Magazin: Business Days 2020 – Nem maradtunk el…
A koronavírus sem tudta legyűrni a Lánchíd Klubbal közösen megrendezett Business Days konferenciánkat szeptember 22–25. között. A szakma „fesztiválját” különlegesen szigorú egészségvédelmi protokollal szerveztük meg, így vendégeink biztonságban érezhették magukat a 4 napban. A közel 550 résztvevő számtalan témát, trendet, gondolatot hallhatott – a következő oldalakon ezekből próbálunk felvillantani néhányat. Bízunk benne, hogy 2021. szeptember 20–24. között azokkal is találkozhatunk, akik idén csak gondolatban tudtak velünk lenni.
Az idei, immár 14. Business Days „Trade Fesztivál – színpadon az FMCG-szektor” címmel került megrendezésre. Az első, keddi nap délelőttjén a moderátori szerepet Benedek László, a Viresol ügyvezető igazgatója és Tímár Imre, a Tanner Trade tulajdonosa vállalta magára.
Hermann Zsuzsannának, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztőjének köszöntő szavai után Petz Raymund, a GKI igazgatóságának tagja felvezető előadásában a járvány indulását megelőző gazdasági helyzetet idézte fel. A 2020. 1. és 2. negyedéves mutatószámok felvázolását követően elmondta, hogy a pandémia Európát, így hazánkat is mélyebben rázta meg, mint a 2008-as gazdasági krízis. Az EB prognózisa szerint az EU gazdaságának folyamatos növekedés mellett is csak 2022-ben érheti el a GDP-színvonala a 2019-es szintet. Ezzel összecseng a WHO előrejelzése is, miszerint várhatóan 2022-ig nem tér vissza az élet a régi kerékvágásba.
– Magyarországon a kormány gazdaságpolitikáját a növekedés ösztönzése és a nemzeti tőkésosztály erősítésének folytatása határozza meg – véli a szakember. A lakosság közvetlen támogatása helyett a fogyasztás különböző eszközökkel való ösztönzése áll a fókuszban.
Andreas Christou, a RetailZoom ügyvezető igazgatója a COVID-19 okán kialakult új normáról beszélt, ami a pánikvásárlásnak indult folyamat végén a vásárlási szokások megváltozását is hozta. Felértékelődtek a lakóhelyhez közeli vásárlóhelyek, így a hazai láncok üzletei, ahová ugyan ritkábban jártak a vásárlók, de közel kétszer annyit vásároltak alkalmanként, előnyben részesítették a nagyobb kiszereléseket, és a jó ár-érték arányú termékeket keresték.
– Ezt mind figyelembe véve fontos a hazai láncok stratégiaalkotásakor a nagy kosarakra építés – emelte ki a szakember – kiegészítve portfólió-optimalizációval, célzott marketinggel, a vásárlók pontozásával és az elhagyó vásárlók alapos megismerésével.
Csak egészség legyen és munkahely
Színpadra először a nagykereskedelem képviselői léptek, akik az idei rendhagyó év történéseinek felidézésekor egybehangzóan a munkatársak egészségének megóvását nevezték elsődleges szempontnak, így intézkedéseik is főként erre irányultak. Emellett azonban az üzletmenet folytonosságát is biztosítani kellett, és e téren már mindenki kicsit másként igyekezett boldogulni.
A METRO a vállalat saját üzleti céljain túl igyekezett ügyfelei, vevői igényeit is maximálisan szem előtt tartani. Ennek érdekében folyamatos kommunikációt folytatott a vállalat értékesítői segítségével.
– Egyensúlyoznunk kell a jövedelmezőség megtartása és a munkahelyek védelme között. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy átszervezésekkel-átcsoportosításokkal meg tudunk felelni a kihívásoknak – mondta el Kovács Sándor, a METRO országos értékesítési vezetője.
Dobi István, a Dél-100 tulajdonosa szerint saját sikerük egyik kulcsa az volt tavasszal, hogy a cég képes volt a munkatársakat egy adott cél elérése érdekében hozott, akár kellemetlen, ad-hoc döntések mellé is felsorakoztatni.
– A jövőt illető bizonytalanságban pedig kiemelten fontos ezen tovább dolgozni – vélte Dobi István.
N. Szabó István, a Z+D ügyvezető igazgatójaként a likviditás megőrzését tartotta legfontosabbnak a nehéz időkben, ami a munkatársak és a beszállító partnerek együttműködésével sikerült is. A helyzet pozitív hozadékaként kiemelte, hogy bizonyos területeken, például szortiment- és kinnlévőség-kezelésben bátrabban mertek lépni.
Azt, hogy a Nestlé összességében „rendben van”, Bálint Gergely, a Nestlé kereskedelmi igazgatója részben a széles portfólióval és azzal magyarázza, hogy az egyes üzletágakat másként érintette a karantén, így azok egymást balanszban tartották.
A Borsodi Sörgyár a helyzetre reagálva működését biztonsági és operatív oldalról is átalakította, illetve marketingprogramjait a kereskedelmi csatornák átrendeződéséhez igazította. Vuleta Zsolt kereskedelmi és ügyvezető igazgató elmondta, hogy a munkatársak egészségének védelme mellett legfőbb céljuk a bőcsi gyár biztonságos és folyamatos működésének a fenntartása volt, hiszen míg az irodai feladatok szükség esetén otthoni környezetben is elláthatók, sört nem lehet home-office-ban főzni.
– A márciusban kialakult helyzetet mi lehetőségként éltük meg, gyakorlatilag előremenekültünk – számolt be Galántai György, a Hell Energy kereskedelmi igazgatója.
Ennek jegyében történt az új igényekre új termékfejlesztés, új kiszerelés összeállítása a tulajdonosi körben lévő más profilú cégek munkatársainak átcsoportosításával, mi több toborzásba, tapasztalattal rendelkező új kollégák felvételébe kezdett a vállalat.
Kanizsai Tóth Csaba, a FÁN Group cégvezetője a METRO-hoz hasonlóan hangsúlyozta a vevőkkel és kereskedelmi partnerekkel való szoros kapcsolattartás lényegességét. A cég a divíziói közötti kockázatmegosztás eredményeképpen úgy tűnik, bázisévet képes hozni.
Hovánszky László, a Metspa ügyvezető igazgatója kiemelte a beszállítók teljesítményét az első hullám idején, amikor bizonyos árukategóriák forgalma elképesztő mértékben megugrott; ráadásul a kiszerelési egységek iránti kereslet is átrendeződött. Ugyanakkor a food kategóriában az online csatorna jelentőségét némiképp túldimenzionáltnak tartja amellett, hogy folyamatos növekedésével számolhatunk.
Rekordforgalom a hazai kiskereskedőknél
A Csongovai Tamás, a SuperShop marketingvezetője és Szilágyi László, az ActionCOACH ML tulajdonosa által moderált következő kerekasztal-beszélgetésen a hazai láncok, franchise-ok, trafikok, patikák képviselői egyöntetűen rekordforgalomról számoltak be márciusban, amit az üzletmenet megnehezedése követett a lakossági „bespájzolás” utáni újraindulás bizonytalansága okán.
Szili László, a Reál Hungária kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy hozzájuk némi időkésedelemmel érkezett meg a felvásárlási láz, amiből profitáltak, hiszen sok vásárló hozzájuk fordult, amikor a nagy versenytársaknál már nem jutottak hozzá a kívánt árucikkekhez.
– Mi a hazai beszállítókat hagyományosan előnyben részesítjük, így az importtermékek kis aránya miatt hiány nem igazán lépett fel nálunk – tette hozzá a szakember.
Papp András, a Manna ABC ügyvezető igazgatója jelezte, hogy Budapesten sok vásárló tért át az éjszakai vásárlásra, így igyekezvén elkerülni a hosszas sorban állásból fakadó kockázatot, amire reagálva üzleteik fenntartották az éjszakai nyitvatartási szolgáltatást. Szerinte a nagyvárosokban a kereskedelmi cégek túlélésének záloga a gyors és rugalmas változtatási készség.
Saltzer Kornél, a Dél-100 ügyvezető igazgatója a vidékre nyújtott némi rálátást.
– Nagy- és kiskereskedelmi egységeink egyaránt nyertesei a nem túl vidám egészségügyi helyzetnek – a forgalmi adatok két számjegyű növekedést mutatnak, bár a forgalom lokációtól függően hektikusan alakult – mondta.
Tóth Zoltán, a Dohánybolt Ellátó (Trafik.hu) ügyvezető igazgatója, a DigInStore tulajdonosa és a TrafikTV üzemeltetője Együtt szívunk? című előadásában a cigarettaforgalom tavalyhoz képesti mintegy 10%-os mérséklődéséről, a tranzakció- és vásárlószám jelentős visszaeséséről számolt be. Ugyanakkor szerinte az elmúlt időszak igazolta azt a korábbi felvetést, miszerint a trafikokkal egy új FMCG értékesítési csatorna jött létre, ahol egyre meghatározóbb az FMCG-termékek – így kávé, sör, bor és szeszes italok – forgalma.
Tóth Zoltán elmondta, hogy bár a kényelmi vásárlás fejlődésének üteme lelassult, az mégis folyamatos.
A beszállítói oldal képviseletében Lóczki Zsuzsanna, a K+K Family kereskedelmi és marketingvezetője jelezte, hogy a járvány első hulláma idején cégüknek épp a korlátozó intézkedéseket megelőzően felfejlesztett munkaerő megtartása és a további fejlődés céljából sikerült a kereskedelmi hálózatoknál egy áremelést érvényesítenie, illetve újonnan szerződni.
Sóskuti György, a Bonafarm Csoport kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy mivel a járványvédelmi intézkedéseket a húsvét előtti időszakban vezették be, így friss áruból nagy volumeneket lehetett a vendéglátó csatornából a kiskereskedelembe, az exportról a belföldi ellátásra átcsoportosítani a lakosság élelmiszer-ellátásának folyamatossága érdekében. A Bonafarm a rendkívüli helyzetre reagáló üzemmódba állt át.
– Óriási mennyiségű alapanyagot és csomagolóanyagot kellett beszereznünk a bizonytalanság közepette, ami jelentős tőkét kötött le, és az már a mi szerencsétlenségünk, hogy mindezt rendkívül magas sertés-alapanyagárnál és 369 forintos eurónál tettük, amit később be kellett építenünk a cég működésébe – tette hozzá.
Fejleszteni, fejleszteni, fejleszteni
Arra a kérdésre, hogy vajon mi szükséges ahhoz, hogy a kereskedelemben is elinduljanak olyan átalakítások, amelyek után a hazai láncok szerepe növekedni tud, elsőként Saltzer Kornél osztotta meg hosszú távú boltmodernizációs programjuk első tanulságait. A kis településeken átalakított üzletek úgy tűnik, profitáltak a felújításból: a forgalmuk minimum 30%-kal megnőtt. A hasonlókat tapasztalt Tóth Zoltán is fejlesztéspárti. Ahogy ő fogalmazott:
– Ha azt tudjuk adni a vásárlónak, amire számít, és még egy kicsit, akkor sokat lehet tenni azért, hogy egyfajta preferált státuszt érjünk el a nagy és jó nevű hálózatokkal szemben.
Papp András ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Budapest régió a fejlesztési pályázatokból egyelőre teljesen kimaradt, és reméli, hogy a jövő évben ennek feloldásával nagyobb források lesznek elérhetők a fővárosi kereskedők számára is.
A boltbelsők megszépítésén túl esetlegesen bevetett más, akár digitális fejlesztésekről szóló eszmecserét megelőzően Soós Zoltán, a Wonderduck Agency Zrt. vezérigazgatója vetette össze a klasszikus plasztik hűségkártyát az interaktív digitális kártyával és az applikációkkal WonderPass – A digitális kártyáé a jövő című prezentációjában. A digitális pass előnyei jól körülhatárolhatók és viszonylag könnyen beláthatók, hatékonysága pedig a prezentációban bemutatott adatok alapján messze felülmúlja a klasszikus e-DM-ek hatékonyságát. A komplex szervezési-logisztikai feladatot jelentő, ráadásul környezetszennyező plasztikkártyákkal, illetve az állandó frissítést igénylő, a vásárló telefonján tárhelyet foglaló applikációkkal szemben a digitális pass önálló megoldás.
Hátradőlni nem szabad…
Az idei év legfőbb tanulságát feszegető kérdésre Lóczki Zsuzsanna egyértelműen a gyorsaságot emelte ki, főként a megváltozott vásárlói szokások lekövetését illetően. A beszállítók és hálózatok közötti kommunikáció kapcsán Sóskuti György kiemelte:
– Az együtt gondolkodás, a hatékonyságnövelés irányába elmozdult az egész piac, mert nagyban gondolkodni és tervezni hatékonyan együtt lehet, és ebben társra találtunk a kereskedelmi partnereinkben. A Bonafarmnak nagyvállalatként ez a tervezhetőség az előnye.
Saltzer Kornél úgy véli, nincs visszatérés a kiindulási helyzetbe – a járvány okán új szokások alakulnak ki, melyek a vásárlást is átformálják. Az üzletek feladata, a vásárlóban a belépést követő 5-6 másodpercben jó érzést kelteni, így adva élményt. Tóth Zoltán a lokalizáció fontosságát emelte ki a jövőre nézve – szerinte kulcskérdés lesz az üzletmenet szempontjából, hogyan tér vissza a vásárlóközönség a járványt követően.
Zárszónak is beillett Korbély István vélekedése:
– A járvány arra hívta fel a figyelmet, hogy mindig számolni kell váratlan helyzetekkel, hátradőlni nem szabad.
A magyar termék ügye
A napot záró kerekasztal-beszélgetésen a szövetségek, szervezetek, érdekképviseletek képviselői beszélgettek Házi Zoltán, a BKIK Kereskedelmi Osztályának alelnöke, a HáSiTó tulajdonosa és Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója segítségével.
Megkerülhetetlen témaként először itt is a COVID-helyzetről és a tavaszi történésekről esett szó. Balázs Ildikó, az OKSZ (Országos Kereskedelmi Szövetség) társelnöke külön kitért arra, hogy az ellátás biztonsága érdekében az OKSZ tagvállalkozásainak még szorosabb együttműködése alakult ki a beszállítókkal és minden partnerükkel.
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára kiegészítette ezt azzal, hogy a szövetségek nem csupán a tagjaikkal, de az egymással folytatott kommunikációban is nagyon őszinte mindennapokat tudhatnak maguk mögött, ami talán hosszú távon is fennmaradhat.
A kerekasztal-beszélgetés egyik fontos és legtöbb hozzászólást kiváltó témájává a magyar termék ügye lépett elő. Süle Katalin, a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke az árak növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ár mindig rengeteg tényezőtől függ. A termelő mindig magasabb áron akar eladni, a vevő mindig alacsonyabb áron venni, de a járvány tavaszi hullámában kiegyensúlyozott helyzet alakult ki, és a kialkudott ár végül mindkét fél számára elfogadható volt. Külön hangot adott annak a véleményének, hogy nagyon fontos lenne a magyar élelmiszereket előnyben részesíteni, mert a hazai élelmiszer-előállítási kritériumrendszer világviszonylatban is az egyik legszigorúbb, ez ráadásul segítséget jelent a hazai termelőknek, gyártóknak.
Erre reflektálva Benedek Eszter, a Magyar Termék ügyvezetője a magyar termékek választását kőkemény ellátásbiztonsági kérdésnek nevezte, utalva arra, hogy a nem hazai alapanyagot feldolgozók a járvány idején bizony beszerzési problémákkal szembesülhettek. Arra, hogy a minőségi magyar termék egyik fő ellensége az élelmiszer-hamisítás, elmondta, hogy ennek kiszűrésére 100%-os rendszer nincs, de a Magyar Termék olyan tanúsító védjegyrendszert üzemeltet, amely a helyszíni eredetellenőrzések, a folyamatos kontroll, a visszamérések és újratanúsítások okán garanciát jelent a megfelelő termékminőségre.
Dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára úgy látja, hogy az élelmiszer-hamisítás visszaszorítását illetően a klasszikus ellenőrzésen túl az államnak a szabályozásban és a szemléletformálásban van szerepe. Úgy véli, hogy – mint az sokszor elhangzik –, a büntetési tételek növelése önmagában nem oldja meg a helyzetet, maga a felderítés és a szankcionálás az, ami fontos.
Éder Tamás, a FÉSZ (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége) elnöke a magyar termék témakörhöz visszacsatolva hangsúlyozta, hogy csak akkor várható el, hogy magyar terméket tartsanak a láncok a polcokon, ha az a termék versenyképes.
Hatékonyság, versenyképesség
Volumen szempontjából tud-e a magyar agrárium versenyképes lenni, illetve mit lehet azért tenni, hogy ez megtörténjen? – tette fel a kérdést Baja Sándor.
Éder Tamás erre példaként hozva Ausztriát, Hollandiát és Belgiumot, kijelentette, hogy nem az ország mérete adja meg a potenciális tömegtermékekben való versenyképességet, hanem az adott előállítás mérete.
A hatékonyság növelését firtató kérdésre Bognár Lajos óva intett a „sommás vélemények és nagyon általánosító stratégiai célok meghatározásától, mert az legalább annyi veszélyt hordoz magában, mint amennyi igazságot”. A mélyebb elemzéssel és a szakmai szervezetekkel való egyeztetéssel a cél a hatékonyságot növelő megfelelő támogatáspolitika kialakítása, azaz annak eldöntése, hová érdemes pozicionálni a meglévő forrásokat. Alapvető versenyképességi tényezőnek a jövőben az innováció, a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció tűnik ágazatonként eltérő mértékben, erre most kell felkészülni.
A franchise-rendszerekben tapasztalható legújabb trendekről beszélt Vidács Gyula, a Magyar Franchise Szövetség elnöke, igyekezvén ötleteket adni, mibe érdemes belevágnia annak a vállalatnak, amelynek lekötetlen jelentősebb tőkéje van. Kiemelte a különböző demográfiai csoportokra – egyedülállók, nyugdíjasok, gyerekek – épülő hálózatokat vagy az online felé tolódást. Szerinte érdemes a már hosszú távon bizonyított, stabil rendszerekhez csatlakozni.
Több szót érdemelne az egészséges táplálkozás fontossága
Munkaerőpiaci szempontból érdekes, hogy vajon meddig élünk egészségesen, történt-e valamiféle változás a magyarok étkezési szokásaiban. A kérdésre Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform (Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform) szakmai vezetője elmondta, hogy nő az egészségben eltöltött évek száma, ami az egészségügy fejlődésének köszönhető, de annak is, hogy a lakosság egyre inkább belátja az egészséges életmód prevenciós hatását.
– Úgy gondolom, hogy a pozitív változások ellenére is több szót kellene ejteni az egészséges táplálkozás fontosságáról, már gyerekkorban is – vallja a szakember.
A fenntarthatóság kérdésére áttérve a visszaváltási rendszerről folytatott többszöri egyeztetés kapcsán Éder Tamás elmondta, hogy az élelmiszergyártók érdeke az, hogy „a fenntarthatóság meghatározott céljait egy olyan rendszer keretei között tudják biztosítani, amely hatékonyan működik, és nem hozza a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőit versenyhátrányba a környező országok vagy más meghatározó EU-s országok szereplőivel szemben.” Balázs Ildikó jelezte, hogy a minisztérium betétdíj bevezetését előkészítő munkáját minden részletre kiterjedően nem ismerik, ezért ezzel párhuzamosan egy tanácsadó által összefogott együttműködés keretében, a gyártókkal és kereskedőkkel kidolgoztak egy konszenzusos javaslatot, amiről egyeztetést kezdeményeznének az ITM-mel.
Kiosztottuk a díjakat!
A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj verseny díjátadójára évek óta a Business Days ad alkalmat. Az idei verseny fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter. A díjat dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, illetve az alapítók nevében Benedek Eszter, a Magyar Termék ügyvezetője és Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője adta át.
A védjegyhasználók és a szakmai zsűri véleménye alapján az idei verseny bronzérmese a Coop Hungary Zrt., az ezüstérmes pedig a CBA Kereskedelmi Kft. lett. A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj aranyérmét az Auchan Magyarország Kft.-nek ítélte oda a zsűri.
Idén két különdíj is kiosztásra került. Az egyiket a kiemelkedő promóciós együttműködésért a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., a másikat a kiemelkedő védjegy-kommunikációért az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. kapta.
//
Kapcsolódó cikkeink
AM: a Szupermenta termékteszt program többletinformációt ad a vásárláshoz
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta termékteszt programja fontos többletinformációt…
Tovább olvasom >PENNY: elköteleződés a hazai értékek mellett
2024-ben a PENNY számára a magyar termékek iránti elköteleződés különösen…
Tovább olvasom >Magyar sertéshúsból készült ételek kerüljenek az ünnepi asztalra!
Nem csak a halas ételek kerülnek középpontba az ünnepi időszakban,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Önelfogadásról, önfelszabadításról és a hétköznapok ajándékáról – Együtt okosodtunk! (Business Days 2024 2. rész)
A Business Days pénteki napja az egész heti megfeszített figyelem…
Tovább olvasom >Márkák lábnyoma – avagy mi a közös a Coca-Colában, a Kinderben és a Riskában?
Bár 2023-ban a gazdasági és politikai kihívások miatt nehezített pályán…
Tovább olvasom >