Zsendülés konferencia, Szeged: Szervezettség, hatékonyság, összefogás a kertészet jövője

Ez a cikk a Trade magazin 2023.5. számában olvasható

A konferencián elsőként Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kapott szót, aki beszámolt ugyan a piac optimizmusáról, a teli gáztározókról és az infláció csökkenéséről, azonban hosszú távra tekintve előre, kihangsúlyozta:

– Gyakorlatilag két rossz közül kell választanunk. Vagy a recessziót fogadjuk el, vagy a magas inflációs környezetet. A fiskális politika világszerte még nagyon támogató, miközben a monetáris politikák szigorítanak – ez nehézzé teszi a felpörgött infláció leküzdését. Így félő, hogy beleragadunk egy hosszú távú, alacsony növekedési kilátásokkal kecsegtető, magas inflációval járó időszakba.

A konferencia fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter volt, aki előadásában hangsúlyozta: nem halasztható tovább a precíziós technológiák alkalmazása, az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció integrálása a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Kiemelte, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia.

– Legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra, és legyenek nyertesei az új rendszernek – üzente dr. Nagy István a kertészeknek. – Ebben a minisztérium partner igyekszik lenni, és a jó hír az, hogy nemcsak a szándék, hanem a forrásaink is megvannak ehhez.

A TÉSZ-ek feladatai túl kell hogy mutassanak a közös értékesítésen, hangzott el az első kerekasztal-beszélgetésen

Most a gyümölcs tisztul

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke leszögezte, hogy csak az intenzív és nagy termésbiztonságot nyújtó módok viszik előre az ágazatot. A legtöbb szegmensben elenyésző a piaci részesedésünk az EU-n belül, tehát nem piaci, sokkal inkább szervezettségi és hatékonysági korlátai vannak a fejlődésnek. A horizontális szervezettség (a „TÉSZ-esedés”) egyelőre 20-25% körül jár a kívánatos 50% helyett. A vertikális integráció is csak néhány haszonnövény esetében jól kiépített.

– A piaci letisztulás a zöldség ágazatban nagyjából lezajlott, a gyümölcs ágazatban most zajlik, a jelenlegi válság felgyorsította – emelte ki dr. Apáti Ferenc. – Az alapvető probléma az, hogy nem vagyunk képesek összefogni, együttműködni (tisztelet a kivételnek). A termelők közötti erős árversenynek a kiskereskedelem a haszonélvezője.

A kerekasztal-beszélgetés során dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat fejlődéséhez a feldolgozóipar fejlesztése is kulcsfontosságú – akár a TÉSZ-ek keretein belül. A termelő-értékesítő szervezetek feladatai túl kell hogy mutassanak a közös értékesítésen.

Gubacsi Zoltán, a Kert-Ész Magyarország Egyesület tagja hozzáfűzte: nemcsak kedvezményes fix hitelre lenne most szüksége a szektornak, hanem hogy a bankoknak újra megjöjjön a kedvük a nagyobb léptékű finanszírozásra. A 2020-as üzemfejlesztési támogatásoknak még csak kevesebb mint 10%-a van kifizetve, így egyelőre nem látszik a kifutása.

– Aki nem akarja megvalósítani a pályázatot, adja vissza, hogy a pénz visszakerüljön a rendszerbe! – szólította fel az érintett cégeket Gubacsi Zoltán.

Idő van

Energia, háború, infláció, klíma – korunk eme stresszfaktorairól szólt a következő blokk.

Elsőként dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője, egyetemi docens mutatta be az orosz–ukrán háború példáján az új világrend kialakulásának folyamatát.

A mostani háború hátterében szerinte egy poszthegemoniális konfliktus áll. Az eddigi hegemón (az USA) nem tudja, vagy nem akarja fenntartani az eddigi struktúrát, mert hatalmi képességei megkérdőjeleződtek. Ezzel párhuzamosan Oroszországnak elfogytak a nem katonai jellegű érdekérvényesítési eszközei a térségben, ezért robbantotta ki a háborút. Az USA épp azért „állt bele” a konfliktusba, hogy üzenjen a hegemóniáját megkérdőjelezőknek.

– A háború egyik tétje, hogy a világ az erőszakosabb érdekszféra-politikához tér-e vissza, vagy megmarad a békésebb befolyásiövezet-politikánál – hangsúlyozta dr. Tálas Péter.

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora Skype-on jelentkezett be, hogy a globális klímaváltozás hatásairól beszéljen.

A globális átlaghőmérséklet 125 ezer éve nem volt ilyen magas, de például a légkör szén-dioxid-tartalma és az óceánok savassága 2 millió évvel állította vissza a Föld geológiai óráját, ismertetett néhány megdöbbentő tényt.

– Lehet, hogy pár év múlva nem tudnak a földeken nappal dolgozni az elviselhetetlen hőség miatt, és be kell rendezkedni az éjjeli munkavégzésre. A hőség legelőször a rovarokat tizedeli meg, ami további problémákhoz, az ökológiai egyensúly felborulásához vezet – ecsetelte a professzorasszony.

Ugyanakkor, tette hozzá, a lehetőség megvan a pozitív irányú változtatásra is. Törekednünk kell például a vizes élőhelyek visszaállítására, a talajművelési módszerek megváltoztatására vagy az agroerdészetre.

Kézi Zoltán, az MKB Bank és a Takarékbank agrár és élelmiszer-ipari üzletág dél-alföldi régiójának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben felértékelődnek a támogatások. A kertészetben lezajlott hatékonyságnövelő beruházások csökkentették az ágazat kitettségét az időjárásnak.

– A hazai mezőgazdaság 1 terrajoule energiából körülbelül 125–140 milliárd forint kibocsátására képes – ez a középmezőnyt jelenti Magyarországon belül. Innen előrébb lehet jutni! – jelezte Kézi Zoltán.

A második kerekasztal egyik fő témája a munkaerőkérdés volt

Mindig más

„Mindig más van” – így kezdte az energiapiacról szóló előadását Szabó László, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpontjának vezetője, amivel arra célzott, hogy a piac már nem kiszámítható. Az energiaipar alkalmazkodóképessége ugyan nagy, de a megújuló energia teljesítőképessége egyelőre ingadozó.

– Magyarország, amely egyébként napelemek arányában élen jár az EU-n belül, még így is nagyon kiszolgáltatott a földgázárnak – jelentette ki Szabó László. – Ellátásbiztonsági krízis nincs, már csak árazási problémákról beszélhetünk. Az extraprofitot kellene megakadályozni, amelyet a 7-8-szoros árat beszedő cégek zsebre vágnak.

A témát tovább veséző kerekasztal-beszélgetésen Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nálunk egy átlagos óra a munkáltatónak 10,5 euróba került, míg Hollandiában 40-be, Németországban 35-be. Vagyis a magyar munkaerő még mindig olcsó onnan nézve. Idézte egy friss felmérésüket is: a munkavállalóknak csupán 1%-a emelt idén 20%-nál többet. Tehát nem tudják kitermelni a magyar cégek az infláció ellensúlyát.

Nemes-Nagy János, a Nemeskert Kft. tulajdonosa, a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület tagja elmondta, hogy neki a legnagyobb stresszt épp a megfelelő munkaerő megtalálása jelenti. A stresszfaktor-csökkentés fő eszközeinek pedig az invesztíciót és az optimalizálást tartja. A geotermikus energiának köszönhetően az energiaválság az átlagnál kevésbé érinti őket, ám a hasznosításához a megfelelő infrastruktúrát meg kell teremteni.

Behúzták a féket a háztartások

A délután első előadójaként Turcsán Tünde, a GfK Hungária Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta, hogy miközben vásárlóerőnk körülbelül fele az EU-s szintnek, a fogyasztói árindex emelkedése nálunk a legnagyobb az EU-ban (25,4%). Nem csoda, ha a háztartásokban a legfontosabb termékválasztási tényezővé (82%) az ár lépett elő. Tavaly nyáron elindult a lefelé váltás, de év végére immár nemcsak kevesebbért, hanem kevesebbet is vásároltunk. 2022 utolsó negyedévében mind a promóciós vásárlások, mind a saját márkás termékek aránya jelentősen megnőtt. A jövőben a háztartások 58%-a tervez az élelmiszereken spórolni.

Bár a TÉSZ-ek száma nő, a jó minőségű árualap még mindig kevés, állapították meg a harmadik kerekasztal-beszélgetés résztvevői

A gyümölcsök piaca értékben 16%-kal csökkent 2022-ben, az áremelkedések ellenére. A háztartások körülbelül 41 ezer forintot költöttek gyümölcsre tavaly – ez 63 kg/háztartás vásárlást jelentett, ami 14 kilogrammal kevesebb, mint 2021-ben.

A zöldségeknél értékben „csak” 11%-os a visszaesés. A fogyasztásból 78-80 ezer forintot költöttek tavaly a magyar háztartások évente zöldségre. A 136 kg-os mennyiségi fogyasztás itt 17 kg-os visszaesés 2021-hez képest.

Mindkét kategóriában a legkisebb visszaesés a diszkontokban volt.

Dr. Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára felszólalásában kijelentette:

– Kiemelt szakpolitikai kérdés a magyar termékek arányának javítása a kiskereskedelemben, ebben a zöldség-gyümölcs szektor jól áll. – Másik fontos fókuszunk az élelmiszer-pazarlás csökkentése, ami egyébként az ENSZ fenntarthatósági céljai között is szerepel. Nálunk ezt a célt szolgálja például a NÉBIH „Maradék nélkül” programja. Ebben is számítunk az ágazatra.

Végezetül kiemelte: a most következő uniós ciklusban le kívánják tenni az alapokat ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság önellátó módon meg tudjon termelni mindent, ami megtermelhető.

Nem lehetőség, hanem szükségszerűség

Ezt követően, a kerekasztal-beszélgetés során Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztályának osztályvezetője hangsúlyozta: kezdeményező magatartására lenne szükség a termelők részéről. Ez egyelőre egy követő rendszer – csak ott és annyira fogunk össze, amennyire muszáj.

– Ami viszont jó hír: sikerült kedvet csinálni a TÉSZ-ekhez – tette hozzá. – Idén 33-ról 40-re nőtt az operatívan működő TÉSZ-ek száma.

Dr. Kovács László, a Budapesti Nagybani Piac helyiséggazdálkodási igazgatója úgy fogalmazott, hogy a Nagybani Piac a teret biztosítja az integrálódni nem akaró termelőknek az egymásra találásra.

– Elsődleges feladatunk a fizikális jelenlét biztosítása, megfelelő ingatlannal, raktározással, logisztikával. Ez részünkről komoly beruházásokat igényel, a zöldenergiától a digitális háttérig – sorolta dr. Kovács László.

Kálmán András, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének külkereskedője arra hívta fel a figyelmet, hogy jóval kevesebb jó minőségű árualap áll rendelkezésre export tekintetében, mint korábban. Az integráció ezért szerinte nem lehetőség, hanem szükségszerűség.

– A piaci igényekhez kell igazodni a termelésben, ebben még van mit fejlődni – szögezte le.

Varga György, az Apimex GmbH export-import managere felidézte: 20-25 éve még piacképes hajtatott zöldségekkel tudtunk jelentkezni az európai piacokon, de ez mára eltűnt. Igaz, a jelenlegi helyzetben nem elég, ha szép az áru.

– Azt utóbbi időben sokat dolgoztunk új termékek piacra vezetésén például Németországban, az ottani vásárlóerő is megnézi, mire költi a pénzét – állapította meg Varga György.

Gyorsabban és olcsóbban kell megjelenniük a magyar termékeknek, jelezték a láncok a negyedik beszélgetésen

Lesz-e árapály?

A kiskereskedelmi láncok képviseletében Kóra Gergely, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. zöldség-gyümölcs szortimentmenedzsere következett. A SPAR bemutatása után üzletpolitikájuk aktualitásairól szólva elárulta, hogy a jövőben – reagálva a fogyasztói szokások változására – nagy hangsúlyt helyeznek az S-Budget saját márkás termékcsaládjuk fejlesztésére és népszerűsítésére. Ezenkívül a SPAR Hazai Szeretem szintén szívügye a láncnak, ezt a családot szeretnék a zöldség-gyümölcs kategóriában is kiépíteni. Ennek során a hosszú távú együttműködésre törekednek a partnereikkel.

Noszlopy Zoltán, a CBA Kereskedelmi Kft. beszerzési igazgatója egy kicsit borúlátó a 2023-as évet tekintve:

– A fogyasztóknak egyre kevesebb a pénze, a piacon pedig, ha például összevetjük az osztrák és a magyar zöldségárakat, vannak anomáliák… Aggasztó, hogy az idei első két hónapban az élelmiszereken belül a zöldség-gyümölcs benne van a top 3 kategóriában inflációt tekintve. A mennyiségi csökkenés itt van, a mértéke attól függ, merre fognak változni az árak.

Újszászi Zoltán, a Tisza-COOP Zrt. vezető beszerzője (zöldség-gyümölcs) elmondta, hogy ők már 2021-ben elkezdték az integráció kiépítését. Immár 250 boltba szállítják központilag a zöldséget, gyümölcsöt, így biztosítva folyamatosan a friss és jó minőségű árut.

– Minél előbb piacra kell hozni a magyar termékeket – hangsúlyozta. – Közelebb kell kerülni az importárakhoz lefelé, mivel például a paprikánál a másfélszeres árkülönbség túl magas.

Feczák Tamás, a Hódkertész Kft. ügyvezetője szerint lehet, hogy eddig vásároltak túl pazarlóan az emberek. Nem fognak annyit kidobni, mint korábban.

– Az árak már a termelőnél számtalan tényező miatt nőttek, de ezek egy része a kiskereskedelmet is érintette. Ha kiegyensúlyozottabb árszintet akarunk, hosszú távon kell együttműködnie a termelőknek és a kereskedőknek, hogy csúcsidőben a felgyülemlett mennyiséget a hazai csatornákban vezessék le. //