A legfőbb cél a biztonságos és jó minőségű élelmiszer biztosítása a lakosságnak
Dr. Felkai Beáta, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára az élelmiszer-gazdaságban több mint tíz éve aktív szerepet vállaló Nébih tavalyi évéről, a fogyasztói edukációról és a hivatal eszközeiről beszélt a Trade magazinnak adott interjújában.
A cikk a Trade magazin 2023/6-7. lapszámában olvasható.
– Több mint egy évtizede része a Nébih az élelmiszer-gazdaság mindennapjainak. Mennyire ismerik és mennyire bíznak a fogyasztók a hivatalban?
– Március 15-én ünnepelte fennállásának 11. évfordulóját a Nébih, amelynek ismertsége régóta kimagasló. A bizalom terén szintén jól teljesítünk, hiszen az évente kétszer végzett felmérésünk legfrissebb adata szerint a bizalmi index a 70%-ot is meghaladja. A Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a Nébih-ben bíznak meg leginkább.
– A Nébih talán szezonális ellenőrzéseivel szerepel leggyakrabban a híradásokban. Hogyan alakult a tavalyi év ebből a szempontból?
– A tavalyi évben több mint 35 ezer terv szerinti ellenőrzést hajtottunk végre, minek nyomán több mint 380 tonna termék került ki a forgalomból.
A csalás és a feketegazdaság elleni területeket vizsgáló kiemelt ügyek igazgatósága tavaly szám szerint 559 ellenőrzést végzett, melyből több mint 150 esetben került sor bírság kiszabására.
A szezonális ellenőrzéseink mindig adott termékkörhöz kapcsolódnak.
A csaknem egy hónapos tavaszi időszak alatt 2610 ellenőrzésre került sor, amely 29 esetben figyelmeztetéssel és 208 esetben bírsággal zárult. A hatóság nagyságrendileg 16,4 millió Ft bírságot szabott ki. A több mint 12 ezer megvizsgált élelmiszerből 579 tételt, összesen 11,6 tonna mennyiségben kellett kivonni a forgalomból.
– Az ellenőrzéseken túl milyen más módon nyújt védelmet a Nébih?
– Egyrészt fellépünk a tisztességtelen forgalmazói magatartás ellen. Tavaly ilyen céllal több mint 100 ellenőrzést végeztünk, és azt tapasztaltuk, hogy – a pandémiához hasonlóan – most a háborús időszakban is nagyobb az együttműködés a kereskedők és a gyártók között, és érdekközösségük okán jobb a kommunikáció is közöttük, kevesebb konfliktusról van tudomásunk.
Az ellenőrzések mellett együttműködünk a 34 állam által működtetett RASFF riasztási rendszerrel is, amelynek keretében 2022-ben úgy 200 minket is érintő ügyben jártunk el. Kiemelném, hogy ebben a rendszerben nem csak hatóság, de gyártó is jelenthet, aminek kapcsán nagyon pozitív tendencia rajzolódik ki: a legtöbb vállalat nem eltusolni próbálja az esetleges hibákat, hanem jelzi és kijavítja azokat.
– A fogyasztói tudatosság a tájékoztatáson és edukáción is múlik. Milyen eszközök állnak e téren a Nébih rendelkezésére?
– Úgy látjuk, eredményes tud lenni különböző témák tárgyalása és kapcsolódó útmutatók készítése.
Az egyik ilyen téma a pár éve nagy visszhangot kapott kettős minőség, amelynek terén kialakult egy együttműködés a gyártók, a kereskedők és a hatóság között. Az egyeztetések eredménye egy útmutató lett, amely tájékoztatott arról, hogy mi az a kettős minőség, megvilágítva, hogy ennek lehetnek olyan objektív okai, mint például az egyes országok eltérő ízlése.
A helyettesítő termékek köre kapcsán már a fogalomhasználattal is küzdünk. Itt kettős problémakörrel szembesülünk – egyes termékek esetében minőségi eltérésről van szó (tejföl-frissföl), másoknál viszont két teljesen különböző termékről (tej – növényi ital). Úgy gondoljuk, hogy minden terméknek megvan a helye és szerepe a fogyasztók életében és az üzletekben, de fontos, hogy a fogyasztó tudja, mit vesz le a polcról.
– Mi a legfőbb cél és milyen intézkedéseket állítanak ennek szolgálatába?
– A legfőbb célunk, hogy biztonságos és jó minőségű, lehetőleg hazai előállítású élelmiszert biztosítsunk a lakosságnak. Az egészséges élelmiszer fogalmát kevéssé használjuk, hiszen abból indulunk ki, hogy ami nem egészséges, az nem kerülhet a polcokra.
Ehhez szükség van együttműködésre a többi iparág szereplőivel – sem az energiakérdésben, sem a csomagolási helyzet megoldásában nem tudunk önállóan lépni.
A szabályozást igyekszünk a piaci igényekhez alakítani, és folyamatosan kommunikálunk az iparági szereplőkkel.
Amit pedig a támogatások és a hatékonyságfejlesztés mellett mindenképpen szeretnénk erősíteni, az a láncszemléletű gondolkodás.//
Kapcsolódó cikkeink
AM: a Szupermenta termékteszt program többletinformációt ad a vásárláshoz
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta termékteszt programja fontos többletinformációt…
Tovább olvasom >Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >GVH-elnök: „a nemzeti versenyhatóság kiemelt feladata a magyar fogyasztók érdekeinek védelme”
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Államigazgatási Kollégium decemberi ülésén tartott előadást Rigó…
Tovább olvasom >További cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >