Magazin: 2018-as lakossági várakozások: nem lesz sem jobb, sem rosszabb

Szerző: jungandrea Dátum: 2018. 03. 05. 07:48

A hazai felnőtt népesség tagjai jellemzően közepesen vagy annál egy kicsit jobban elégedettek jelenlegi élethelyzetükkel. A 18 éves és idősebb lakosok többsége nem vár jelentős változásokat sem az ország általános állapotában, sem pedig saját életében, és arra számít, hogy a legfontosabb termékek és szolgáltatások árai is jellemzően változatlanok maradnak majd 2018-ban – ez derült ki a Kantar Hoffmann 2018 januárjában elvégzett, 1100 főre kiterjedő, a felnőtt népességre országosan reprezentatív kérdőíves felméréséből.

Az év elején gyakran merül fel az a kérdés, hogy a felnőtt lakosság tagjai mennyire tekintenek optimistán a jövő elé, milyen várakozásaik vannak, ami a saját, illetve az ország sorsát illeti. Ez a kérdés mindig aktuális ebben az időszakban, hiszen az alapján, hogy milyen gazdasági várakozásaik vannak a potenciális vásárlóknak, a kis- és nagykereskedelmi résztvevők pontosabban tudják tervezni a következő évre vonatkozó céljaikat. Az idei év elején viszont különösen fontos lehet ez a téma, hiszen áprilisban országgyűlési választásokra kerül sor Magyarországon, márpedig a lakosság anyagi helyzetével, vásárlóerejével kapcsolatos vélemények és várakozások alapvetően határozhatják meg a választói döntéseiket is.

A többség elégedett az életével

Mielőtt azonban a felnőtt lakosok pénzügyi-gazdasági várakozásait részletesen szemügyre vennénk, fontos röviden arra is kitérni, hogy a 18 éves és idősebb lakosok mennyire elégedettek jelenlegi életükkel. A válaszok alapján az mondható, hogy a felnőttek általában nem tekinthetők ebből a szempontból elégedetlennek, többségük a közepesnél egy kicsit jobbnak értékeli az élethelyzetét.

Általános elégedettség: Mennyire elégedett Ön az életével?

Forrás: Kantar Hoffmann Omnibusz 2018 január

 

A hazai felnőtt népesség tagjainak több mint fele (58%) inkább elégedett jelenlegi életével, 6 százalékuk kifejezetten pozitív álláspontot képvisel ebben a kérdésben. A felnőttek kicsivel több mint egyharmada (36%) viszont inkább, vagy kifejezetten negatív álláspontot foglal el. Az átlagnál elégedettebbek az életükkel a 34 évesnél fiatalabb, legalább középfokú végzettséggel rendelkező felnőttek, illetve azok, akik, kisebb településeken élnek Nyugat-Dunántúlon vagy a Dél-Alföldön. Általában a magasabb jövedelem és a magasabb társadalmi státusz is hozzájárul a nagyobb elégedettség érzéséhez.

Az élethelyzettel kapcsolatos inkább kedvező értékelést részben az is indokolhatja, hogy költéseiket tekintve a 18 évesek és idősebbek egyensúlyi állapotban érzik magukat, a többség azt vallja, hogy a tavalyi évben lehetőségeinek megfelelően költekezett, tehát nem költött sem többet, sem pedig kevesebbet, mint amire pillanatnyi anyagi helyzete lehetőséget adott volna.

Összességében a felnőttek háromnegyede vallja azt, a tavalyi évben éppen annyit pénzt költött el, amennyit anyagi helyzete alapján megengedhetett magának. Iskolai, leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik lehetőségeikhez mérten jelentősen kevesebbet költöttek a tavalyi évben, illetve azok, akik relatíve a legmagasabb jövedelemmel rendelkeznek. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a budapesti lakosoknak csupán a kétharmada érzi úgy, hogy korlátait figyelembe véve tudott költeni a tavalyi évben, több mint egytizedük úgy érzi, inkább túlköltekezett tavaly.

Fontos, hogy azok, akik 2017-ben lehetőségeiknél valamivel többet költöttek, 2018-ban jellemzően arra számítanak, hogy az idei évben csökkenteni tudják majd kiadásaikat. Hasonlóképpen, akik már tavalyi évben is visszafogták költéseiket, 2018-ban is az esetek túlnyomó többségében arra készülnek, hogy legfeljebb ugyanannyit, de inkább még kevesebbet fognak az idén elkölteni majd. Azok, akik arra számítanak, hogy az idén többet tudnak majd költeni, mint 2017-ben, jellemzően magasan képzettek és a fővárosban élnek, illetve az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

Kevesebb élvezet

A vizsgálat során nemcsak összességében vizsgálták a tervezett költések várható alakulását, a legfontosabb termékkategóriákkal kapcsolatban külön-külön is el kellett mondani a várakozásaikat a megkérdezetteknek. Összesen 14 termék- vagy szolgáltatáscsoportot érintett a vizsgálat, és ezek mindegyikével kapcsolatban azok a válaszadók alkotnak egyértelmű többséget, akik arra számítanak, hogy 2018-ban az adott terméktípusra ugyanannyit fognak költeni majd, mint ahogyan a 2017-es évben tették.

Árakkal kapcsolatos várakozások egyes termékkategóriákban

Forrás: Kantar Hoffmann Omnibusz 2018 január

Elsősorban sütemények, édességek, a háztartási gépek, valamint az alkoholos italok esetében vannak az átlagnál többen olyanok, akik azt várják, hogy az idei évben ezekre a termékfajtákra kevesebbet fognak majd költeni. A költések visszafogása az alkoholos italok, sütemények, édességek termékkategóriákban leginkább a budapesti lakosok körében érhető tetten. A 64 évnél idősebb korcsoport tagjai úgy látják, hogy friss/organikus élelmiszerekre, bioélelmiszerekre, kozmetikai termékekre kevesebbet fognak költeni 2018-ban, mint tavaly.

Stagnáló viszonyokkal számolnak a legtöbben

Hogy valaki többet, kevesebbet vagy pedig ugyanannyit tervez-e költeni az idei évben, mint tavaly, önmagában még keveset mond arról, hogy a gazdasági helyzettel kapcsolatban milyen várakozásaik vannak a felnőtteknek: kérdés még, hogy 2018-ra áremelkedést vagy árszínvonal csökkenésére számítanak, az ország helyzetében javulást vagy romlást várnak-e. Lehetséges, hogy valaki ugyanannyit költ majd az idén is, mint tavaly, de ami 2017-ben még elég volt, idén már kevesebbre futja belőle. Ezért a vizsgálat kitért konkrétan arra is, hogy milyen várakozásaik vannak a 18 éves és idősebb népesség tagjainak, ami az ország, illetve saját élethelyzetük 2018-as alakulását illeti. A megkérdezetteket a vizsgálat során arra kérték, hogy néhány szempont szerint jellemezzék a 2018-as évvel kapcsolatos előzetes elképzeléseiket.

A válaszok alapján az mondható, hogy a hazai felnőtt lakosok körében kisebbséget alkotnak azok, akik a hazai viszonyok romlására számítanak: valamennyi vizsgált szempont alapján azok alkotnak relatív többséget, akik azt várják, hogy nem fog változni majd a helyzet ezeken a területeken 2018-ban – a helyzet romlására csak a felnőttek 9–15 százaléka számít. Legtöbben a munkabérek javulását várják az idei évtől (40%), míg például a lakáskörülmények javulásában csak a felnőtt népesség egynegyede bízik. A 18 évesnél idősebb lakosok mintegy harmada számít arra (30–33 százalék), hogy 2018-ban a munkanélküliség és a gazdasági helyzet mutatói, a munkakörülmények, illetve az anyagi kilátások javulnak majd.

Kevesebben várnak javulást a hazai felnőtt lakosok közül, ami saját életkörülményeiket illeti: minden vizsgált szempont szerint többséget alkotnak azok, akik arra számítanak, hogy a jelenlegi állapotok nem fognak sem romlani, sem pedig javulni a 2018-as évben (58–74%).Anyagi helyzetének javulására a felnőtt népesség negyede számít az idén, a többi szempont szerint ennél is alacsonyabb, mindössze 17–20 százalék a kifejezetten optimisták aránya.

Optimistább diplomások

Az általános várakozásokat, ha nem is drámai mértékben, de érzékelhetően befolyásolja a végzettség: a legfeljebb általános iskolai vagy pedig szakmunkás végzettséggel rendelkező felnőttek kisebb mértékben számítanak javulásra (3,18-3,15), mint azok, akik legalább érettségivel vagy pedig felsőfokú diplomával rendelkeznek (3,29-3,31). Az ország régióit figyelembe véve is érzékelhetők különbségek: a kelet-magyarországi régióban élők a legoptimistábbak (3,42), míg a Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon élők kevésbé várnak a javulást a vizsgált területeken (3,11-3,13). Az átlagnál lényegesen kedvezőbb várakozásokkal jellemezhetők azok, akik nettó jövedelme meghaladja a 216 ezer forintos szintet (3,53).

A közép- vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők saját életkörülményeiket illetően is optimistábban tekintenek 2018 elé (3,18-3,22), mint az alapfokú iskolai végzettségű válaszadók (2,99-3,11). A Kelet-Magyarországon élő felnőttek saját életükben is az átlagnál gyakrabban várnak pozitív változásokat az idén (3,28), míg a dél-, nyugat-dunántúli régióban lakók kevésbé optimisták (3,03-3,05). A legmagasabb jövedelemmel rendelkezők saját életük alakulását is az átlagnál pozitívabban látják (3,34).

Az, hogy valaki mennyire elégedett pillanatnyi saját élethelyzetével, nagyban meghatározza, hogy milyen várakozásokkal tekint a 2018-as év elé. Akik jelenlegi életükkel kevésbé elégedettek, kisebb mértékű javulásra számítanak, ami az ország helyzetét illeti, saját életüket illetően viszont kisebb romlást sem tartanak elképzelhetetlennek. Akik jelenlegi sorsukat pozitívabban ítélik meg, az ország helyzetében nagyobb mértékű javulást várnak, illetve saját élethelyzetüket tekintve is optimistábbak az átlagnál.

A hazai felnőttek tehát pesszimistának semmiképpen sem tekinthetők, a többség arra számít, hogy mind a saját, mind az ország helyzete legalábbis stagnálni fog, nagyjából ugyanolyan lesz, mint 2017-ben volt.

Észak-Magyarország a legárérzékenyebb

A következő lépésben arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai felnőtteknek milyen várakozásaik vannak az alapvető termékek árviszonyainak alakulásával kapcsolatban. A kérdés annál is inkább fontos, mert a hazai vásárlók fokozott figyelmet szentelnek az áraknak, vásárlói döntéseiket leginkább az akciós árak befolyásolják.

2018-ra tervezett költés egyes termékkategóriákban

Forrás: Kantar Hoffmann Omnibusz 2018 január

Általánosságban elmondható, hogy a férfiak sokkal kevésbé figyelik az akciókat, ezáltal nem is szoktak akciós termékeket vásárolni, ugyanez mondható el a 18–24 év közötti fiatalokra is.

Az eredmények azt mutatják, hogy az Észak-Magyarországon élők figyelik leginkább az akciós árakat (91%), míg a nyugat-dunántúli lakosságot érdekli ez a legkevésbé. Utóbbi régióban a vásárlók döntéseit az átlagnál jobban befolyásolják az elérhető további kedvezmények, a pontgyűjtések, a vásárlás mellé kapott ajándékok. A jövedelem természetesen nagyban befolyásolja az akciók nyújtotta vásárlási hajlandóságot, az alacsony jövedelemmel rendelkezők még az átlagnál is sokkal jobban figyelnek az árakra, az ezzel kapcsolatos akciókra.

A vizsgált termékek árának várható alakulásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények a hazai 18 éves és idősebb lakosok körében. Mindegyik vizsgált termékkategória esetében azok alkotnak relatív többséget, akik arra számítanak, hogy az árak stagnálni fognak 2018-ban, viszont a drágulásra vagy árcsökkenésre számítók aránya azonban eltérően alakul.

A húsok, húskészítmények, számítástechnikai, elektronikai cikkek, tejtermékek, tartós élelmiszerek és háztartási gépek esetében többen vannak, akik az árak csökkenésére számítanak (31-36%), mint azok, akik drágulást várnak 2018-tól. A friss termékek, a gyógyszerek, egészségügyi cikkek, kenyér és pékáruk, sütemények és bioélelmiszerek esetében viszont az árak növekedésére számítók csoportja a nagyobb (29-34%).

Összességében az mondható, hogy az átlagos árszínvonal stagnálására számítanak a hazai felnőtt lakosok: akadnak termékkategóriák, amelyekben inkább drágulásra számítanak, de ezt a várakozások szerint kiegyenlíti majd más termékek árának a csökkenése. A válaszok alapján az mondható, hogy az árak csökkenésére jellemzően a 18–24, valamint a 35–44 éves nők számítanak, akik kelet-magyarországi vagy dél-alföldi falvakban élnek. Ezzel szemben a vizsgált termékkategóriák jelentős részében áremelkedést várnak 2018-ban a dél-dunántúli vagy észak-magyarországi megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban élők, akik az átlagnál egyértelműen magasabb jövedelemmel rendelkeznek. //

Kapcsolódó cikkeink