FAO: Meredeken megugrottak az élelmiszerárak

A mutató, ami a legfontosabb élelmiszerek nemzetközi kereskedelmi árváltozását követi nyomon, 2014 decembere óta nem járt ilyen magasságokban.

A növényi olajok árindexe kiugró (14,5%-os) növekedést mutatott a pálmaolaj iránti kereslet elszabadulásával, amit a globális készletek zsugorodása idézett elő.

A FAO gabonaár indexe 2,5%-ot erősödött október és közel 20%-ot tavaly november óta. Megdrágult a búzaexport a visszafogott argentin termelési kilátások miatt, ahogy a kukorica is az Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna alacsonyabb kibocsátása és Kína vásárlásai miatt. A rizs ára stabil maradt a nemzetközi piacokon.

A cukor árindexe 3,3%-kal emelkedett a negatív globális termelési kilátások és a várhatóan kedvezőtlen időjárás miatt az Európai Unióban, Oroszországban és Thaiföldön.

18-havi csúcsot döntöttek a tejtermékek 0,9%-os havi drágulásukkal, a vaj és sajt magasabb jegyzése és az ingadozó kereslet miatt Európában, miközben a kontinens termelése a szezonális hatások miatt amúgy is csökkent.

Bár a húsfélék árindexe 0,9%-kal emelkedett, még így is 13,7%-kal múlja alul az egy évvel ezelőtti értékét. Drágult a szarvasmarha-, birka- és sertéshús, míg a baromfi ára csökkent.

Frissített gabonatermelési előrejelzés

Tovább csökkentette a várható gabonatermés mennyiségére vonatkozó előrejelzését a FAO, ám a 2 742 millió tonnával – és az 1,3%-os éves növekménnyel – még így rekordot dönthet.

A FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentése szerint a szemestermény-kibocsátás elérheti az 1 470, a búzáé a 761 és a rizsé az 508 millió tonnát.

Jól alakul az északi féltekén az őszi vetés és az árak alakulása ösztönzőleg hathat a termelés bővítésére a legnagyobb termelő országokban. A termelési körülmények valamelyest kedvezőtlenebbek az Egyesült Államokban a La Niña jelenség okozta szárazabb időjárás következtében.

A gabonakereskedelem a 2020–2021-es szezonban 3,4%-kal bővülhet és elérheti a 454,6 millió tonnát is, ami mögött az Egyesült Államok felturbózott kukoricakereskedelme és a stabil kínai vásárlóerő állnak.

Járvány, La Niña és élelmiszerhiány

A koronavírus járvány hatása, főként a csökkenő jövedelmek, kulcsszerepet játszik az éhezés globális növekedésében. A járvány felerősíti és tovább rontja a válságok, növényi kártevők és időjárási sokkok (mint a közelmúlt közép-amerikai hurrikánjai és az áradások Afrikában) tépázta törékeny országokat.

Összesen 45 ország (34 afrikai) szorul külső élelmiszersegítségre – olvasható a FAO által kiadott termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet bemutató jelentésben. Ebben olvasható, hogy az 51 alacsony jövedelmű és élelmiszerhiányos ország összesített gabonatermelése elérheti a 496,3 millió tonnát idén – mintegy 7%-kal meghaladva az elmúlt öt év átlagát – köszönhetően a dél-afrikai és kelet-ázsiai termelésnövekedésnek. Mindemellett a kereslet is növekedni fog mintegy 74 millió tonnával a szubszaharai országok miatt.

A jelentés megjegyzi, hogy a La Niña megnöveli az átlag fölötti esőzések válószínűségét Dél-Afrikában és Kelet-Ázsiában, miközben Ázsia és Afrika más részein szárazság várható, negatívan hatva a termelésre.