Halnevelő kutatóbázis létesült a Kaposvári Egyetemen

Átadták a Kaposvári Egyetem mintegy 170 millió forintból kialakított halnevelő kutatóbázisát a somogyi megyeszékhelyen pénteken.

A felsőoktatási intézmény a Halászati Operatív Program pályázati támogatásából az 1970-es években épült hallaboratóriumi épületének modernizálásával és bővítésével hozta létre bázisát, amelynek halnevelő és -keltető egységei, haltápgyártó berendezése tenyésztési technológiák kidolgozását, haltakarmányok kifejlesztését, etológiai, vízminőségi laboratóriumai, valamint tanterme pedig a korszerű oktatást szolgálják.

Szávai Ferenc, az egyetem rektora az eseményen hangsúlyozta, hogy az intézményben folyó oktató és tudományos munkát évtizedek óta áthatja az a szellemiség, amit ma természetvezérelt, ökológiai rendszereken alapuló, „kék” gazdaságnak hívunk.

Borbás Zoltán, a felsőoktatási intézmény kancellárja arról szólt, hogy a demográfiai mélypont, a hallgatók csökkenő száma a Kaposvári Egyetemet is érinti, a kitörési pont a kutatás és a vállalatokkal való együttműködés lehet. Úgy vélte: a kutatóknak úgy kell munkájukat végezniük, hogy jövőbe mutató és a cégek, érdeklődők számára is látható legyen.

A halászatról azt mondta, az egyetem nem titkolt célja, hogy kutatásait az ágazat teljes vertikumára kiterjessze, és nyereségre tegyen szert belőle.

Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke azt hangsúlyozta, Kaposvár világszínvonalat képvisel az agrárium és a kutatások területén, egyben reményét fejezte ki, hogy a bázis egyaránt szolgálja az ágazat, a társadalom és a tudomány ügyét.

Farkas Éva, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal somogyi kirendeltségvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az előző hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban a Halászati Operatív Programban 46,6 millió euró szolgálta a magyarországi halászat fejlesztését, a mostaniban 51,83 millió euró jut rá.

Kucska Balázs, az egyetem aquakultúra és halgazdálkodási tanszékvezetője rámutatott: a Kaposvári Egyetem fejlesztésének azért van különösen nagy jelentősége, mert a természetes vizek halpopulációinak regenerálódása nem képes követni a halászat ütemét, az egyetlen megoldás az aquakultúra fejlődése lehet.

Közölte, hogy ma a piacra kerülő vízi élőlények nagy része még a tengerekből származik, 5-10 éven belül azonban az értékesített mennyiség felét a tógazdaságok biztosítják.

A szakember utalt rá, hogy a Kaposvári Egyetemen 1973 óta folytatnak halászati kutatásokat, és az elmúlt több mint négy évtizedben komoly eredményeket értek el tápok előállítása, pontytakarmány-kísérletek, pontyfajták ellenálló képességének növelése, egészségvédő halászati termékek fejlesztése és egyebek mellett a vízinövények hasznosítása területén.

Az esemény végén a Kaposvári Egyetem és a szegedi Gál Ferenc Főiskola képviselői együttműködési megállapodást írtak alá arról, hogy a két intézmény szoros együttműködésben dolgozik agrárképzési programok, tananyagok fejlesztésében, az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében. (MTI)