Az aktív agrárdiplomácia segítheti a magyar mezőgazdaságot
Az aktív agrárdiplomácia segítheti a magyar mezőgazdaság külpiaci pozícióinak erősítését – állapították meg A magyar külpolitika ágazati kihívásai – mezőgazdaság című keddi tanácskozás előadói a Magyar Külügyi Intézetben, Budapesten.
Ennek az elvnek a jegyében alakult át a külügyi tárca tevékenysége is az utóbbi években, ezért kapnak nagy hangsúlyt a klasszikus külügyi feladatok mellett a különböző ágazati szakpolitikák – mondta a Külügyminisztérium ágazati politikáért felelős helyettes államtitkára.
Baranyai Gábor közölte, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a globális kihívásokat, és alkalmazkodik azokhoz.
Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárpolitikáért felelős helyettes államtitkár példaként említette, hogy 2050-re várhatóan 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, mert a világ népessége eléri majd a 9 milliárdot. Ezeket az embereket pedig élelmezni kell. A potenciális felvevő piacok zöme viszont a jelenlegieknél távolabb esnek Magyarországtól.
Mindehhez Baranyai Gábor hozzátette: az élelmiszerárak ugyanakkor tartósan magassá válnak. Utalt arra, hogy a jelenlegi élelmiszerárak átlagosan 200 százalékkal haladják meg a 2002-2004. közöttieket. Jelezte azt is, hogy a magyar agrár- és élelmiszergazdaság számára fontos közvetlen környezete az Európai Unió is. Feldman Zsolt emlékeztetett: a magyar mezőgazdasági kivitelnek most 83 százaléka irányul az unió országaiba. Az agrár- és élelmiszeripari behozatalnak pedig 93 százaléka származik az EU államaiból. A magyar agrárexport értéke tavaly mintegy 6,9 milliárd, míg a behozatalé 4,2 milliárd euró volt – tette hozzá.
A VM helyette államtitkára egyetértett külügyes kollégájával abban, hogy az ágazati érdekek érvényesítésének egyik alapvevő feltétele, hogy a magyar célok eléréséhez támogatókat, szövetségeseket találjon az ország.
Ezt megerősíttette Vajda László, a VM főosztály vezetője, aki az unió közös agrárpolitikájának (KAP) jelenlegi reformjáról szólva elmondta: a mezőgazdaság az EU-ban a legátfogóbban integrált terület. Ezért az e területen való esetleges visszalépés károkat okozna. Így Magyarország egy erős KAP további fenntartásában érdekelt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy 2013-ban a magyar mezőgazdaság mintegy 1,8 milliárd euró – azaz több, mint 500 milliárd forint forráshoz jut az unióból.
Baranyi Gábor hozzátette: a következő uniós költségvetési időszakban a tervek szerint a KAP finanszírozására mintegy 371 milliárd eurót szánnak. Ebből az összegből a közvetlen támogatásokra 281 milliárd, míg a vidékfejlesztésre 90 milliárd euró jut. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Az euróövezeti infláció 2,4 százalék volt március után áprilisban is
Az előzetesen közölttel összhangban március után áprilisban is 2,4 százalék…
Tovább olvasom >Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május…
Tovább olvasom >Minden szempontból meggyőzően teljesített az idei EuroCIS
A kiskereskedelem jövője a technológiáról és az innovációról szól, amelynek…
Tovább olvasom >