Érdekek mentén

Idén februárban a Burger King amerikai franchise-bérlői lázadozni kezdtek, mert szerintük a „központ” által meghirdetett dupla sajtburger akcióját csak veszteségesen
lehet megvalósítani a megadott 1 dolláros áron.Az eset kapcsán jártunk annak utána, itthon ki és hogyan képviseli a bérlők jogait. A McDonald’s partnereinek érdekeit képviselő Franchise Átvevők Egyesülete tavaly kapta meg végső jogi formáját. Kozma Zoltán szombathelyi üzlettulajdonos, a cég marketingigazgatója mellett működő háromtagú tanácsadói testület dunántúli partnereket képviselő tagja úgy véli, az étteremlánc magyarországi vezetői már évek óta nem a „mi majd megmondjuk” attitűddel próbálják elképzeléseiket érvényesíteni.

A 13 éve üzletét irányító vendéglátós szerint a cég érdekelt franchise-bérlői meghallgatásában, hiszen ők gyűjtik leghatékonyabban a piac visszajelzéseit. Az 50 éttermet képviselő 24 partner egyesülete évi 3-4 alkalommal tart gyűlést, ahol egyeztetik érdekeiket és álláspontjukat. Véleményüket nem lehet nem figyelembe venni, hiszen az alkalmazott árakról, marketingakciókról az üzletek számának megfelelő szavazatok száma dönt, és Kozma Zoltán szerint a hazai McDonald’s éttermek számát tekintve a két oldal most éppen egyensúlyban van.

A szakember kiemeli: a döntések legtöbbször az érdekeket és véleményeket keményen ütköztető viták alapján alakulnak ki. A legtöbb vitát, egyeztetést és véleménykülönbséget az árak alakítása okozza, jobbára természetesen azok növeléséért állnak ki a partnerek. Hosszú idő után, úgy tűnik, itthon is sikerül meghonosítani az Európa néhány országában már bevált gyakorlatot, miszerint bizonyos termékek (azaz inkább termékcsomagok) az ország különböző részein más-más áron kerülnek árusításra – itt persze csak néhány százalékos különbségekre kell gondolni, és a párszázas ajánlat sem „inflálódhat” az üzletvezetők kedve szerint. „Az árviták megoldásaként mindnyájan elfogadtuk, hogy az árpozicionálás nem mehet a brand rovására, és figyelembe vesszük egy közösen jóváhagyott piackutató cég ajánlásait, amely különböző magyar városok lakóinak árérzékenységét vizsgálta” – értékel Kozma Zoltán.