Hegymenetben

A Nemzeti Pálinkakiválóság Program keretei között szervezett Országkóstoló sorozat szellemisége alapján a pálinkakiválóságokat egy független szakmai zsűri, a Pálinka Bíráló Bizottság választja ki. A Bizottság a tételekről szakmai bírálatot készít, amelynek eredménye Pálinkakiválóságok Könyve címen is megjelenik. A minisztérium célja a megvásárolható kiváló minőségű tételek népszerűsítése, termelőik elismerése és ismertségük növelése belföldön és külföldön egyaránt. A program sikerét mutatja, hogy idén a Pálinkakiválóság minősítést 115 tétel is elérte, Top Pálinkakiválóság minősítést pedig 46 tétel kapott.

Népszerűség

Az idei országkóstolón minden idők legnagyobb tételszámából, 382-féle pálinkából válogathattak a verseny bírálói. Az FM és a Pálinka Nemzeti Tanács által idén negyedik alkalommal rendezett megmérettetés egyik legfontosabb célkitűzése a hazánk nemzeti itala hitelének és ismertségének növelése. A hozzáértők szerint az országkóstolón elért eredmények révén elősegíthető a minőségi magyar pálinka jobb bel- és külpiaci pozíciójának erősítése is.

A pálinkaházak évről évre több tétellel neveznek, és jobbnál jobb termékeket hoznak a versenyre. Minőségükön látszik, hogy a főzőmesterek egyre nagyobb kedvvel kísérleteznek. Az alapgyümölcsök mellett, mint a barack és a szilva, egyre több a szokatlan és újszerű házasítás.Mindez a díjazásban is megmutatkozik: az idén a bírálók a nevezett tételek minősége alapján 110 arany, 144 ezüst és 88 bronz minősítést ítéltek oda. Továbbá a zsűri 24 kategóriagyőztest hirdetett, azaz ennyi Champion-díjat ítélt oda.

A pálinka népszerűségének másik jele – és ez egyben az üzleti siker fokmérője is –, hogy míg 2010-ben valamivel több mint 500, addig ma már mintegy 600 pálinkafőzde működik Magyarországon. A kereskedelmi főzdék száma is emelkedett, 72-ről 138-ra.

Piac

Bővül a kereskedelmi forgalomban kapható pálinkák célcsoportja, a fogyasztókban növekszik a minőség iránti igény. A Nielsen 2016. szeptember – 2017. augusztusi felmérése szerint forgalmát tekintve a pálinka – a gyomorkeserű és a vodka után – a harmadik helyet mondhatja magáénak az égetett szeszek között – az ezekre költött 80 milliárd forintnak 17 százaléka jut pálinkára.

Ugyanakkor a több mint száz márka jelenléte a piacon túlkínálatot generál, ami fokozza a főzdék közötti versenyt. A fogyasztói szokások viszonylag gyorsan változnak, a termékfejlesztés állandó kényszernek bizonyul. A hatékony közösségi pálinkamarketing hiánya a piaci szereplők szerint nem kis problémát jelent; ha az ágazat marketingtevékenysége nem tud megújulni, megerősödni, akkor az a szegmens növekedésére is negatívan hat, ráadásul az exportot is aránytalanul megnehezíti.

Vizsgálatok szerint alapvetően az X-generáció körében növekszik a valódi pálinkák népszerűsége a külföldi eredetű szeszes italokkal szemben; elsősorban ajándékozási céllal vásárolnak, nagyobb a márkaismeretük, és a megbízható minőséget hajlandóak megfizetni.

Az elmúlt évek edukáló munkájának köszönhetően fogyasztói már tudatosan választanak ízeket, illetve márkákat. A fiatalok komoly érdeklődést mutatnak a minőségi italok iránt, és ha ma még nem is tudják minden alkalommal megvásárolni a magasabb árú terméket, korán kialakul a márkahűségük. A nőknél nagyobb a változás: mind szívesebben fogyasztják a minőségi pálinkát, és nem kellemetlen már a pálinkát rendelniük, nem kérik a mézes italokat, érdeklődőek, szívesen járnak kóstolókra. Mára nagyjából kialakultak a fogyasztói ízpreferenciák.Az emberek nyitottak, szívesen megkóstolják a kevésbé ismert gyümölcsökből készült, különleges pálinkákat, de vásárláskor továbbra is a tradicionális ízeket választják – amiben persze az ár is jelentős szerepet játszik, hiszen a kis kihozatalú, kézzel szedett termések lényegesen drágábbak. //