Ahány generáció, annyiféleképp viszonyul az innovációhoz

Princz Andrea
tanácsadó
SteiGen Consulting

A generációs hovatartozás csak egy tényező abból a háromból, amely befolyásolja személyiségünk formálódását, a világhoz és az innovációkhoz való hozzáállásunkat. Szerepet játszik továbbá a szüleinktől, őseinktől kapott genetikai állomány és az életünk első 7–12 évében minket körülvevő mikrokörnyezet is, azaz a család, az onnan hozott értékek és szokások, valamint az ezek alapján kialakult egyedi sémáink.

Veteránok és boomerek távol a digitális világtól

A jelenleg élő 6 generációból az 1945 előtt született veteránok életének meghatározó „élménye” a 2. világháború és annak bizonytalansága volt. Nem csoda, hogy a számukra legfőbb érték a biztonság keresése, ami azt is jelenti esetükben, hogy nincs igényük a változatosságra, újdonságra.

Gyermekeik az 1946–1964 között született baby boomerek nagyjából most vonulnak nyugdíjba. Ők amellett, hogy békére és szabadságra vágytak, egyéniségek akartak lenni. Kíváncsiak és van bennük nyitottság is. A digitális világ innovációi számukra felfoghatatlanok, önállóan megfejthetetlenek. Bár feladat­orientáltak, elkezdték megélni az életet. Innováció szempontjából a tanítás, a segítés fontos számukra.

A digitális világ innovációi az idősek számára önállóan megfejthetetlenek

Médiaalapú generációváltás

1965–1979 született meg X-generáció, amely esetében a generációs váltás már nem biológiai, hanem médiaalapú. Az X-esek még rengeteget olvastak és vártak minden tevékenységükben. Ez a képesség a későbbi generációk esetében nem alakult ki. Szüleik dolgoztak, így kulcsos gyerekként elsősorban a társaktól tanultak. A rendszerváltás idején főként multiknál gyorsan bejárt karrierútjuk maximalistává és hősközpontúvá tette őket, de tanulásvágyuk segíti őket a náluknál fiatalabbaktól elsajátítani a munka és magánélet összehangolását.

Az 1980–1994 közötti Y-generáció körüli világ az egyéni igényeket elégítette ki. Az okostelefon által is támogatott énközpontúsággal és az információkhoz való korlátlan hozzáféréssel a tudás már nem csak az idősektől volt megszerezhető, így tiszteletük alapja többé már nem a kor. A feladatorientáltság helyét átvette az élményorientáltság. Innováció szempontjából nagyon bevonható, konstruktív generáció, amely partnerként kezeli a márkát, a főnököt. A közösségi médiának köszönhetően nyitottak a tartalomgenerálásra.

A Z-sek épp most kerülnek be a munkaerőpiacra és jelennek meg a cégeknél. Ők már a teljesen behuzalozott világot képviselik. A választás kényszerében nőttek fel, hiszen bármi hozzáférhető számukra, és egyszerre többféle platformon mozognak.

A különbségek megértéssel, elfogadással, önismerettel áthidalhatók

Az innováció exponenciális sebessége, amivel napról napra szembesülünk az Y- és Z-generáció számára nem kirívó, számukra ez a változás természetes.

Ezt a vállalati működésben kamatoztatni megértés, elfogadás, önismeret és alkalmazkodás útján lehet. A generációs különbségeket érteni kell ahhoz, hogy el tudjuk azokat fogadni. Amíg ez nem teljesül, nem tudunk rájuk jól reagálni.

A világ nem fog visszafelé forogni, a mi feladatunk kitalálni, hogyan tudunk vele együtt haladni. Az önismeret segít elénk tárni saját kompetenciahatárainkat és látni-­használni az egyes generációk erősségeit és erőforrásait. Így válik lehetségessé az alkalmazkodás, méghozzá önazonos módon. //