Fesztivál eszem-iszom

A cikk a Trade magazin 2024/4. lapszámában olvasható.

Street food, finger food, snackek: nehezen elválasztható kategóriák, számtalan átfedéssel, közös halmazzal. Tudatosan kezeljük együtt őket; ami elsősorban közös bennük, az az, hogy fogyasztásuk – szerintünk – a jövő étkezésének alapja.

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb, de mindenképpen leggyorsabban fejlődő területe a street foodok világa; gasztronómiai irányzat, amely jól illeszkedik a legfontosabb 21. századi gasztrotrendek legtöbbjéhez: változatosságot biztosít, számtalan egészséges változata van, a minőséget nyújtó szolgáltatók friss, gyakran helyi termékeket használnak elkészítésükhöz, ezzel együtt a világ minden részéről származó konyhák különlegességét és sokféleségét kínálják „à la minute” fogások formájában! Csak hogy pontosan értsük: bár sokszor utaltunk már arra, hogy az utcai étkezésünk egy tipikusan plebejus étkezési forma mai megnyilvánulása, a Gourmet fesztivál és a hasonlók választéka a kontextus egyértelmű arisztokratikussága mellett is ugyanúgy a street food elvére épül.

Történik mindez úgy, hogy a street foodnak nemhogy definíciója, jószerivel még elfogadható magyar neve sincs – ha az angol elnevezésből indulunk ki, azt mondhatjuk, utcán át értékesített ételekről van szó. Ám kategóriaként már a „telepített” éttermek és kocsmák kínálatában is jelen vannak.

A mai utcai ételekre a merész ízek használata jellemző

A street food abszolút megfelel felgyorsult életritmusunknak: gyorsan szeretjük megvásárolni ételünket, lehetőleg széles kínálatból kiválasztva, és ugyanolyan fontos, hogy gyorsan is fogyaszthassuk el azt. Egyre inkább levetkőzi korábban kapott stigmáit, fokozatosan mindennapjaink részévé válik. Megtalálható az éttermek, büfék, cateringes cégek, de még a közétkeztetők repertoárjában is, és ennek megfelelően meg is határozza azok étlapfejlesztési irányát. Elfogadottságát, kedveltségét jól illusztrálja, hogy egyre-másra jelennek meg street food szakácskönyvek (még food truck tematikájút is láttunk már).

Vállalkozásként nem kell a hagyományos éttermek nyitási és üzemeltetési költségeivel számolni, kisebb a munka- és a vendégterület, így a bérleti díj is alacsonyabb. Működtetése is flexibilisebb, ami a forgalmat kiszámíthatóbbá teszi.

Magyarországon a street food szcénát az is magasabbra pozicionálja, hogy mind több jó nevű séf próbálja ki a műfajt. Nemcsak speciális eseményeken vesznek nagy számban részt, de sokszor tudatosan vagy ösztönösen csoportosulnak közös projektekben – például a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) rendezvényein, vagy pop-up gasztroközpontokban, amilyen például 2022-ben „nőtt ki” Szigliget környékén (a pandémia által is motiválva).

A hazai street food étkeztetés kellemetlen oldala viszont, hogy legtöbb formáját nem érinti az 5%-ra csökkentett éttermi áfa kedvezménye.

A mai utcai ételekre a merész ízek használata jellemző, ugyanakkor a klasszikus street foodnak illik alkalmasnak lennie to-go fogyasztásra is, és ideális esetben gyorsan és könnyen ehetőnek kell lennie, kézzel vagy minimális evőeszközzel.

A street food természetes célcsoportja az Y- és a Z-generációs fogyasztó: szeret nassolni, kísérletező kedvű; normája a globális gondolkodás. A „médiagasztronómia” érzékelése már nem háttértevékenység számára, mert a tévében, de főleg a közösségi médiában keresi a főzőműsorokat és -videókat. Kíváncsi a világra, nincs számára olyan ízpárosítás, ételélmény, amely túl extrém lenne.

Ezzel együtt minden folyamatnak vannak határai. Elgondolkodtató eredményt hozott a tastewise.io (egy GenAI-alapú fogyasztói adatplatform) kutatása, amely szerint a street food témájú közösségimédia-beszélgetések száma 76%-kal csökkent 2023-ban az előző évhez képest – jelentsen ez bármit is! //