Drágul az étkezési búza

Búzából a hazai szükséglet nőni fog, keményítőgyártásra ebben a szezonban 240-250 ezer tonna alapanyagigénnyel számolunk, míg az előző szezonban ez csupán 80 ezer tonna volt – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A malomipar évi 1,3 millió tonna búzát vásárol fel – ebben már a lisztexporthoz szükséges mennyiség is benne van –, takarmánycélokra 1,6-1,7 millió tonna, vetőmagra 300 ezer tonna a belföldi igény.

Ez összesen 3,2-3,3 millió tonna, miközben az össztermés az agrártárca szerint 4,7 millió tonna volt az idén. A külpiaci kereslet is árfelhajtó hatású, mert a búzát és az árpát is viszik exportra.
Az export elszívó hatása viszont tovább nehezíti a malomipar helyzetét, a malmok ugyanis kénytelenek magasabb árat fizetni a búzáért, mint amennyivel eredetileg kalkuláltak – fűzte hozzá Pótsa Zsófia.

„A világgal kell versenyeznünk a búzáért” – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, megerősítve, hogy az exportőrök is veszik a hazai búzát. A világpiaci ármozgások miatt a malmok egyre drágábban tudnak vásárolni, ami Lakatos Zoltán szerint azt jelenti, hogy nem lesz elég a szeptemberi 2-3 forintos lisztáremelés, még az idén tovább kell növelniük átadási áraikat. A búzával kapcsolatos árvárakozások azért is voltak visszafogottabbak, mert néhány hónapja még rekordközeli kukoricaterméssel kalkuláltak a piaci szereplők. Akkor azt gondolták, hogy a tengeri ára alacsonyabban marad, ami magával húzza a takarmánybúza árát is, a búzapiacon pedig szétválik a malmi és a takarmányminőség. A kukoricatermés azonban elmarad a várakozásoktól, az ára pedig már 50 ezer forintig emelkedett, ezért emellett nem lehet olcsó a búza sem.

Az Európai Bizottság jelentése szerint az Európai Unió búzatermelése 274,3 millió tonna lesz, 6,8 százalékkal elmarad az elmúlt évi mennyiségtől, 2,6 százalékkal pedig az utóbbi öt év átlagától. Ebben elsősorban a szárazság és a szokásos értékeket 2-3 Celsius-fokkal meghaladó átlagos napi hőmérséklet játszott szerepet. A legnagyobb terméscsökkenés Franciaországban várható, ahol 9 százalékkal, 7 millió tonnával kisebb a hozam. (vg.hu)