2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára

A cikk a Trade magazin 2024/2-3. lapszámában olvasható.

Tóth Zoltán
alapító-vezérigazgató
DigInStore

A dohánypiacot is számos kedvezőtlen hatás érte az elmúlt évben, hasonlóan a hazai kiskereskedelem más ágazataihoz. Ami az ágazat sajátossága azonban, az a tény, hogy az árváltozások hatására eltűnt az az árkülönbség, amely eddig a „szürke export” révén többletértékesítési lehetőséget jelentett a szomszédos országok fogyasztói részére a bevásárló turizmus révén, sőt! Azonnal reagált a feketepiaci kínálat is, ami iparági becslések szerint, a 15-16%-os mértéket is elérheti. A piaci negatívumok mellett az előretörő feketepiaci értékesítés költségvetési hatásai sem mellékesek, hiszen több tízmilliárd forintos jövedékiadó-kiesést okoz.

Örömömre szolgál, hogy a már 900 Nemzeti Dohányboltban működő, közel 900 000 fogyasztót elérő TrafikTV felületet biztosíthat egy olyan fogyasztói edukációs CSR-kampány számára, amely a DigInStore Zrt. kezdeményezésére, az SzTFH, az MDKSz, a Felelős Dohányosok Egyesületének támogatása mellett számíthat a hazai dohányvertikum szereplőire is a feketepiaci termékekkel szemben.

Szigorodó szabályozás

Az ágazat szereplőinek, a nehezedő piaci körülmények mellett számos szabályozási változással is számolniuk kell az év során. Módosulnak, illetve egyértelmű szabályozás alá kerülnek a dohánytermékek dohánybolton belüli megjelenítésének feltételei is.

Meghatározott facing számban történő polci kihelyezés (1 facing/SKU), meghatározott fizikai méretű másodlagos kihelyezést biztosító POS-eszközök, ezek limitált száma, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A „semleges” vagy „egyencsomagolás” korábbi bevezetése, mely gyakorlatilag megszüntette a márkák arculati megkülönböztethetőségét, ezekkel a feltételekkel kiegészülve elsősorban a dohánygyárak/nagykereskedők közötti versenyhelyzetet nehezítik.

Emellett persze nyilván körülményesebbé teszik a spontán vásárlói döntések meghozatalát és nem utolsósorban a dohányboltok dolgozóinak a feladatai is megnőnek. A boltban dolgozók ugyanis csak a vásárlók által feltett kérdések alapján adhatnak tájékoztatást a dohánytermékekkel kapcsolatosan. Más információs forrás hiányában pedig arra számíthatunk, hogy a fogyasztók is – ha másért nem, de kényszerből – e tekintetben aktívabbá válnak.

Életbe lépő új EU normatívák

További – nem kis változás – az év második felében életbe lépő EU-konform szabályozás, mely megszünteti a hevítéses technológiájú eszközök ízesített dohányrúdjainak a forgalmazását. Ez azt jelenti, hogy – a szivarkák kivételével – a fogyasztók széles körében népszerű ízesített termékek egyszer és mindenkorra lekerülnek a polcokról.

Mindezen kilátások, a piac további átrendeződését hordozhatják magukban, nehezítve a dohány-kiskereskedők életét vállalkozásuk eredményességének megőrzésében.

A nem dohánytermék kategóriák felértékelődnek

Ilyen körülmények között azonban az biztos, hogy a forgalmazható FMCG-termékekre biztosan nagyobb figyelmet érdemes fordítani. Attól függetlenül, hogy egyes kategóriák súlya és fejlődésének mértéke talán kevésbé dinamikus, de a két számjegyű és évek óta fenntartható növekedés továbbra is igen vonzó, mind gyártói, mind kereskedői oldalon. //