A jövő most kezdődik – itt az elhízásjárvány

Vendégszerző:
Antal Emese
szakmai vezető
TÉT Platform

A WHO által 2022 májusában kiadott európai jelentéséből (WHO European Regional Obesity Report 2022) kiderül, hogy az elhízás mind az 53 tagországban járvánnyá nőtt, és egy olyan ország sincs, ahol a trend jó irányba menne. Megjelentek az új elhízási mutatók is: az európai régióban a felnőttek 59 százaléka és majdnem minden harmadik gyermek (a fiúk 29, a lányok 27 százaléka) túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás előfordulása – az Egyesült Államokat kivéve – a WHO összes régiójánál magasabb. Az elhízás az európai régióban a vezető halálokok között van, becslések szerint több mint 1,2 millió halálesetet jelent évente és az összes halálozásnak körülbelül 13 százaléka mögött figyelhető meg.

A nők és a férfiak elhízása között jelentős különbség látható, és ez a jövőben nagyobb odafigyelést igényel mind a megelőzés, mind a kezelés oldaláról. Az újrahízásban is különbségek mutatkoznak a kutatások alapján: a férfiak nagyobb valószínűséggel hízzák vissza a leadott kilókat, mint a nők.

Konferencia a táplálkozásról és az élelmiszerekről

A közelmúltban Hollandiában rendezték meg az Európai Elhízástudományi Konferenciát, melynek egyik kiemelt témája volt az elhízottak stigmatizálása. A túlsúlyosak számos területen érzik magukat megbélyegezve, ezért meg kell érteni, hogy az elhízás nem életmód-választás. Tenni kell a stigmatizálás ellen, hiszen sokan ezért nem fordulnak szakemberhez sem.

A konferencián bemutatott egyik legérdekesebb, hat országban elvégzett kutatás szerint az elhízott, fogyni próbáló felnőttek háromnegyede (73 százalék) nem ért el klinikailag értelmezhető fogyást. Ez a szám nagyon magas, és arra utalhat, hogy hiába van meg az elhatározás, a megfelelő módszer, eszköz még nincs a fogyni vágyók kezében. Ez a segítség többek között a tudás, a testünk és a táplálkozásunk ismerete, amiben az élelmiszeriparnak is szerepe van.

A modern táplálkozástudomány az általános kezelések helyett a személyre szabott megoldásokat keresi. A konferencia is kiemelte, hogy az elhízás megelőzéséhez, illetve kezeléséhez is egyéni, célzott megoldásokra van szükség, továbbá a digitális eszközök használata is nagy segítséget nyújthat.

A rendelkezésre álló alternatívák közül azonban a szakmailag hiteles, szakemberek által összeállított megoldásokat kell preferálni. Magyarországon is van már ilyen kezdeményezés, amely egyénre szabottan megmondja, hogy melyik élelmiszercsoportból mennyit kell fogyasztani. (mibolmennyitegyek.hu)

A felelős élelmiszergyártók követik a táplálkozástudományi kutatásokat és trendeket, így többek között fontos iparági törekvés a cukorcsökkentés. Az élelmiszerekhez hozzáadott cukor kiváltása, helyettesítése napjaink egyik fő kutatási területe. Az EU által finanszírozott ötéves SWEET program (sweetproject.eu) célja az édesítőszerekkel kapcsolatos bizonytalanságok kiszűrése.

Örvendetes tény, hogy a tudományhoz hasonlóan az élelmiszeripar is egyre több megoldást kínál a speciális táplálkozási problémákkal küzdőknek, a tudatos életmódot választóknak vagy például kifejezetten a gyerekek számára.

A fenntarthatóság, a növényi eredetű élelmiszerek (flexitáriánus életmód) preferálása szintén a konferencia kiemelt területe volt. Dán kutatók egy metaanalízist mutattak be, amelyből kiderült, hogy a vegán étrend elhízottak, illetve cukorbetegségben szenvedők esetében már 12 hét után jelentős testtömeg- és vércukorszint-csökkenést okozott.

Tápértékjelölés

A tápértékjelölési szekcióban egy holland kutató beszélt arról, amit hazai kutatások is megerősítenek: a fogyasztók a termék íze, illetve ára alapján választanak, míg az egészségesség szempontja csak ezek után következik. Azonban már a fenntarthatóság is megjelenik – főleg a fiatalok körében: tízből négyen rendszeresen fogyasztanak olyan terméket, amelyet lokálisan és környezetbarát módon állítottak elő.

A Choices Programban már 2010 óta kutatják, hogyan lehet segíteni a vásárlókat az élelmiszer-vásárlásban, és vizsgálatokat végeznek a frontoldali tápértékjelölésekkel kapcsolatban is. Rámutattak, hogy a vásárlók általában felülemlítik a címkehasználatot, és főleg az alábbi csoportok nézik meg a tápértékjelölést:

• nők, gyerekesek,

• speciális étrendet követő személyek,

• magasabb iskolai végzettségűek,

• magasabb jövedelműek,

• akik először vásárolnak egy terméket.

Megállapították azt is, mikor tud működni a frontoldali tápértékjelölés:

• ha egységes, nincs másik kompetitív jelzés,

• ha széles körben használják mind a termékeken, mind az élelmiszerláncokban, mind a vendéglátásban,

• ha megfelelő edukációs programmal jár együtt.

Szóba került, hogy a frontoldali tápértékjelölés az élelmiszeripari cégek reformulációját is elősegítheti, vagy más – nem fogyasztói információs – célokra is használható, például a közétkeztetésben, a promóciók szabályozásában vagy a kihelyezési gyakorlat átalakítására.

A frontoldali tápértékjelölés jogi szabályozása kapcsán szóba került, hogy nehéz megállapodni egy egységes, az EU-országoknak megfelelő rendszerben. Amennyiben nem születik egységes álláspont, engedélyezhetik a tagországoknak, hogy nemzeti, kötelező frontoldali tápértékjelölési rendszert vezessenek be.

Bár évek óta megfigyelhető az egészségtudatos vásárlók arányának gyarapodása, a pandémia még többeket ébresztett rá, hogy érdemes megnézni, miben különböznek egymástól a boltok polcain sorakozó termékek. Az ehhez szükséges információk sokszor még mindig csak a csomagolások kevésbé szem előtt lévő helyén és nem igazán figyelemfelkeltő formában jelennek meg.

Hiába van meg az elhatározás, a megfelelő módszer, eszköz még nincs a fogyni vágyók kezében – hangzott el a konferencián

Nem eszünk helyesen

A KSH adatai szerint a magyarok a jövedelmük negyedét fordítják élelmiszerek vásárlására, és ez az összeg évről évre növekszik. Eközben a népegészségügyi kutatások elég rossz képet mutatnak: a túlsúly és az elhízás aránya már gyermek- és fiatal felnőttkorban is magas (20-25 százalék), a felnőttek körében pedig háromból két embert érint a probléma.

Azaz miközben sokat költünk étkezéseinkre, nem sikerül jól összeállítani az étrendünket. Az egészséges étrendhez vezető út egyik lépése, ha olyan élelmiszereket választunk, amelyek összetétele, tápanyagtartalma jobban illeszkedik a számunkra ideális étrendhez.

Számos oka lehet annak, hogy miért nem tudja sok ember elsajátítani a helyes táplálkozási szokásokat. Az évszázadok során elvesztettük a számunkra szükséges táplálékok kiválasztásának képességét, és ma már inkább a családi, baráti vélemények, illetve az anyagi helyzet és a környezet gyakorol hatást arra, mit teszünk a kosárba.

Eközben Magyarországon sokszor a nemzetközi gyakorlatnál szigorúbb szabályok érvényesülnek az élelmiszerekkel kapcsolatban. Jelentősen csökkent a transzzsírsav- és a sótartalom, a tápanyagtartalomra vonatkozó jelölések régóta megtalálhatók a csomagoláson, sőt sok gyártó a kötelező adatokon túl is szolgáltat információt a fogyasztók számára.

Segítség a TÉT Platform weboldalán

Azonban az egészségesebb választáshoz világos, könnyen érthető, egyszerűen megfogalmazott, a lényeget kiemelő információra van szükség, ugyanis kevés időt – 0,1 mp-et – fordítunk a címkéken szereplő információk megnézésére, értékelésére.

A TÉT Platform korábbi reprezentatív kutatásai azt mutatták, hogy

• a tápanyagtartalmat háromból egy vásárló szokta megnézni.

• A tápanyagtartalomra elsősorban a fiatalabbak (19–29 év) és a magasabb jövedelmű csoportokba tartozók figyelnek.

• A tápanyaginformációk közül az energia-, cukor- és szénhidrát- és zsírtartalom az, amit a legtöbben megnéznek.

A jelölésekben való eligazodást segítendő a TÉT Platform Egyesület fogyasztói weboldalt indított. Ezen az oldalon megtalálhatók az élelmiszereken használt kötelező és önkéntes tápértékjelölési rendszerek részletes ismertetői, közérthető példákkal bemutatva. A www.tapertekjeloles.hu oldal célja, hogy segítséget nyújtson az élelmiszereken található tápértékjelölések értelmezésében és növekedjen a tudatos fogyasztók aránya. //