Magazin: Az oktatás és a fejlesztés a tejipar alapja

A magyar tejfeldolgozás is, hasonlóan a többi élelmiszeripari szegmenshez, technológiai és tudásbeli lemaradással küzd a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. A versenyképesség növelésének továbbá gátat szab a szakképzett munkaerő hiánya is. A NAK konferenciájának ezért épp az volt a fő vonala, hogy a szokványos csatornák mellett a Kamara még milyen segítséget tud nyújtani tagjai számára.

Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke általános bevezetőjében elmondta, hogy az agrárgazdaság vállalkozásainak 91 százaléka tud hozzájutni valamilyen fejlesztési támogatáshoz, ami többek között a NAK tevékenységének is köszönhető. Hozzátette, hogy a források elérhetővé tétele mellett az elmúlt négy év munkájának eredményeként könyvelhető el a kamara által is kezdeményezett áfacsökkentési folyamat, melynek folytatásáért a köztestület a jövőben is mindent megtesz.

A NAK tevékenysége az élelmiszer-előállítás jó hírnevének kialakításában is megmutatkozott. Példaként említette Éder Tamás az UHT-tejek esetét, amelyről még mindig sokan hiszik, hogy tele van tartósítószerekkel, ám kellő oktatással, a vásárlói tudatosság szintjének emelésével ezen is lehet javítani.

Tudásátadás

Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója kihangsúlyozta, hogy Kamara kiemelten foglalkozik a tudásalapú tevékenységének kibővítésével:

– Ez egy sok lábon álló program. Egyrészt a tagjainknak külföldi utakat szervezünk annak érdekében, hogy megismerkedjenek az aktuális nyugati trendekkel, új technológiákkal, illetve termékfejlesztési oktatásokat szervezünk egész évben. Miért van erre szükség? A magyar élelmiszereknek a hazai piacon is külföldi termékekkel kell versenyezniük.

Keleti Marcell elmondta, hogy az idei év útjai, képzései nagy érdeklődés mellett zajlottak, és már az őszi eseményekre is betelt minden hely. Sőt, a kétszeres túljelentkezés azt mutatja, hogy érdemes folytatni és kiterjeszteni programok sorát:

– Rendezvényeinken az őstermelőtől a nagyvállalatokig minden üzemméretű előállító képviselte magát. A kollégák a tagok felkészültségi szintje, gyakorlati tudása, üzemük mérete alapján állították össze a programokat, hogy a legkisebbnek és a legnagyobbnak is hatékonyan tudjunk tudást átadni.

A nyomon követhetőség alap

Zászlós Tibor, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke kifejtette, hogy nem jelent komoly pluszköltséget a GMO-mentes termelés, ugyanakkor olyan hozzáadott értéket képvisel, melyet örömmel fogadnak a vásárlók és kereskedelmi láncok is. Előadása végén a nyomon követhetőségre fókuszált:

– A GMO-mentes termelés olyan nyomon követést biztosít a szántóföldtől az asztalig, mely a vásárlók számára is transzparens. Magyarország évek óta elkötelezett a GMO-mentes élelmiszer előállításában.

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója a tejfeldolgozás aktuális gazdasági helyzetét ismertette. Elmondta, hogy egy éve kilábalt a szektor a válságból, ám a tejválság következményeként nagyon sok tejtermelő visszafogta termelését, így az európai tejfelvásárlás még mindig alacsonyabb szinten van, mint egy éve. A trendek közül kiemelte, hogy UHT-tejek forgalma idén esett.

Fejlesztés és munkaerő

Dr. Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. ügyvezetője a kutatás és fejlesztés mindenki számára is elérhető és követhető metódusáról tartott előadást, több példán bemutatva:

– Célunk olyan új termékek és gyártástechnológiáik kidolgozása, amelyek a tej alkotórészeit nagyobb hatásfokkal hasznosítják.

A jövő trendjei közül kiemelte, hogy a cél olyan új, innovatív tejalapú funkcionális élelmiszerek receptúráinak kidolgozása, amelyek részben összetételük, funkcionalitásuk, egészségvédő hatásuk révén, részben a tisztán fizikai eljárásokra alapozott gyártástechnológiák okán különböznek a jelenleg piacon lévőktől.

Dr. Szilágyi János, a NAK szakképzési igazgatója a kamara szerepvállalásáról a duális szakképzésben tartott előadást, melyben kiemelte, hogy mennyi előnnyel jár tanulók szakmai oktatása a cégek számára:

– A duális képzés során a tanulók gyakorlati tudást szerezhetnek a gazdálkodóknál. A formája tanulószerződés, mely biztos lehetőséget jelent a fiatalnak és jelentős anyagi támogatást a gazdálkodónak. Idén tovább nőtt a duális gyakorlati képzés támogatása, szakmától és képzettségi szinttől is függ, de jellemzően tanulónkét 8-900 ezer forint támogatás is kapható.

M. K.