Az új norma küszöbén az e-kereskedelem áll nyerésre

Szerző: Trademagazin Dátum: 2020. 05. 14. 12:17

Magyarországon a COVID-19 világjárvány márciusi megjelenése óta ötszörösére nőtt az e-kiskereskedelem növekedési üteme. A pandémia nagy nyertesei a webáruházak, hiszen a megváltozott helyzet hatására a fogyasztók szinte azonnal a világhálóról kezdték menedzselni bevásárlásaikat, mutat rá a Nielsen „Élet a COVID-19-en túl” szakmai összefoglalója.

A COVID-19 koronavírus-járvány utáni új időszakot vizsgálva három lehetséges forgatókönyvvel számol a Nielsen, melyeket annak időtartamától, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásától függően újraindulás-, újraélesztés- és újratervezés-szcenáriókként definiál. A makrogazdasági körülmények, munkanélküliségi mutatók, kormányzati gazdaságmentő csomagok figyelembevétele és mértéke mellett a fogyasztói attitűdök trendjeit is számba veszi, amely mintázatok a vírus kiskereskedelemre gyakorolt jövőbeli hatását is vizsgálják. Ld. ábra.

 

„A világjárvány életünk szerkezetére gyakorolt döbbenetes hatásához még csak hasonlót sem éltünk meg, a változások szédítő sebességgel zajlanak. A világ az újrakalibrálás állapotában van, a fogyasztói szokások villámgyorsan formálódnak, ezek megértése pedig minden vállalatnak elemi érdeke: ennek megfelelően kell alkalmazkodni és priorizálni hosszú és rövid távú terveiket” – mondta Scott McKenzie, a Nielsen Global Intelligence vezetője.

Bármelyik szcenárió is valósul meg, alapvetően határozza majd meg, hol és mily módon vásárolnak majd be a fogyasztók, legyen szó akár élelmiszerről és háztartási vegyi áruról.  Preferenciáik egyértelműen a kevesebb érintkezést igénylő vásárlás és az online felé fordultak, költési hajlandóságukat pedig erőteljesen befolyásolja majd személyes anyagi helyzetük is a világjárvány utáni időszakban. Az online vásárlás térnyeréséhez a COVID-19 világjárvány kitörése és a kijárási korlátozások globálisan hozzájárultak.

Magyarországon csak márciusban 76%-kal lőtt ki az online kiskereskedelem forgalma, és a kategóriatrendekből kirajzolódnak a hazai lakosság kijárási korlátozások közötti mindennapjai. Az üdítőitalok online értékbeli forgalma 80%-kal, az előrecsomagolt élelmiszereké 67%-kal, míg a háztartási tisztítók forgalma 63%-kal emelkedett.

A feldolgozott hús online forgalma megkétszereződött (+111%), a száraztészta pedig háromszoros növekedést produkált (+203%), ami jól mutatja, hogy többet főzünk otthon és felhalmoztuk a készleteket. Az általános tisztítókból 274%-kal több fogyott a webshopokban, ami a megváltozott higiénés igényekre adott fogyasztói válasz.

„A gyártók és kereskedők feladata most az, hogy sürgősen felülvizsgálják termékportfóliójukat és –kínálatukat, valamint az árazási dinamikát, fontolóra véve a fogyasztók megváltozott költési hajlandóságát. A skála egyik végén a munkanélküliséggel küzdő, korlátozott anyagi lehetőségű fogyasztók állnak, míg a másik végletet a költési szempontból védettebb fogyasztók jelentik. Ebből az is következik, hogy a fogyasztói kosarak rohamos tempóban alakulnak majd, a járványügyi szcenáriók megvalósulásától függően” – tette hozzá McKenzie.

A NIELSEN „ÉLET A COVID-19-EN TÚL” SZAKMAI ANYAGÁRÓL

A fogyasztók a COVID-19 pandémia hatására arra kényszerültek, hogy vásárlási szokásaikat pillanatok alatt megváltoztassák. A Nielsen a járvány kitörésekor hat fogyasztói szakaszt állapított meg, amelyben a különböző piacokon hasonló módon megjelenő költési mintázatokat szakaszolta. A jelen helyzetben több helyen a korlátok közötti élet és a kialakuló új norma között billegnek a különböző országok, a hatályban lévő óvintézkedések vagy fokozatosan feloldott korlátozások függvényében.  A Nielsen újrakalibrálási keretrendszere három kulcstényezőt azonosított be: a technológiai adaptációt, a helyi termékek előtérbe kerülését és a minőség-hatékonyság dominanciáját. Ezek mentén felmérhető a COVID-19 pandémia aktuális állására adott fogyasztói magatartás elmozdulása. Ez a keretrendszer az FMCG-piac szereplői, kereskedők és gyártók számára lehetővé teszi a hosszú távú tervezést, a jövőbeli változásokhoz történő alkalmazkodást, miközben egy jelentős trendváltozás zajlik és a fogyasztók az „új normához” igazodva alakítják vásárlási szokásaikat.

Kapcsolódó cikkeink