Nem változtat a GKI az előrejelzésén
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az inflációcsökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain.
A cikk a Trade magazin 2023/8-9. lapszámában olvasható.
Az intézet továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaságnak a prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.
Nem várnak gyors kilábalást
Magyarországon az üzleti várakozások nem utalnak gyors kilábalásra. Júniusban a szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt. A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után a prognosztizáltnál is gyorsabban bővülhet. Az intézet idén már nem számít ipari növekedésre (sőt némi csökkenést is lehetségesnek tart), s 10, illetve 4%-ra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét.
A GKI 3%-ról 2,5%-ra csökkentette a fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7%-kal emelkedett. A vásárolt fogyasztás esetében viszont 3,5%-os visszaesésre számít. Az év egészében a Gazdaságkutató 16% körüli keresetemelkedést valószínűsít, de ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása, illetve a megígért béremelések teljesítése, az üzleti szféra prosperáló részében a munkavállalói követelések teljesítése következtében. A 16%-os keresetemelkedés éves átlagban (19%-os infláció esetén) 2,5%-os reálkereset-csökkenést jelentene. 2023 végén azonban már nőhet a keresetek reálértéke. A reáljövedelmek – a magas bázis, például a tavalyi szja-visszatérítések következtében – a reálkereseteknél jelentősebben, 3-3,5%-kal csökkennek.
Az év végére csökkenhet egy számjegyűre az infláció
Az év egészében 19% körüli áremelkedés várható. A magas ütem részben az áthúzódó hatások következménye, például az energiaárak szeptemberig, az üzemanyagárak decemberig emelik az idei árszínvonalat. Ugyanakkor ennek a bázishatásnak a kifutása az előző év azonos időszakához képest gyors árcsökkenést vetít előre. A további havi áremelések legkeményebb akadálya a vásárlóerő csökkenése. Az év végére megvalósulhat az egy számjegyű áremelkedés elérése. A fogyasztói áremelkedésnél magasabb maginfláció, az energiaárak várható emelkedése, a költségvetés nehéz helyzete, az ársapkák megszüntetése, a keresetnövekedés esetleges gyorsulása, s nem utolsósorban a forint jelentős gyengülésének lehetősége azonban fékezheti, sőt meg is akadályozhatja ennek elérését.
A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol. A forint idei eddigi erősödésében ugyanis meghatározó szerepe volt a kiugróan magas magyar irányadó kamatnak, ami spekulációs pénzt is vonzott az országba. Bár a forint jól bírta a kamatcsökkentési periódus megkezdését, a folytatódó magyar kamatcsökkentési ciklus ezt a pénzáramlást fokozatosan megfordíthatja. Emellett elúszóban van az a forint erősödéséhez a háttérben igencsak hozzájáruló remény is, hogy hamar sikerül megállapodni az EU-val jelentős összegű, viszonylag gyorsan és ténylegesen felhasználható transzferekről.
Nem hoz sikert a „fárasztásos” módszer
A magyar kormány vonakodva és ellentmondásos módon, az időt húzva és formailag, inkább csak a látszatok szintjén enged a gazdasági és politikai kényszereknek, miközben folyamatos akadékoskodásával, vétófenyegetésével és vétózással egyszerű „bajkeverőként” jelenik meg az EU döntéshozói és közvéleménye előtt. A kormány ettől a „fárasztásos módszertől” feltehetőleg azt reméli, hogy a magyar modell lényegét átmentve juthat hozzá az EU-transzferek jelentős részéhez. Ez eddig nem hozott sikert, hiszen immár a kormányzat megnyilvánulásai is az EU-transzferek nélkülözhetőségéről szólnak.
A GKI idén nem számít érdemi EU-transzfer beérkezésére. Ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy előbb-utóbb azért valamiféle megállapodás születni fog az EU-val, melynek végrehajtása ugyan állandó viták tárgya lesz, de azért a transzferek egy részének folyósítása – akár felfüggesztésekkel tarkítva – megtörténik. A tárgyalások megszakadása ugyanis Magyarország számára nem csak veszteségekkel, de súlyos bizalomvesztéssel, s ezzel finanszírozási problémákkal járna. //
Related news
GKI analysis: Why do Hungarian households live more poorly than anyone else in the EU?
Imagine that the residents of every EU country shop in…
Read more >GKI Analysis: The GKI business climate index remained unchanged in June, but companies’ inflation expectations decreased further
According to a survey by GKI Economic Research Ltd. –…
Read more >GKI Analysis: This is why the 2026 budget is unsustainable
The Parliament adopted the 2026 “anti-war” budget, which, according to…
Read more >Related news
Corporate leaders’ commitment to sustainability at record level
According to the latest data from the K&H Sustainability Index,…
Read more >FAO food price index rose slightly in June due to higher prices of meat, dairy products and vegetable oils
The Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO)…
Read more >What can cause the price of a wine to increase tenfold?
There are fewer of them worldwide than the number of…
Read more >