Elemzők: az idényáras élelmiszerek tartották magasan az inflációt

Az elemzők várakozása ellenére nem mérséklődött az éves infláció augusztusban, de a maginfláció csökkenése továbbra is az inflációs nyomás hiányát jelzi a magyar gazdaságban – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH jelentését.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérései szerint augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Tavaly augusztushoz képest az élelmiszerek ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 14,5 százalékkal magasabb lett.
A tizenkét havi szezonálisan igazított maginfláció 2,2 százalékra csökkent az előző négy hónapban változatlan 2,4 százalékról.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára az augusztusi 3,4 százalékos inflációs adat egyértelműen meglepetést jelentett, hiszen a piac jelentős része az infláció enyhe csökkenésére számított. Ez a maginflációban következett be, amely hosszú hónapok változatlansága után jelentősen, 2,2 százalékra csökkent. Olyan egyedi hatások tartották tehát magasan az inflációt, amelyek a jegybank monetáris politikáját érdemben nem befolyásolják. Az ING Bank vezető elemzője így a vártnál magasabb átfogó inflciós adat ellenére sem vár érdemi reakciót az MNB-től.
A vártnál magasabb inflációs adat mögött egyébként egyértelműen az élelmiszerárak húzódnak meg, ahol elmaradt a megszokott szezonális árcsökkenés – folytatta Virovácz Péter. Ez a gyengébb terméseredményekkel hozható összhangba.
Előre tekintve a következő hónapokban a bázishatás miatt az infláció némiképp mérséklődhetne, azonban a jövedéki adó változása és a gyengébb terméseredmények nyers élelmiszerekre gyakorolt hatása miatt ez nem feltétlenül érvényesül majd. Összességében tehát a 3,0-3,4 százalékos sávban beragadhat az inflációs mutató az év hátralévő részében.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint is az idényáras élelmiszerárak emelkedése miatt az augusztusi infláció kissé meghaladta a várakozásokat, ugyanakkor az érdemi inflációs nyomás hiányát továbbra is tükrözi, hogy a maginfláció 2,2 százalékosra süllyedt.
Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése – néhány részterület kivételével – továbbra sem érzékelhető, az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatta a tartós fogyasztási cikkek július hónapban mért egyhavi 1,0 százalékos drágulása. A forint némileg visszakorrigált, ezért további infláció-növelő hatás nem várható.
A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály által okozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.
A nyári hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt már tetőzhetett az infláció, és az év hátralevő részében újra mérséklődhet a drágulás üteme. Az idén átlagosan 2,8 százalékos inflációra számít az elemző, ám a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Összességében: az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával – vélekedett Suppan Gergely. (MTI)