Magazin: Business Days 2020 – Nem maradtunk el… 2. rész
A szerdai koncertprogramban az e-commerce, a drogériák és diszkontok, valamint a fenntarthatóság témájában álltak színpadra a meghívott szólisták és zenekarok.
Fogyasztói szokások változása a járvány tükrében
A délelőtti koncertek „karmestere” Nagy Sándor, az Ecommerce Hungary elnöke, a Lánchíd Klub tagja volt, aki elsőként Turcsán Tündét kérte fel előadása megtartására.
A GfK FMCG-üzletág igazgatója „A tavasz 17 pillanata” – Új vásárlói normák, átrajzolt kereskedői térkép címet viselő expozéjában többek között a fogyasztói és vásárlási szokások alakulásáról tájékoztatta a jelenlévőket.
– Felmérésünkből kiderült, hogy 2019 decemberben világszinten a biztonságkeresés, európai szinten a környezettudatosság, Magyarországon pedig a tudatos fogyasztás volt az, amit a legfontosabbnak ítéltünk az életünkben – fejtette ki Turcsán Tünde, akitől azt is megtudtuk, hogy az elmúlt két évben nőtt a magyarok ökotudatossága (az előadást részletesen ismertetjük lapunk 136–137. oldalán – a szerk.).
Nőtt az online vásárlás szerepe
Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatok igazgatója „A Covid-effektus: rapid csatorna-átrendeződés a pandémia alatt” címmel szintén szót ejtett a fogyasztói viselkedésben bekövetkezett változásokról, a csatornák átrendeződéséről, amelyben leginkább a drogériákat és az online csatornákat emelte ki.
– A Nielsen fogyasztói bizalmi indexe 2020 első negyedévében Európa-szinten drasztikus, 14 pontos csökkenést mutatott az azt megelőző negyedévhez viszonyítva, ami elsősorban a munkahelyi kilátások negatív irányba történő elmozdulásának volt köszönhető – tudtuk meg Kurucz Pétertől. Hozzátette: a fogyasztókat már jobban aggasztja a gazdaság alakulása, mint az egészség.
A fogyasztói szokások hangolták a forgalom dinamikáját is, a vegyi áruk piacát a fokozott higiénia hajtotta. Az FMCG-szereplők kénytelenek voltak újratervezni. Megnőtt az online vásárlások mennyisége.
– A drogériák szerepét a saját márkák, a hűségprogramok és a hatékonyság szempontja határozza meg leginkább. A pandémia alatt ez teljesen átrendeződött, a hűségprogramok kikerültek a képből, a saját márkák és a hatékonyság mellett az akciók váltak érdekessé – emelte ki a Nielsen kereskedői kapcsolatok igazgatója.
A válság tanulsága
Az e-commerce, drogériák és diszkontok témakörében zajlott a nap első kerekasztal-beszélgetése.
Tóth Veronika, az Auchan stratégia és transzformációs igazgatója elmondta: meglátásuk szerint a járványidőszakban megnyugtatók voltak a vásárlók számára azok a nagy terek, amit a hiperek jelentettek, megnövekedett a forgalom áruházaikban.
– Megélénkült a fogyasztói igény az e-commerce iránt, ami a vállalatot arra késztette, hogy erőteljesebben beálljon mögé. Az online és az offline hatékony együttműködése a siker egyik kulcsa – hangsúlyozta. – A COVID kezdeti időszakában munkahelyeket teremtettünk, embereket vettünk fel annak érdekében, hogy a kapacitást növelni tudjuk. Az online rendszerünket fejlesztettük, illetve a fejlesztéseket felgyorsítottuk. Új időkapukat nyitottunk meg, és a budapesti kiszállítás mellett elindítottuk az országos tartósélelmiszer-kiszolgálást, valamint javítottunk a kiszolgálás gyorsaságán is.
Patai Zoltán, a Netpincér ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt időszakban a legfontosabb a gyors reagálás volt nemcsak a tradicionális éttermi szegmensükben, hanem az élelmiszer-kiszállítás területén is.
– A Delivery Hero nevű cégcsoport tagja vagyunk, amely a világ legnagyobb online ételrendelő és kiszállító vállalata. Jelenleg több mint 3000 futárpartnerünk van, több mint 30 városban működik Netpincér GO. Egy komoly rendszerrel a háttérben dolgoznak a futár partnereink azon, hogy minél rövidebb idő alatt ki tudják szállítani a termékeket – avatott be Patai Zoltán. – Most elsősorban az élelmiszerre koncentrálunk, mert azt látjuk, hogy az ételkiszállítás mellett ez a második legnagyobb piac, de nyitottak vagyunk más területek irányába is.
Nagy Viktor, Európa- és világbajnok vízilabdázó, az Immunetec ügyvezető igazgatója „Az első ezüst, ami aranyat ér” című expozéjában a vállalat kézfertőtlenítő termékét ismertette meg az egybegyűltekkel. Megtudhattuk, hogy az Immunetec krém 2,5 évvel ezelőtt indult el útjára, magyar innováció, amely 100%-ban magyar tulajdonban van.
– A termék megalkotásánál az volt a fő célunk, hogy hozzunk létre egy olyan fertőtlenítőszert, amilyen még nincs, emellett az is lényeges szempont volt, hogy ne legyen benne alkohol. Ezüstionokkal dolgozunk, annak jótékony hatására építünk. Krémünk 4-5 órás védelmet biztosít használójának, hipoallergén, illatanyagmentes és dermatológiailag tesztelt.
Elengedhetetlen az online fejlesztése
A korábbi gondolatmenetet folytatva Makkay János, a Kifli.hu Shop ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a retail industryt elérte egy földrengésszerű változás, az online kereskedelem nem várt ütemben fejlődött, amit a kifli.hu eredményei is tükröznek.
– Mi alapvetően egy technológiai cég vagyunk, amely megtanulta a kereskedelmet is. Ez meghatározza a piachoz való hozzáállásunkat. A gondolkodásunk középpontjában a fogyasztó áll. Szolgáltatásunk alapelemei éppen ezért a gyors és precíz idősávra való kiszállítás, a széles minőségi választék és a kínálat valós idejű összekapcsolása a webshoppal. Azt gondolom, az online bizniszben különösen lényeges egy olyan vevőszolgálat kialakítása, amely elérhető, pillanatokon belül válaszol, panasz esetén pedig gyorsan reagál.
Bernhard Haider, az ALDI Magyarország országos ügyvezető igazgatója aláhúzta: a krízis előtti trendek a krízis által felgyorsulnak. Mivel a COVID-válság gazdasági válságot is eredményezett, az emberek költségvetése csökkent, ezért a korábbinál is fontosabb szempont lett számukra az ár.
– A trendek a friss és a kényelmi termékek iránti növekvő kereslet irányába mutatnak. Szeretnénk ezeknek az elvárásoknak is megfelelni, ezért kibővítettük a hűtési és a raktározási kapacitásunkat, és számos területen növeltük kínálatunkat – mondta el.
Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója elárulta, vállalatuk két számjegyű növekedése azt mutatja, pozitív eredménnyel tudták maguk mögött a válság időszakát:
– Arra próbáltuk helyezni a hangsúlyt, hogyan tartsuk meg, illetve hozzuk vissza a vásárlóinkat. A megtartás alapja egy komoly törzsvásárlói rendszer, a visszahozásé pedig egyedi promóciós akciók megvalósítása volt.
Az elmúlt időszakban sok időt és energiát fordítottak az online piacterük fejlesztésére. A vevőszolgálatra betettek egy automata szoftvert, amely hatékonyabban kezeli az e-maileket, a hívásokat, illetve a vásárlók adatait. A folyamataikat is átalakították, felkészítve egy sokkal magasabb szintű forgalomra.
Szendrő Tamás, az Edenred ügyvezető igazgatója „Digitális kényeztetés – dolgozói juttatások és értékesítésösztönzés” címmel tartotta meg előadását. Cégüket 4000 munkáltató választja, közel
60 000 munkavállalóval, emellett közel 30 000 üzlettel és 4000 kereskedelmi vállalkozással állnak kapcsolatban.
– Az Edenred termékeit B2B-ben egyedi igények szerint lehet felhasználni, többek között fogyasztói promóciókra, nyereményjátékokra, viszonteladók ösztönzésére, üzleti partnerek ajándékozására, valamint lojalitásprogramokra. Azt gondolom, ennek az elkövetkezendő időszakban, kimondottan a kedvező adózása és a cash lehetőségek bezáródása miatt egyre fontosabb szerepe lesz az üzleti döntésekben – mutatott előre.
Fejlesztések összefogással
A beszélgetés folytatásaként Janó Dávid, a SPAR e-kereskedelmi vezetője azt a megfigyelését osztotta meg a jelenlévőkkel, hogy az a piaci szereplő, amelynek van online piactere, jelentős fejlődést tudott elérni az elmúlt időszakban.
– Egy ötlet kapcsán elindítottuk a taxi shopping szolgáltatásunkat, és bolti átvételt kínáltunk minden olyan vásárlónak, akinek nem volt lehetősége vagy nem akart elmenni a boltba. A taxisoknak csekély volt a járvány első hulláma alatt az utasforgalmuk, viszont készen álltak arra, hogy bármit kiszállítsanak, így ez egy mindkét fél számára kedvező kooperáció volt.
Janó Dávid úgy látja, a pandémia alatti időszakban könnyebb volt munkaerőt találni, előtte ez viszont nehézségekbe ütközött.
– A munkaerő-toborzás sikeressége azon múlik, hogy ki tud többet nyújtani a versenytársaknál. Az a fajta elismerés, amit mi a SPAR-nál napi szinten kapunk, jelentős motivációs erő. Hiszek benne, hogy hosszú távon ez viszi előre a céget.
Dr. Andrejszki Richárd, a Chef Market vezérigazgatója kifejtette, hogy cégük elsősorban a horeca szektorban van jelen, viszont a megváltozott piaci-gazdasági helyzetben tettek egy kirándulást az online retail kiszolgálás területére, amit a továbbiakban is meg kívánnak tartani.
– Már korábban elindítottuk az online fejlesztésünket, a horecában piacvezetők vagyunk ezen a területen, ezt kellett most átalakítanunk. Hiszek abban, hogy informatikai téren folyamatosan fejleszteni kell, nagy figyelmet fordítunk erre. A járványidőszak által ez a folyamat felgyorsult, komoly webshopunk üzemel ahhoz képest, hogy logisztikai cég vagyunk. Olyan fejlesztéseket vittünk át lakossági oldalra, amelyek már működtek B2B-ben, sikerült elérnünk, hogy a kiszállításainkat már másnapra tudtuk vállalni – árulta el.
Alkalmazkodás a siker kulcsa
A délutáni programok moderátora Krizsó Szilvia, kommunikációs tanácsadó-fejlesztő volt, aki beszélgetőtársaival a fenntarthatóság témakörét járta körbe.
Azzal a kéréssel fordult a színpadon helyet foglalókhoz, egy egytől tízes skálán határozzák meg, hogy az általuk képviselt vállalat, szövetség vagy szervezet milyen mértékben tudott alkalmazkodni a COVID által megváltozott helyzethez.
Balázs Ildikó, az Auchan külső vállalati kapcsolatok igazgatója szerint az ellátás biztonságának biztosítása volt az elsődleges cél, és a vásárlók biztonságérzetének fenntartása jelentette az egyik legnagyobb kihívást.
– Ebben nagyon gyorsan tudtunk reagálni. A munkavállalóinkkal és a partnereinkkel való együttműködés 10 pontos, de a legnagyobb igyekezetünk ellenére is előfordultak átmeneti termékhiányok.
Zombory Csilla, a SPAR minőség- és környezetirányítási vezetője 8-as szintre pozicionálja vállalatát.
– Én is meglepődtem rajta, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tudtunk alkalmazkodni ehhez a mindenki számára ismeretlen helyzethez. Az olaszországi testvérvállalatunktól kapott információknak köszönhetően előre fel tudtunk készülni a ránk váró körülményekre.
A Nestlé a cég nemzetközi hátterét fel tudta használni ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban igazodjon a megváltozott élethelyzethez. Dr. Tompa Gábor, a Nestlé vállalati kommunikációs és közkapcsolati igazgatója azt gondolja, korántsem voltak olyan nehéz helyzetben, mint a kereskedők, meglátása szerint 7-es értékelést érdemel a Nestlé.
– A gyárainkban jelentette legnagyobb kihívást a COVID, ahol több mint 2000 embert foglalkoztatunk három üzemben. Az ő védelmükre kiemelt figyelmet fektettünk – jegyezte meg dr. Tompa Gábor.
Mint Pogány Édától, a Syngenta kelet-európai üzleti fenntarthatóságért felelős vezetőjétől megtudtuk, a Syngenta egy elsősorban növényvédő szerek és vetőmagok forgalmazásával foglalkozó mezőgazdasági cég. A koronavírus-helyzethez való alkalmazkodásukat 8-asra értékelte.
– A mi munkánk elsősorban a termőföldeken folyik, ott voltunk a gazdák mellett és támogattuk őket a munkájukban mindennap. A távolságtartás itt könnyebben megoldható, emellett az üzleti folytonossági terv és a kollégák szakértelme, rugalmassága is sokat segített – emlékezett vissza.
Hankó Gergely, a KSZGYSZ (Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége) ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a kilencfős ügyvezető iroda jól vette a váltást, a skálán 7-esre értékeli alkalmazkodási képességüket.
– 245 tagszervezetünk van, izgalmas hónapokat éltünk át, hiszen a koronavírus 150-200%-kal megnövelte a feladatainkat. Márciusban főként a kórházi fertőző hulladékok kezelése jelentett óriási kihívást – említette, majd így folytatta: öröm volt látni az innovációkat, akár a laborok, akár a szennyvízzel foglalkozó cégek esetében.
Nagy Miklós, a CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) főtitkára megjegyezte, hogy ő 11-es értékelést szeretett volna adni, de a többiek szerénységét látva 10 alá viszi kicsivel.
– Rengeteg feladatunk volt. Amint a rendkívüli helyzetet bejelentették, az Operatív Törzstől az Agrárminisztériumon keresztül kaptunk egy megkeresést, hogy minden, az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető és a csomagolástechnikával összefüggő eseményt jelezzünk feléjük, különösen amelyik kormányzati intézkedést igényel. Ez nekem gyakorlatilag háromhetes éjjel-nappal munkát jelentett. Sok javaslatot tettünk és konkrét esetekben is tudtunk segíteni. A csomagolóipar jól teljesített – foglalta össze Nagy Miklós.
A válsághelyzet a Real Nature-t is rugalmasságra kényszerítette, a cég próbálta élelmiszerrel ellátni a hazai piacot, olyan gyárak helyett is, amelyeket blokkoltak, és emiatt máshol kellett megnövekedett árumennyiséget legyártani.
– Nekünk mint gyártóknak maximálisan fel kellett készülnünk egy olyan megnövekedett igényre és strukturális termékcsoportokban való változásra, ami egy egyenletes és biztonságos ellátást biztosított a partnereink számára. Mindezek mellett maximum 7 pontot adnék magunknak – jelezte Strasser-Kátai Bernadett, tulajdonos-ügyvezető, aki online kapcsolattal csatlakozott a kerekasztal-beszélgetés résztvevőihez.
Fókuszban a fenntarthatóság
A mezőgazdasági szektorra vonatkozóan Pogány Éda, a Syngenta kelet-európai üzleti fenntarthatóságért felelős vezetője kifejtette: a globális üvegházhatású gázkibocsátás 12%-át ez a szegmens adja, ezen belül 70%-ot képvisel az állattartás. Az édesvízkészletek 70%-át is a mezőgazdaságban használják fel.
– Mindenképpen a fenntartható mezőgazdaságot kell a fókuszba helyezni, mert ez egy kulcsfontosságú láncszem a teljes élelmiszer-biztonsági kérdésben. Sokat kell ebben még fejlődnünk, de azt gondolom, jó úton járunk és már kézzel fogható eredmények is vannak. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság sem tud úgy működni tovább, ahogy azt az elmúlt 20 évben tette – hangsúlyozta.
A KSZGYSZ-nél azt érzékelik, hogy a vállalatok iszonyatos sebességgel és vállalásokkal indultak meg a fenntarthatóság irányába. Hankó Gergely elárulta, heti szinten jelentkeznek náluk jelentős cégek abban kérve iránymutatást, hogyan lehetne környezetbarátabbá átalakítani a tevékenységüket.
– Szembe kell néznünk azzal, hogy nagyon sok mindent újra kell használnunk, újra kell töltenünk, olyan csomagolásokat kell biztosítanunk, amit sokszor lehet majd használni, ennek az inverz logisztikáját is biztosítani kell, és ebbe előbb-utóbb mindenki bele fog kényszerülni. Kérdés, hogy valaki ebben piacvezető lesz vagy piackövető – emelte ki.
A Real Nature-nél a teljes gyártási folyamatban szem előtt tartják a fenntarthatósági szempontokat. Arra törekednek, hogy a termékek alapanyagai a lehető legrövidebb utat tegyék meg a gyárig, gyárválasztásnál pedig előnyt élvez, amelyik semleges szén-dioxid-kibocsátással működik. Csomagolóanyagaik ökológiailag lebomló alapanyagból készülnek, ami hosszú évek kutatómunkájának eredménye.
Balázs Ildikó megerősítette, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos termékkörök iránt folyamatosan nő a kereslet, ami stratégiai bástyát jelent választékuk kialakításánál.
– Az Auchan idén áprilisban kivezette az egyszer használatos műanyag eszközöket, amivel piacot veszítettünk, viszont a fenntarthatóságot előrébb helyeztük. Nem a COVID kényszerítette ki ezeket a változásokat a felelős vállalkozásokból, hanem ez egy hosszú távú stratégia az Auchannál – osztotta meg véleményét, ezzel mintegy felvezetve a következő programelem témáját.
Műanyagok – betiltások és szigorítások
A beszélgetés keretében Bauer Izabella, a BS Plastic kereskedelmi vezetője „Buli van a műanyagok körül – Milyen irányba táncoljunk?” címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta, hogy az EU meghatározta, hogy milyen termékek kerülnek tiltólistára, de érdekes megfigyelésnek tartja, hogy ezen nincsenek rajta a polietilén egyszer használatos zacskók és táskák.
– Az EU nem várja el, hogy ezeket a termékeket betiltsák, mégis közellenségnek számít a különböző multimédiás felületek ellentmondásos tájékoztatásának köszönhetően – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez képest Magyarországon megszületett egy olyan törvényjavaslat, amelyben a különböző betiltásra ítélt termékek között szerepel a polietilén is. Beavatta az egybegyűlteket a szigorítások részleteibe, amelyeknek egyik alappillérét képezik a jelentős mértékben megnövekedett termékdíjak.
Nagy Miklós az elhangzottakhoz hozzáfűzte:
– A csomagolásra egyre nagyobb szükség lesz, és fajlagosan egyre több csomagolást fogunk felhasználni. Meglátásunk szerint a fenntartható csomagolásnak három kritériuma van: a maximális áruvédelem, az ökológiai lábnyom csökkentése, valamint az, hogy az anyagokat minél inkább körforgásban kell tartani, vissza kell bocsájtani az újratermelésbe.
A körkörösség megteremtését tartja fontosnak dr. Tompa Gábor is, amiben állítása szerint figyelembe kell venni az élelmiszer-pazarlás kérdését is.
– A Nestlénél jelentős tőkét fektettünk abba, hogy csomagolóanyagainkat úgy fejlesszük, hogy ezen követelményeknek megfeleljenek – tette hozzá. De mindez nem elég ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön, szükség van olyan infrastruktúrára, amely ezt támogatja, és nem elhanyagolható a vásárlók tájékozottsága sem, amit edukációval igyekszünk magasabb szintre emelni.
Ebből a megfontolásból kiindulva hoztak létre a tavalyi évben egy kiadványt, amely a helyes szelektív hulladékgyűjtésről szól, idén pedig egy újabb követte, amely már a SPAR-ral közösen készült el, és a környezettudatos vásárlásban kíván segítséget nyújtani a fogyasztóknak.
– A Nestlé kezdeményezése nagyon szimpatikus volt számunkra, örültünk az együttműködés lehetőségének – fűzte hozzá Zombory Csilla.
A folytatásban Rónai-Horst László, a Mercarius ügyvezető igazgatója „Az autózás jövője” címmel nyújtott történeti áttekintést. Mivel az emberek számára az egyik legfontosabb tényező az idő, ezért ez autóválasztásnál is kiemelkedő szerepet játszik. Az elektromos autók szerepét vizsgálva kifejtette, hogy 2019-ben 2,1 millió tisztán elektromos autót értékesítettek világszerte, ami 9%-os növekedést jelentett 2018-hoz képest. 2019 végére nagyjából 7,2 millió elektromos meghajtású személyautó volt forgalomban, amely a globális autóállomány körülbelül 1%-át tette ki. Véleménye szerint egyértelmű, hogy az elektromos autók további terjedésének lesz tere, azonban ehhez infrastrukturális fejlesztések is elengedhetetlenné válnak.
– Izgalmas kérdés továbbá az önvezetés is. Az autóipar jelenleg 2-es szintű önvezetésnél tart, szakértők szerint az önvezető technológia elterjedéséhez minimum 20 évre van szükség – jelezte Rónai-Horst László.
Call center az értékteremtés szolgálatában
A délután harmadik előadója Szmolinka Zsolt, a United Call Centers vezérigazgatója volt, aki NewGen Sales címmel arról értekezett, hogy egy modern call center hogyan lehet a fenntarthatóság egyik eszköze, hogyan tudja támogatni az értékesítést.
– Magyarország vezető call centerei vagyunk több mint 20 éve, és nemcsak hazai partnereknek nyújtunk támogatást, hanem nemzetközi térben is meghatározó szereplői vagyunk a piacnak – adott rövid ismertetőt cégükről.
Elmondta, hogy a fenntarthatóság jegyében az FMCG-vállalatoknak költségmegtakarításban, a teljesítmény növelésében, üzletfolytonosságban, márkaépítésben és nyelvi korlátlanságban tudnak segítséget nyújtani. Társadalmi felelősségvállalás keretein belül is jelentős eredményeket sikerül elérniük.
Meghívott sztárok a színpadon
A szerdai konferenciaprogramot a meglepetésduó fellépése zárta. Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus és Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoanalitikus Krizsó Szilvia, kommunikációs tanácsadó-fejlesztő vezényletével a koronavírus okozta bizonytalanságok, félelmek témakörét járta körül mind magánemberek, mind vállalkozások vonatkozásában, kitérve a home office jelenségére is.
– Az a legnehezebb, hogy mivel nagyon új dologról beszélünk, amiről még nem tudunk eleget, egymásnak ellentmondó információkat hallunk, gyakorlatilag a kutatók szintjén is. Ezek mind jelentősen rombolják a hiteles kommunikációt és azt a folyamatot, aminek a lényege, hogy hogyan vegyünk rá embereket új szokásokra, szabályok betartására. Szerintem ilyen következetlen üzenetekkel ez végtelenül nehéz feladat – mondta dr. Almási Kitti, aki elárulta, hogy hozzá gazdasági pánikkal érkeztek többen, markáns tüneteket okozott annak a bizonytalansága, hogy mit hoz a jövő. A home office-t is rendkívül különböző módon élték meg az emberek, volt, aki kifejezetten élvezte, hogy többet lehet otthon a családjával, olyasmire is jut idő, amire korábban nem, mások pedig nagyon megszenvedték, alig várták, hogy vége legyen. Az még tovább terhelte az embereket, hogy elvárták tőlük, hogyan „kellene” reagálniuk.
Tari Annamária hozzátette: az első hullám idején nem volt ennyi álhír, ilyen mértékű maszkellenesség, mert mindenki nagyon megijedt. Majd nagyjából két hónap után az emberek türelme elkezdett csökkenni, sokan belefásultak az állandó esetszám-monitorozásba. Ez vezethet ahhoz az indulatvezérelt viselkedéshez, hogy a járvány tényét bagatellizálni kezdve azt állítja, ő biztos nem fog megfertőződni, sőt szerinte nincs is akkora veszély.
– Most láthatjuk, amit Konrad Lorenz már a hetvenes években leírt, mint a technológiai fejlődés egyik következményét: a XXI. századi ember nincs felkészülve arra, amit most át kell élnünk, a megrendült hitet a sérthetetlenségben.
A szerdai nap programját BBQ-vacsora, az Életmű-díj átadása, a születésnaposok köszöntése, valamint az Irigy Hónaljmirigy nagykoncertje zárta a Rossmann támogatásával.
A Marsnál kulcsfontosságú az ellátási láncok fenntarthatósága – és ezen a koronavírus-járvány sem változtathat
„A koronavírus-járvány egyértelműen rámutatott a társadalmi és gazdasági rendszereink hibáira. A Marsnál viszont hiszünk abban, hogy ez egy lehetőség arra, hogy az újrakezdést úgy definiáljuk, mint esély a fenntartható és befogadó világ felé. Számos lépést tettünk már ezirányban: úgy döntöttünk, véget vetünk a javak korszakának, és fenntartható megoldásokat keresünk a legfontosabb alapanyagaink, a kakaó, a menta és a pálmaolaj beszerzéséhez.
Míg a kakaó-ellátásiláncunkban az átláthatóságra, gyerekvédelemre, az erdők óvására és a gazdák jövedelmeinek javítására fókuszálunk, addig menta-ellátásiláncunkban célunk, hogy javítsunk a termelők megélhetésén, csökkentsük a vízfelhasználásunkat és lehetőségeket teremtsünk a nők számára. Miközben azon dolgozunk, hogy megküzdjünk a koronavírus-járvány által támasztott nehézségekkel, fenntarthatósági céljaink továbbra is a terveink középpontját képezik. Ezért vagyunk idén is büszke támogatói a Business Days fenntarthatósági kerekasztalának” – mondta Sófalvi Attila, a Mars Magyarország piaci igazgatója. //
Színpadon a fenntarthatóság
Délután, a fentarthatóság témáját fókuszba helyező kerekasztal-beszélgetés megkezdése előtt a „Fenntarthatóság Szimbóluma 2020” verseny eredményhirdetésére került sor.
Molnár Máté, a Trade magazin média- és marketingmenedzsere felvezetőjében a fenntarthatóság fontosságáról és a magyar vállalkozások erre irányuló törekvéseiről ejtett szót, majd a díjakat Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője adta át. A díjátadás a két kategóriában (vállalati és termék) hibrid módon történt. A 19 pályázó közül voltak olyanok, akik online fogadták a gratulációkat.
A TÉT Platform jóvoltából egy különdíj is átadásra került a délután folyamán. //
Életműdíj 2020
2020-ban a Lánchíd Klub és a Trade magazin Életműdíját Házi Zoltán és Matus István vehette át.
Házi Zoltánt Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója méltatta.
– Emberséges vezetői stílusa legendássá tette az alkalmazottak és a beszállítók között is. Szerencsésnek mondhatom személyesen is magam, hogy tárgyalhattam vele – mondta el Baja Sándor. Miközben összefoglalta az 53 éves kereskedelmi pálya állomásait, amit a Csemege Julius Meinl és a Nagybani Piac határozott meg, többek között kiemelte: – Házi Zoltán széles körű társadalmi szerepvállalása a különböző szakmai szervezetek vezetésében fontos értéket teremtett az ágazat szabályozásának kialakításában. Édesapa és nagyapa, aki egy pillanatra sem pihen, hiszen a mai napig több vállalat vezetésében is részt vesz. Jó egészséget kívánunk neki!
Matus István pályaképét Saltzer Kornél, a Dél-100 ügyvezető igazgatója rajzolta meg. A „csemegés” kezdetektől a Bestfoods vezetői székén át az Unilever értékesítési és kereskedelmi marketing igazgatói pozíciójáig, amelyet régiós megbízás követett. 2009-től pedig a Szentkirályi márka épülését segítette operatív vezérigazgatóként.
– A 2006. évben a kereskedelemben adható legmagasabb elismeréssel, a Klauzál Gábor-díjjal tüntettek ki, az élelmiszeripar és kereskedelem területén végzett kiváló munkádért – idézte fel a pódiumon Saltzer Kornél. – Egész pályafutásodat az etikus, emberközpontú, őszinte, de célra törő vezetői tevékenység jellemezte: minta lehet a minket követő remek, fiatal vezetőknek is. Gratulálok!
//
Kapcsolódó cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >További cikkeink
Önelfogadásról, önfelszabadításról és a hétköznapok ajándékáról – Együtt okosodtunk! (Business Days 2024 2. rész)
A Business Days pénteki napja az egész heti megfeszített figyelem…
Tovább olvasom >Márkák lábnyoma – avagy mi a közös a Coca-Colában, a Kinderben és a Riskában?
Bár 2023-ban a gazdasági és politikai kihívások miatt nehezített pályán…
Tovább olvasom >