Az élelmiszerpazarlás lehet az álca a beszolgáltatási szabály életbelépéséhez?

Szerző: Gyarmati Orsolya Dátum: 2021. 12. 13. 18:55

Egy dokumentum szerint az élelmiszerpazarlás megakadályozása lehet az ürügy arra, hogy a kormány a legnagyobb külföldi élelmiszerláncok helyzetét nehezítse. Egy szinte teljesíthetetlen beszolgáltatási szabály alapján a láncoknak fel kellene ajánlani a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereit az államnak, de emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adóját is megemelné a kormány – adta hírül a Telex.

Felhők gyülekeznek a kiskereskedők feje felett

Hetek óta beszél arról a kereskedelmi szakma, hogy „megdöbbentő tervet” fontolgat a kormány. Egy munkaanyagban olyan törvénymódosításokat tervez, amely szerint a napi fogyasztási cikkek eladásából 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncok (praktikusan és ábécésorrendben az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar, illetve a Tesco) több szempontból is nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

Egyrészt emelkedne a kiskereskedelmi adójuk, ez ugye „tiszta sor”, az államnak most nagyon kell a pénz. Másrészt a kormány egy olyan törvényt is fontolgat, amely (vélhetően alkotmányellenesen) a nagy láncoktól ingyen elvonná az áruiknak egy részét, azokat, amelyek közelednek a minőségmegőrzési határnapjukhoz. Amennyire tudjuk, a láncok kötelesek lennének felajánlani az államnak, egészen pontosan a hamarosan megalapítandó Élelmiszermentő Központnak (ÉMK) – amit majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kontrollál – minden élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával. A tervezettel kapcsolatban kerestük az Agrárminisztériumot, amint választ kapunk a kérdéseinkre, természetesen frissítjük az írásunkat.

Az anyag azért különösen csalafinta, mert látszólag egy jó célt szolgál, az élelmiszermentést, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását. Ez természetesen valóban létező probléma, minden magyar, de általában minden fejlett országbeli háztartás kidob évente 60-80 kilogramm élelmiszert, a láncoknál is keletkezik állítólag 50 ezer tonna élelmiszeripari hulladék, kifolyik a kóla, megromlik a tej, csak az a baj, hogy ezek nagy része tényleg hulladék, vagyis nem olyan pazarlásról van szó, amely más rendszerben megmenthető. De természetesen az is igaz, hogy eközben a fejlődő világban, de sajnos itthon is éheznek.

Mindezt az Agrárminisztérium sajtóközleménye is megerősítette, amelyben Nagy István agrárminiszter úgy fogalmaz, Állami szerepvállalás nélkül nem mérsékelhető érdemben az élelmiszerpazarlás, ennek érdekében új szabályozás segítheti az élelmiszerhulladék csökkentését. A tárcavezető szerint az új rendszer célja az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, ami hozzájárulhat a környezeti terhelés csökkentéséhez és teremtett világunk megóvásához.

Nem lesz kenyér a láncokban?

Viszont a hazai élelmiszerpazarlás visszaszorítására szánt szabályozási csomag úgyis megfogalmazható, hogy a külföldieknek tegyünk valamit kötelezővé, amit a hazaiaknak nem kell meglépniük, miközben természetesen élelmiszer-pazarlás nemcsak a nagy láncoknál történik, de mintha az politikai cél is lenne, hogy minden ágon rontsuk meg a külföldiek helyzetét, hátha azzal jobb helyzetbe kerülnek a hazaiak, vagy amennyiben ez nem reális, legalább több bevétele származik az államnak. Ezzel a céllal lehet vitatkozni, vagy ezzel egyetérteni, az persze nem jó, ha értelmetlen szabályok születnek.

Ez ugyanis az első tervezetében ilyennek tűnik. Természetesen a szabályokat majd lehet finomítani, végrehajtási rendeleteket megfogalmazni, de ez a jogszabálytervezet ebben a formájában azt jelentené, hogy többé nem lenne kenyér, zsemle vagy más pékáru az Aldiban, a Lidlben vagy a Tescóban, hiszen ezeknek a terméknek 24 órás a minőségmegőrzése, vagyis amint kijön a kemencéből a kenyér, már 48 órával a minőségmegőrzési végdátum előtt járunk, vagyis fel kell ajánlani az államnak (természetesen ingyen) a termékeket.

(Időközben a kormány benyújtotta a törvénytervezetet, s ebben már az szerepel, hogy a törvény nem vonatkozna a 48 óránál rövidebb lejáratú élelmiszerekre, például a pékárukra – a szerk.)

Alkotmányos ez?

Áder János köztársasági elnök a hulladékgazdálkodási törvény során kért alkotmányossági kontrollt, mert úgy érezte, hogy nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék. Márpedig az étel a lejárat előtt 48 órával szintén biztosan értékkel bír, de utána is legalábbis „hulladék”, márpedig ugye annak is van értéke.

A cikk ITT folytatódik