Vendéglátás és turizmus összefüggései

A cikk a Trade magazin 2023/11. lapszámában olvasható.

A kereskedelmi szálláshelyek 2022. évi bruttó árbevétele 490 milliárd forintot tett ki, amely 84%-kal volt több az előző évi alacsony bázisnál, viszont 13%-kal elmaradt a járvány előtti, 2019. évitől. A szállásdíjak árbevétele 352 milliárd, a vendéglátásból származó árbevétel 107 milliárd, az egyéb árbevétel pedig 31 milliárd forint volt 2022-ben.

A vendéglátásból származó árbevétel részaránya nem változott, viszont a szállásdíjaké kismértékben nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az összes árbevétel 84%-os növekedését a szállásdíj-árbevétel 90%-os, az egyéb árbevétel 41%-os és a vendéglátásból származó árbevétel 81%-os emelkedése okozta. A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó árbevétele (107 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátóhelyi forgalom (1721 milliárd forint) 6,2%-át adta 2022-ben.

A többnapos belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások 2022-ben összesen 512 milliárd forintot (2021-ben 354 milliárd forintot) tettek ki, amelyen belül az étteremben, bárokban, kávézókban történő étkezés 70,6 milliárd forintot (2021-ben 46,2 milliárd forintot) képviselt (a teljes kiadás 14%-a). A vendéglátóhelyi kiadásokon belül az 1-3 éjszakás utazásokhoz kapcsolódó költések aránya 59, a 4 vagy annál több éjszakás utazások esetében pedig 41% volt. A vendéglátásra fordított kiadásokat tekintve a belföldi többnapos utazások célterületei elsősorban a Balaton (37%), Észak-Magyarország (13%) és Budapest-Közép-Dunavidék (11%) voltak 2022-ben.

A legutóbbi (2020–2021-es) turizmus-szatellitszámlák adatai alapján a külföldiek és a magyar lakosság turisztikai kiadásai 1796 milliárd forintot tettek ki 2021-ben, ami 30%-kal volt több, mint egy évvel korábban, de 40%-kal elmaradt a 2019. évitől. A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai (1250 milliárd forint) több mint 25%-kal, a magyarok hazai turisztikai kiadásai (546 milliárd forint) pedig harmadával nőttek az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva.

Vállalkozások és adók

A vendéglátás ágazatban 2021-ben 12,1 ezer önálló vállalkozó és 13,7 ezer társas vállalkozás működött. Az önálló vállalkozók 61%-a dolgozott az éttermi, mozgó vendéglátás, 31%-a pedig az italszolgáltatás területén.

A társas vállalkozásoknál ez az arány 76%-os volt az éttermi, mozgó vendéglátás és 16%-os az italszolgáltatás tekintetében. A 25,8 ezer önálló és társas vállalkozás – 10 nagyvállalat kivételével – a kkv-k közé tartozott. A kkv-k közül a mikrovállalkozások aránya 91%, a kisvállalkozásoké 8,6%, míg a középvállalkozásoké 0,5% volt 2021-ben.

Magyarországon a szálláshely-szolgáltatásra és a vendéglátás egy részére is a kedvezményes, 5%-os áfakulcs érvényes. Az 5%-os adókulcs csak az éttermi, mozgó (étkezőhelyi) vendéglátásban az étel- és a helyben készített alkoholmentes italforgalomra vonatkozik. A rendezvényi étkeztetésre, a munkahelyi vendéglátásra és a közétkeztetésre, valamint az italszolgáltatásra viszont az általános (27%-os) áfakulcs érvényes. Nemzetközi összehasonlításban a vendéglátás egy részére vonatkozó kedvezményes (5%- os) áfakulcs a második legalacsonyabb, ennél csak Luxemburgban alacsonyabb az adókulcs (3%).

A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítésére számos országban átmenetileg csökkentették a vendéglátásra vonatkozó áfakulcsot, de az orosz–ukrán háború és az energiaválság miatt Bulgáriában, Görögországban, Litvániában és Németországban érvényben maradtak az alacsonyabb áfakulcsok 2023-ban is. Az átmeneti szabályokkal együtt Dánia kivételével valamennyi EU-s tagállamban kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak a szálláshely-szolgáltatásra, 23 országban pedig a vendéglátásra (jellemzően az étel- és az alkoholmentes italforgalomra). A EU 27 tagállama közül 14-ben a szálláshely-szolgáltatás áfakulcsa 10% alatti, a magyar áfakulcs a kedvezményes kulcsok között pedig a második legalacsonyabb. //