Gyarapodtak a magyar háztartások

Dátum: 2019. 05. 20. 11:20

Nőtt a magyar háztartások vagyona az előző negyedévhez képest, ezen belül csökkent a készpénzállomány és több lett a látra szóló betétek állománya, a lekötött betétek terhére – írja a TakarékBank elemzői nyomán az origo.

 

2019. első negyedévének végére 54 939 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona Magyarországon, ami 1 094 milliárd forintos növekedést jelent az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 4 751 milliárd forint gyarapodást. A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 040 milliárd forint volt 15 milliárd forintos csökkenéssel a negyedév alatt, míg az éves változás 422 milliárd forint emelkedés.

Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 109 milliárdos negyedéves növekedéssel 45 900 milliárd forintra nőtt a TakarékBank elemzése szerint.

Ebben a vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy
hosszú idő után először csökkent a készpénzállomány a lakosságnál,
22 milliárd forinttal, ezen felül viszont 80 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 25 milliárddal csökkent a lekötött betéteké. Kiugró összegben, 270 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 10 milliárdért eladott rövid lejáratú – elsősorban állam – kötvényeket a lakosság a negyedév alatt. Ismét aktívan vásároltuk a tőzsdei részvényeket, 20 milliárd forinttal nőtt az állomány, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 39 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 38 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten magas szinten állnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az évi GDP 104,4 százalékán állt, ami 6,7 százalékal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az arány a horvát háztartások esetében 87,5 százalék, a cseheknél 81,3 százalék, a görögöknél 80,5 százalék, az íreknél 76,2 százalék, a finneknél 74 százalék, a szlovéneknél 70,7 százalék, az észteknél 70,2 százalék, a lengyeleknél 65,4 százalék, a románoknál 50,8 százalék, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 41,2 százalékát érte el. A fejlettebb országok közé sorolt német 129,8 százalékos illetve az osztrák 128,8 százalékos szinthez képest
nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a holland 212,7 százalékos vagy a svéd 205,1 százalékos szinthez még jelentős fejlődési utat kell bejárnia a hazai gazdaságnak. (origo)