Három évtized tapasztalat és megannyi siker
Idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a családi tulajdonban lévő Fino-Food Kft. Töretlen sikerüket fogyasztóik hűsége mellett az is igazolja, hogy 2021-ben, a dubaji Gulfood Expo hivatalos innovációs versenyén, tejmentes termékek kategóriában túróalternatíva terméküket a „Leginnovatívabb termék” elismeréssel jutalmazták elsőként a magyar vállalkozások sorában. A jubileum apropóján a cég vezetőivel beszélgettünk.
Az alapító-tulajdonos Egyed László és három gyermeke, Linda, Krisztina és Barna teljes összhangban, egy irányba tekintve őrzi a hagyományokat és hajtja végre a legújabb trendeknek megfelelő fejlesztéseket kaposvári bázisukról.
– Milyen szakmai múlt adott biztos hátteret az Ön eredményes vezetői tevékenységének? Mikor és milyen körülmények között kezdte meg működését a cégcsoport, és milyen tevékenységeket végez?
Egyed László, tulajdonos: – Már gyerekkoromban közel kerültem a tejipari ágazathoz, ugyanis a nagyszüleimnek voltak teheneik, így korán megtanultam a tejtermelés és -feldolgozás, valamint az értékesítés folyamatát. Az első végzettségem vegyipari gépészmérnök volt, utána közgazdász diplomát szereztem. Egy pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetőjeként éltem meg a privatizáció időszakát, amikor is a Fino-Food Kft. tamási székhelyű elődje 1993-ban a családunk birtokába került. A Fino-Food Kft. 2006-ban kezdte meg működését Kaposváron. A tejfeldolgozáson kívül tehenészeti telepek működtetésével, illetve termőföldek művelésével is foglalkozunk.
Szommerné Egyed Linda, ügyvezető: – Tamásiban még alapvetően sajtokat gyártottunk, trappistát és borseprős változatot. 2006 után a fehéráru szegmensre helyeztük át a figyelmünket, és a sajtok mellett folyadéktejet, tejfölt és kefirt kezdtünk el gyártani. Egyik legnépszerűbb termékünkké a 300 g-os, korongformájú trappistasajtunk vált, amit Édesapám ötlete nyomán emeltünk be a portfólióba még Tamásiban. Népszerűsége azóta is elvitathatatlan, ezért sajttermelésünk 90%-át még ma is ez adja.
– A család hogyan vonódott be a működésbe, és hogy alakult ki a jelenlegi menedzsment? Hogyan oszlanak meg az egyes feladatkörök?
E. L.: – A gyerekek egészen korán bekapcsolódtak a munkába, részt vettek a folyamatokban. Mindannyian közgazdász diplomát szereztek. Linda és Barna nagynevű multinacionális vállalatoknál szerzett gyakorlatot, mielőtt cégünknél tisztséget vállalt volna, Krisztina pedig már a diplomamunkáját is a saját könyvvizsgáló cégünknél készítette el. Ő a pénzügyi területért felel, míg Linda a tejfeldolgozást felügyeli, Barna pedig a növénytermesztési és az állattenyésztési terület gondos gazdája. Linda férje, Szommer Gábor értékesítési és beszerzési igazgatóként, Barna felesége, Egyedné Lewandowski Havaska pedig HR-vezetőként dolgozik a vállalatnál.
– Milyen szerepe van a fenntarthatóságnak mind az agrár, mind az élelmiszeripari vonalon? Milyen fejlesztések történtek ez irányban?
Egyed Barna, a BOS-FRUCHT Agrárszövetkezet elnöke: – A fenntarthatósági tényezők jelentős mértékben érintik a szarvasmarha-ágazatunkat. Az itt keletkező mellékterméket, jelesül a híg és a szeparált trágyát tápanyag-utánpótlás és talajjavítás céljából visszaforgatjuk a termőföldjeinkbe. Ennek köszönhetően a műtrágya-felhasználásunkat nullára sikerült csökkenteni a tehenészetek közelében művelt területeken. A telepek korszerűsítése során is törekszünk a fenntartható megoldásokra, az épületeket napelemtelepekkel láttuk el, illetve a világítást LED-es fényforrások szolgáltatják. A legnagyobb telepünk már 40-45%-ban megújuló napenergiát használ.
Sz. E. L.: – A tejüzemben is elkezdünk áttérni a napenergia használatára, az idei évben jelentős napelemes beruházást hajtottunk végre. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk a termeléshez kapcsolódó vízfelhasználás racionalizálására is. A technológiában használt hálózati hűtővizeket összegyűjtjük, hogy a rendszerek tisztításakor előöblítő vízként használjuk fel.
Sz. E. L.: – A vegán vonal kialakításában két irányból is motiváltak voltunk. A piacon már 2016 óta látszódott, hogy az állati összetevőktől mentes termékek egyre nagyobb teret nyernek, így egyértelmű volt, hogy nekünk is lépéseket kell tennünk ebbe az irányba. Ami még inkább megerősítette ezt a szándékunkat, az a személyes érintettségünk volt, ugyanis a nagyobbik fiamnál és nálam is tejfehérje-érzékenységet diagnosztizáltak. Szerencsére minden eszközünk megvolt ahhoz, hogy vegán alapanyagokból olyan élelmiszereket gyártsunk, amelyek alternatívákat tudnak nyújtani tejterméket nem fogyasztók számára is, a legszigorúbb szabályozásoknak is megfelelve.
– Mi volt az alapító víziója 30 éve, és ahhoz képest hol tart most a cég? Mi most a víziója a cégnek, hogyha hasonló távlatban előrenézünk?
E. L.: – Nem voltak magasztos céljaim, csak olyan alapvetőek, hogy a megszerzett pozíciónkat, piacunkat és vagyonunkat hosszú távon meg tudjuk őrizni. A kezdetek óta prioritás számomra, hogy a velünk együtt dolgozóknak biztonságot, biztos megélhetést nyújtsunk, számíthassanak ránk bármilyen időszakban.
Egyed Krisztina, a csoport gazdasági igazgatója: – Fontosnak tartjuk, hogy generációkon átívelően megőrizzük és továbbadjuk azt, amit Édesapánk megalkotott. Azon dolgozunk, hogy a cégünk kiszámíthatóságot, stabilitást jelentsen még nagyon sokáig, és mindezt úgy tegye, hogy közben a fenntarthatóság környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontjait figyelembe vegye. Mind termékfejlesztésben, mind hatékonyságnövelésben a minél gazdaságosabb működést tűztük ki célul. Ennek része az is, hogy igyekszünk a nyers tejet a telephelyünkhöz minél közelebbi településekről felvásárolni, ahol lehet, a lokális megoldásokat részesítjük előnyben, a szellemi dolgozóknál élünk a távmunka lehetőségével is. A hagyomány mellett a modernizáció is elsődleges az életünkben, hiszen ahhoz, hogy a piaci igényeknek rugalmasan és teljes mértékben megfeleljünk, elengedhetetlen ma már az automatizáció és a digitalizáció.
Sz. E. L.: – Mind a vegán, mind a hagyományos tejtermékkutatásaink és -fejlesztéseink abba az irányba mutatnak, hogy főként exportvonalon erősödjünk. Emellett az import vegán termékekre is szeretnénk egy kiváló minőségű és finom, Magyarországon előállított alternatívát kínálni a magyar fogyasztóknak. A tejtermékek területén kísérleti fejlesztésbe kezdtünk a Debreceni Egyetemmel, amelynek eredményeként egy allergiások vagy érzékenyek számára is fogyasztható terméket kívánunk előállítani.
Óriási motivációt jelent számunkra azt látni, hogy Cottage nevű túróalternatíva termékünket a hazai fogyasztók mennyire lelkesen fogadták, és plusz megtiszteltetés, hogy elnyertük vele az egyik legjelentősebb szakmai elismerést is a Gulfood Expón, Dubajban.
Október elejétől öt új vegán termékünkkel lehet majd találkozni a nagyobb élelmiszerláncok polcain: a vegán desszert kategóriában lépünk be Vegan bar elnevezésű kakaós étbevonóba mártott desszertrúddal, két vegán krémdesszerttel, valamint két vegán szendvicskrém is szerepel újdonságaink között.
(x)
Kapcsolódó cikkeink
A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >ESG – a fenntarthatósági szabványokról jogi szemmel
2023 decembere óta számos jogszabály látott napvilágot az ESG-részletszabályokról, amelyben…
Tovább olvasom >További cikkeink
A kártyás fizetés ma már alapelvárás a kereskedőktől
„A kártyaelfogadás ma már olyan, mint egy közműszolgáltatás: alapelvárás. Aki…
Tovább olvasom >Hordható és okosotthon eszközökkel kér még nagyobb teret a Cellect Hungary
A magyar mobiltechnológia piac egyik meghatározó disztribútora, a Cellect Hungary,…
Tovább olvasom >„Csak úgy!” – Egy különleges kampány a Moments ostyával
A Moments ostya idei őszi kampánya nem csupán egy új…
Tovább olvasom >