatok olyan termékeket dobnak piacra, amelyek állításuk szerint kompenzálják az általuk kibocsátott üvegházhatású gázokat. A piacon lévő különböző termékek ma már kulcsfontosságú értékesítési ponttá teszik a „karbonsemleges” és a „regeneratív” termékeket.

A környezetvédő csoportok által élesen kritizált húsipar a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nagyjából 14,5%-áért felelős, nagyrészt a marhahústermelésből származó metán miatt. A húsipari vállalatok tavaly novemberben jelentették be, hogy 2030-ig előre meghatározott mértékben szeretnék csökkenteni karbonlábnyomukat.

A húsipar 2030-ig jelentős mértékben szeretné csökkenteni karbonlábnyomát

4.A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás normává válik

Amint a jövőben a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás 2023-ban még nagyobb részévé válik a jelennek több élelmiszer- és italgyártó számára. Ezeknek az eszközöknek a használata több okból is vonzó a CPG-k számára, de végső soron a gazdasági szempont a legfontosabb. A mesterséges intelligenciával a vállalkozások növelhetik a gyáraikból származó termékek termelését, minőségét és megbízhatóságát.

5.A sejtalapú hús a laboratóriumból a tányérra kerül

Azok a cégek, amelyek sejtalapú hússal foglalkoznak, már többször hangoztatták, hogy termékeik hamarosan a boltok polcaira kerülnek az Amerikai Egyesült Államokban. Ez hamarosan, már 2023-ban is megvalósulhat, már csak a szabályozási kérdések megoldása hátráltatja a folyamatot. Egy 2019-es megállapodás értelmében ugyanis a legtöbb sejtalapú húsnak, amely bioreaktorokban tenyésztett állati sejtekből áll, mind az FDA, mind az USDA jóváhagyását meg kell szereznie.

6.A jobb tápértékjelölés ösztönzi az újrabevezetést

Ebben az évben a termékek címkéinek módosítása az egyik legnagyobb feladata az élelmiszeripari szereplőknek. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók sokkal egyértelműbb információkat kaphatnak majd az élelmiszerek és italok tápanyagtartalmáról és összetevőiről, ha csak a csomagolást nézik. A régóta várt meghatározás minden bizonnyal hatalmas változást hozhat a termékek címkézésének és forgalmazásának módjában.

2023-ban egyre nagyobb teret hódít az upcycling az élelmiszeriparban

7. Cél az élelmiszer-pazarlás csökkentése

A fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az élelmiszer-pazarlásnak, és erre az élelmiszeripar is felfigyelt. Egyre több vállalat kezdi el használni a termékbevezetéseket arra, hogy jelezze elkötelezettségét a nem eladott élelmiszerek mennyiségének csökkentése mellett.

Az USDA becslése szerint az USA élelmiszer-ellátásának 30-40%-a megy kárba. Az ENSZ tavaly novemberi COP27 konferenciáján három amerikai kormányzati szerv, az USDA, az EPA és az FDA célzott célokat tűzött ki az élelmiszer-pazarlás kezelésére az ellátási láncok éghajlatbarátabbá tételével. Azok a vállalatok, amelyek csökkenteni kívánják az élelmiszer-hulladék mennyiségét saját ellátási láncaikban, olyan összetevőket is alkalmaznak, amelyek egyébként hulladékká váltak volna új vagy meglévő termékekben. 2023-ban egyre nagyobb teret hódít az upcycled is az élelmiszeriparban. //

A növényi alapú élelmiszerek forgalma 42%-kal nőtt az elmúlt években

Az Innova Market Insights adatai szerint a növényi alapú élelmiszerek és italok piacra kerülése 2017 és 2022 között exponenciálisan nőtt. Európában (41%) és Észak-Amerikában (36%) volt legnagyobb a növekedés, a tejtermékek és a húspótló kategóriák vezettek a szegmensben. A növényi alapú táplálkozás egyre inkább elterjed a fogyasztók körében, többféle ok miatt. Ezek között megtalálható a klímaváltozás miatti aggodalom, a különféle diéták követése, valamint a vegetariánus/vegán táplálkozási mozgalmak megerősödése. A növényi alapú húshelyettesítők, növényi tejek és fehérjék fogyasztói számára az egyik legfontosabb előny az, hogy ezáltal gluténmentes és mesterséges összetevőktől mentes élelmiszereket tudnak vásárolni.

A növényi alapú élelmiszerek innovációja széles körű, a már közismert hús- és tejhelyettesítők mellett már kávét is készítenek gombából. A nagy élelmiszeripari vállalatok új, növényi alapú élelmiszerei ilyen arányban kerültek a piacra. //