Magazin: Célkeresztben a flexitáriánus fogyasztók – Újabb európai kutatás a növényi alapú élelmiszerekről

Vendégszerző:
Szöllősi Réka
független élelmiszerpolitikai
elemző
elelmiszervilag.hu

A különösen a hús- és tejtermékek fogyasztási élményét növényi alapanyagokból ígérő termékek választékának és forgalmának gyors növekedése nemcsak a megnevezések körüli vitákra irányítja rá a figyelmet, hanem egyre inkább arra is, hogy bizony változóban vannak a fogyasztási szokások és motivációk.

A témában mérföldkőnek számító Smart Protein projekt keretében 2021 nyarán elkészült újabb kutatásban ezúttal tíz európai ország (köztük Románia és Lengyelország) 7500 fogyasztóját kérdezték ki a növényi alapú élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos attitűdjeikről, a termékek iránti bizalomról, jelenlegi fogyasztási szokásaikról, az élelmiszer-választásaikat meghatározó főbb mozgatórugókról és számos egyéb témáról az alternatív fehérjék témakörében. Fontos körülmény, hogy azokat a fogyasztókat kérdezték meg a kutatásban, akik a családjukban a bevásárlásokat részben vagy teljes egészében maguk intézik.

Kevés vegán, jóval több flexitáriánus

A megkérdezettek 7%-a vallotta magát vegánnak, és 30%-uk követ flexitáriánus étrendet, vagyis törekszik arra, hogy táplálkozásában csökkentse az állati eredetű termékek részarányát. Érdekesség, hogy százalékosan Hollandiában és Romániában vallották magukat a legtöbben flexitáriánusnak – a román fogyasztók egyéb tekintetben is kiemelten nagy nyitottságot mutattak a növényi alapú élelmiszerek iránt. Ezek a számok önmagukban azt mutatják, hogy a növényi alapú élelmiszerek egyre több olyan fogyasztóhoz jutnak el Közép-­Európában is, akik törődnek az egészségükkel, a környezettel, az állatok jólétével, és ennek megfelelően alakítják fogyasztási szokásaikat is.

A kutatásról készített jelentés tehát elsősorban a flexitáriánusokra fókuszál, tekintettel arra, hogy ez a szegmens képezi a növényi alapú termékek legfőbb célcsoportját, lévén a kategória fogyasztóinak 90%-a nem vegán vagy vegetáriánus. Beszédes adat, hogy az Euromonitor 2020-as kutatása szerint a globális piacot nézve a fogyasztók 42%-a tekinthető flexitáriánus étrendet követőnek, vagyis étrendjében az állati eredetű élelmiszerek arányának csökkentésére törekvő, de mindenevő fogyasztónak.

Beszédes számok: egyre tudatosabbak az európai fogyasztók

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek csaknem 40%-a szándékozik már a közeljövőben kevesebb húst fogyasztani, és ezeknek 46%-a már csökkentette is a fogyasztását, 30%-uk pedig a tej- és tejtermékek fogyasztását szándékozik redukálni. A magukat flexitáriánusnak vallók közül ugyanakkor jóval többen, 73% már lecsökkentette az elfogyasztott hús mennyiségét. A megkérdezettek 30%-a pedig arról számolt be, hogy számottevően több növényi alapú tej- és húshelyettesítő terméket kíván fogyasztani a jövőben. A flexitáriánusok 61%-a gondolja úgy, hogy a növényi fehérjék biztonságosak, és megfelelően vannak a címkéken feltüntetve. Ami a különböző fehérjék iránti fennálló bizalmat illeti, a flexitáriánusok leginkább növényi alapú fehérjékben bíznak, ezeket követik a gomba- és az algafehérjék.

Az Euromonitor 2020-as kutatása szerint a globális piacot nézve a fogyasztók 42%-a tekinthető fl exitáriánus étrendet követőnek, vagyis étrendjükben az állati eredetű élelmiszerek arányának csökkentésére törekvő, de mindenevő fogyasztónak

A flexitáriánus fogyasztók körében leginkább kedvelt két növényi összetevő a burgonyafélék és a rizs, ezeket a lencsék, a mandula és a csicseriborsó követik. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy ebben a kategóriában is jobbára ragaszkodnak a fogyasztók a már ismert alapanyagokhoz, ami fontos adalék lehet a termékfejlesztők számára.

A kutatás eredményei alapján egyértelmű igény a termékválaszték növekedése, a flexitáriánusok a növényi alapú csirkehús-, marhahús-, lazac- és tonhalhelyettesítőket szeretnék leginkább nagyobb számban a boltok polcain látni, a sajthelyettesítők közül pedig a növényi alapú mozzarellát és a szeletelt sajttermékeket keresnék.

Ennek a kutatásnak az eredményei alapján a flexitáriánus étrendet követők között a növényi alapú termékek közül történő választást elsősorban az íz és az egészségügyi megfontolások határozzák meg, de emellett számít a frissesség, az adalékanyag-mentesség és az alacsonyabb ár is. Vagyis, ha egy terméket nem találnak finomnak, akkor a következő alkalommal nem fogják megvásárolni. A fogyasztókat emellett aggasztja az összetevők hosszú listája, különösen a húshelyettesítők esetében fontos ezt az aspektust a gyártóknak megszívlelni.

A flexitáriánusok körében leginkább kedvelt két növényi összetevő a burgonyafélék és a rizs

A megkérdezett európai fogyasztók közel 60%-a az internetes keresőmotorokat használja a növényi alapú élelmiszerekkel kapcsolatos információk beszerzéséhez, és közel 50%-uk pedig az egészséggel és táplálkozással foglalkozó szervezetek weboldalait is felkeresi ebből a célból. Ugyanakkor a vállalatok weboldalai, a híroldalak és az online videós tartalmak is népszerű tájékozódási források, ezért a vállalatoknak érdemes ezekre is kiemelten gondot fordítani.

Tanulságok a vállalatok számára

Mindezt tekintetbe véve a kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy az európai húsevők jelentős hányada érti a fenntarthatóbb és egészségesebb étrendre való áttérés jelentőségét, és a flexitáriánusok többsége tovább szándékozik csökkenteni étrendjében az állati eredetű élelmiszerek arányát. Vagyis megkezdődött egy lassú átalakulás az élelmiszer-fogyasztási szokásokban.

A termékek népszerűségének további növekedéséhez ugyanakkor az előrecsomagolt élelmiszerek választékának és az éttermek kínálatának szélesítését, továbbá a termékek fogyasztói árának csökkenését igényelnék a fogyasztók. Figyelemre méltó, hogy a kategóriával kapcsolatos információk és tájékoztatás mennyiségét sem tartják kielégítőnek, ami rámutat arra, hogy a vállalatoknak sokkal jobban oda kell erre a területre is figyelniük. A kutatás arra is kitér, hogy sokszor a társas kapcsolatok is befolyásolják a fogyasztási szokásokat, akadályt jelenthet, ha például a család vagy a partner nem hajlandó növényi alapú élelmiszereket enni. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, sokszor pont a változásra nyitottabb családtag hatására kezdenek el a többiek az új kategóriával kísérletezni.

A fogyasztók igényelnék a termékek árának csökkenését, emellett a kategóriával kapcsolatos információk és tájékoztatás mennyiségét sem tartják kielégítőnek

A felmérés készítői végül megállapítják, hogy az eredmények alapján jelentős lehetőségeket rejt Európában az élelmiszeripar számára a növényi alapú kategória. Számos vegán és flexitáriánus fogyasztó csak az elmúlt két év során váltott új étrendre, ami azt jelzi, hogy nyitottak a változásra, és ezért útmutatásra és tájékoztatásra van szükségük a növényi alapú élelmiszerekkel kapcsolatban. //