A „vegán” vagy a „növényi alapú” termékek kelendőbbek?

Vendégszerző:
Szöllősi Réka
független élelmiszerpolitikai
elemző
elelmiszervilag.hu

Ennek járt utána a ProVeg International a nyugat-európai piacokon végzett új elemzése, amely azt vizsgálta, miként lehet maximalizálni a növényi alapú helyettesítő termékek vonzerejét a fogyasztók számára. A kérdés többek között azért is tisztázandó, mert a növényi alapú termékeknek az EU-ban még nincs hivatalos jogi meghatározása, a nem egységes jelölés pedig jelentősen befolyásolja a fogyasztók döntéseit.

Három fő pont

Az elemzésből kiderült többek között, hogy a flexitáriánus fogyasztók leghatékonyabb eléréséhez nem érdemes a „húsmentes”, „vegán” vagy „vegetáriánus” jelzőket használni, mert ezek a legtöbb fogyasztóban az „inkább egészséges, mint finom” érzést kelti. Érdemes kihangsúlyozni, hogy milyen eredetű (állati/növényi) az élelmiszer, milyen az íze, a kinézete és az állaga, ugyanis a flexitáriánus fogyasztók számára ezek az elsődleges, választást motiváló tényezők, ennél fogva ezek irányítják majd a figyelmüket a termékünk felé!

Továbbá a „növényi alapú” kifejezés értelmezése nagymértékben életkor- és országfüggő, ezért mindig érdemes a helyi sajátosságokra szabni használatát. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mi lenne a legjobb taktika az adott helyen, vagy több országra szóló csomagolást készítünk, akkor a termék frontoldalán használjuk a „100 %-ban növényi alapú” kifejezést, a hátoldalon pedig tüntessünk fel egy vegán eredetet igazoló, hiteles védjegyet!

A jószándék is félreérthető

Az elemzés további érdekes megállapításokat is eredményezett, például, hogy az angolszász országokban a „vegán” kifejezés széles körben ismert, a brit flexitáriánusok 72%-a, az amerikai flexitáriánusok 64%-a van tisztában azzal, hogy egy vegánnak nevezett termék „egyáltalán nem tartalmaz állati eredetű húst, tojást vagy tejet”, ugyanakkor a briteknek csak 51%-a, az amerikai flexitáriánusoknak pedig mindössze 54%-a gondolja, hogy ugyanez jellemző a „növényi alapú” jelzővel ellátott élelmiszerekre is. A kutatási összefoglaló arra is felhívja a gyártók és a kereskedők figyelmét, hogy a „vegán” jelző használata egyes flexitáriánus vagy mindenevő fogyasztók számára azt sugallhatja, hogy a terméket nem nekik szánták.

A Good Food Institute korábbi kutatási eredménye, ami rámutatott arra, hogy a „növényi alapú” kifejezés használata 20%-kal növelte ugyanannak a terméknek a vásárlását, ahhoz képest, mint amikor a „vegán” jelzőt tüntették fel rajta.

Fő a bizalom

A szerzők végül arra a következtetésre jutnak, hogy mivel a flexitáriánus fogyasztók többsége a növényi alapú élelmiszereket egészségi szempontok miatt választja, ezeknek a fogyasztóknak a leghatékonyabb eléréséhez a „100 %-ban növényi” jelző használata lehet a leghasznosabb. Ez a kifejezés ugyanis megfelelően és világosan megadja a termék státuszát az egészségfókuszú flexitáriánus fogyasztóknak anélkül, hogy elriasztaná azokat a finom ízeket kereső vásárlókat, akik kedvét szegné a „vegán” kifejezés használata a frontoldalon.

A csomagolás hátoldalán feltüntetett „vegán” jelző viszont nem riasztja el a flexitáriánusokat, ugyanakkor a vegánok szegmensét is elérjük, akik mindig megnézik a hátoldalt is annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy valóban nincs az összetevői listában állati eredetű anyag.//