Az aktív agrárdiplomácia segítheti a magyar mezőgazdaságot

Az aktív agrárdiplomácia segítheti a magyar mezőgazdaság külpiaci pozícióinak erősítését – állapították meg A magyar külpolitika ágazati kihívásai – mezőgazdaság című keddi tanácskozás előadói a Magyar Külügyi Intézetben, Budapesten.

Ennek az elvnek a jegyében alakult át a külügyi tárca tevékenysége is az utóbbi években, ezért kapnak nagy hangsúlyt a klasszikus külügyi feladatok mellett a különböző ágazati szakpolitikák – mondta a Külügyminisztérium ágazati politikáért felelős helyettes államtitkára.

Baranyai Gábor közölte, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a globális kihívásokat, és alkalmazkodik azokhoz.

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárpolitikáért felelős helyettes államtitkár példaként említette, hogy 2050-re várhatóan 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, mert a világ népessége eléri majd a 9 milliárdot. Ezeket az embereket pedig élelmezni kell. A potenciális felvevő piacok zöme viszont a jelenlegieknél távolabb esnek Magyarországtól.
Mindehhez Baranyai Gábor hozzátette: az élelmiszerárak ugyanakkor tartósan magassá válnak. Utalt arra, hogy a jelenlegi élelmiszerárak átlagosan 200 százalékkal haladják meg a 2002-2004. közöttieket. Jelezte azt is, hogy a magyar agrár- és élelmiszergazdaság számára fontos közvetlen környezete az Európai Unió is. Feldman Zsolt emlékeztetett: a magyar mezőgazdasági kivitelnek most 83 százaléka irányul az unió országaiba. Az agrár- és élelmiszeripari behozatalnak pedig 93 százaléka származik az EU államaiból. A magyar agrárexport értéke tavaly mintegy 6,9 milliárd, míg a behozatalé 4,2 milliárd euró volt – tette hozzá.

A VM helyette államtitkára egyetértett külügyes kollégájával abban, hogy az ágazati érdekek érvényesítésének egyik alapvevő feltétele, hogy a magyar célok eléréséhez támogatókat, szövetségeseket találjon az ország.

Ezt megerősíttette Vajda László, a VM főosztály vezetője, aki az unió közös agrárpolitikájának (KAP) jelenlegi reformjáról szólva elmondta: a mezőgazdaság az EU-ban a legátfogóbban integrált terület. Ezért az e területen való esetleges visszalépés károkat okozna. Így Magyarország egy erős KAP további fenntartásában érdekelt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy 2013-ban a magyar mezőgazdaság mintegy 1,8 milliárd euró – azaz több, mint 500 milliárd forint forráshoz jut az unióból.

Baranyi Gábor hozzátette: a következő uniós költségvetési időszakban a tervek szerint a KAP finanszírozására mintegy 371 milliárd eurót szánnak. Ebből az összegből a közvetlen támogatásokra 281 milliárd, míg a vidékfejlesztésre 90 milliárd euró jut. (MTI)