A kiterjesztett valóság világa

Dátum: 2017. 09. 15. 07:52

Érdekes év előtt állnak 2017-ben a kereskedelem és az IT szereplői: a virtuális térben bizonyító boltok a valóságban is megjelennek, ahol high-tech eszközökkel kápráztatják el
a vásárlókat. A magyar és a nagyvilág IT-trendjeiről az IDC, a Gartner és Forrester szakértői nyilatkoztak.

new-years-day-1924607__opt

Az Amazon 2016-ban csendben dolgozott, és épített egy valódi téglából álló üzletet Seattle városában. Az Amazon Go nevű üzlet azért speciális, mert az online piactér vezető szereplője egy kényelmes és egyszerűen használható üzletet álmodott meg. Az üzletbe elég besétálni, levenni a polcról az árut és kisétálni. És nem kell ezután minden ügyfél tartozását rendőrrel behajtani. A vásárlóknak ugyanis rendelkezniük kell mindehhez egy okostelefonnal, és még vásárlás előtt le kell tölteniük és meg kell adniuk többek között a bankkártyaadatokat is a kapcsolódó alkalmazásnak. Az üzletbe az alkalmazás generálta, mobiltelefon képernyőjén megjelenő QR-kódot leolvastatva lehet belépni. A boltban szenzorok és kamerák hada figyeli minden mozdulatunkat. Ha leveszünk a polcról egy terméket, akkor azt azonnal hozzáadja virtuális bevásárlókosarunkhoz. Ha meggondoltuk magunkat és visszatesszük, akkor kiveszi a kosárból. Amikor kisétálunk az üzletből, akkor levonja bankkártyánkról a vásárlás összegét és e-mail címünkre elküldi a blokkot is. Ilyen egyszerű.

A boltot eddig az Amazon alkalmazottai használhatták, és friss áruk – péksütemények, szendvicsek, italok – értékesítésére használták. 2017-ben viszont a nagyközönség előtt is megnyílik.

Click&collect

A szakértők szerint az Amazon valós világban történő terjeszkedése ellenére a virtuális világ FMCG-költéseinek növekedését prognosztizálják. A Fung Global Retail & Technology elemzője, Deborah Weinswig szerint 2017-ben nemcsak tartós árucikkeket, hanem tényleges FMCG-termékeket is vásárolnak majd egyre gyakrabban az emberek az interneten. Az arány egyelőre szerény, a teljes FMCG-költéseknek 2 százaléka történik majd 2017-ben az interneten, ami az Amerikai Egyesült Államokban 24 milliárd dollárt jelent. Az amerikai fogyasztók közel egyharmada a zöldségeket is online rendeli – ami a 2014-es arányokhoz képest 63 százalékpontos növekedést jelent. Ám ezek a vásárlók meghatározott termékeket vásárolnak, és nem használják annyira gyakran az internetet a mindennapos vásárlásra, mint ahogy a fizikai valóságban létező boltokat.

Ám ez hamarosan változik, ugyanis a Wall-Mart és a Kroger áruházak agresszíven népszerűsítik és egyre több áruházban teszik elérhetővé click&collect megoldásukat, vagyis azt a vásárlási rendszert, mikor az interneten megrendelt árut egy fizikai áruházban veszi át a fogyasztó.

És mely technológiát figyeljük?

Nem állítjuk, hogy minden országban önkiszolgáló automataboltok és áruházban átvehető, interneten megrendelt rendszerek jelennek meg és terjednek el. Az azonban biztos, hogy az FMCG területén az automatizálás, az IT-technológiák nagymértékű terjedése immár megállíthatatlan. És nem azért, mert olyan szép még egy számítógépet vagy egy internetre köthető eszközt vásárolni és mutogatni az ügyfeleknek, hanem mert az IT hatékonyságot, versenyelőnyt jelent.

A magyar piacon legfontosabb technológiák felsorolásában a hazai IT-piacot jól ismerő IDC ügyvezető igazgatója, Fauszt Gábor van segítségünkre. A toplista első helyén van a kiterjesztett valóság (augmented everything), a kereskedelemben, a gyártás, tervezés területén, de a vegyiparban is fontos szerepet játszik. A kiterjesztett valóságot a hazai autógyártó cégek is használják már, sőt, több magyar vonatkozású fejlesztés is van ezen a téren. A kereskedelemben a lakásbelső elképzelése vagy a kiválasztott autótípus megjelenítése a gyakorlatban már működő példa. A kiterjesztett valóság a webes és videokonferencia-piacra is betört, a VR-szemüveg segítségével tényleg az az érzése lesz az embernek, hogy tárgyalópartnere vele szemben ül. A technológia nemzetközi téren az egészségügy, a képalkotó diagnosztika területén hódít, és egyre népszerűbb, itthon az elemző ezen a téren egyelőre még nem látott példát.

2017 második meghatározó technológiája a következő generációs biztonsági megoldások. A tárgyak internete alkotta hálózatok óriásira nőnek. A nem védett eszközöket 2016-ban már felhasználták a fél internetet megbénító támadásra, ez csak szárnypróbálgatás volt, jövőre több és komolyabb támadásra számíthatunk. A következő generációs biztonság terjedését az IT biztonsági törvények szigorodása is elősegíti. A viselkedés alapú biztonsági eszközök jelentik az ideiglenes megoldást, melyek nemcsak riasztanak esemény bekövetkeztekor, hanem meg is tudják jósolni a biztonsági incidenseket.

Német mintára magyar digitalizálás

Magyar vonatkozásban az adatok elemzése, az analitika továbbra is fókuszban marad. Hazai vonatkozásban big adatról szinte csak a kormányzat esetében beszélhetünk. Az analitikai megoldások egyik haszonélvezője például a kereskedelem. A megoldások követhetik a vásárló bolton belüli mozgását, hogy mely polc előtt állt meg, és másodpercek alatt lehet küldeni neki személyre szabott ajánlatot. A városi közlekedés is ki tudja használni az analitikát, például a járatok dinamikus kapacitástervezésére.

A negyedik technológia az IoT (Internet of Things) – minden eszközt az internetre kötünk. Az IoT-technológiákat a smart city koncepciók vonatkozásában szokták említeni, de fontos szerep jut az épületmenedzsment terén is. Hazánkban a mezőgazdaságban is kezdenek elterjedni az IoT-megoldások: alacsony energiafelhasználású szenzorokat telepíthetünk a termőföldekre, melyek rengeteg adattal látnak el a föld, a termés minőségét illetően, használatukkal növekedik a terméshozam, hatékonyabbá válik a vízfelhasználás, a permetezőszerek használata. A mesterséges intelligencia hang által vezérelt okoseszközök képében jelenik meg az otthonokban, az irodákban. A hazai gyárak is elindulnak az erőteljes digitalizálás útján, a német autóipari cégek mintájára, a folyamat végén kevesebb munkaerőre lesz szükség a magasabb minőségű termék előállításához.

Technológiák – hatásuk alapján

Hatásuk alapján gyűjtötte össze egy tanulmányba a Forrester azokat a technológiá­kat, melyek fontos szerepet töltenek be 2017–2020 között. Három kategóriát határozott meg: az egyik kategóriába azokat a technológiákat sorolták, melyeknek fontos szerep jut az ügyfélcentrikus tevékenységekben, másodikba azok tartoznak, melyek jelentős versenyelőnyhöz juttatják használóikat, a harmadik kategóriában meg a támogató technológiákat sorolták fel. Összesen tehát tizenöt technológiás lista alakult ki, összeállításunkban az első két helyezettet mutatjuk be.

Az ügyfélélményt meghatározó technológiák élén az IoT-szoftvermegoldások állnak. A szenzorokkal ellátott tárgyak esetében a vállalatok nem látnak bele és nincs ellenőrzésük az ügyfélélmény felett. A fogyasztók akkor fordulnak a vállalatokhoz, amikor gond van, tehát a vállalatok korlátozottan ellenőrzik termékeiket. Az IoT-eszközökbe épített szoftveres megoldások jelentik a megoldást. Másodikok ezen a listán a Siri, Alexa, Cortana stb. jellegű intelligens ügynökök. A vállalatok szeretnék digitalizálni a magasabb intelligenciát igénylő, komplexebb feladatokat is, ezekben segíthetnek a virtuális ügyfélszolgálati botok, chat robotok. A mai megoldások a marketing, kiszolgálás és elköteleződés szolgálatában vannak, melyek valóban segítenek a back-office feladatok automatizálásában. A Forrester meglátása szerint 2021-re ezek az intelligens ügynökök az állások 6 százalékát megszüntetik, ám a következő generációs, valós mesterséges intelligencia működtette megoldások ezen a területen csak 2020 utánra várhatóak.

Versenyelőny mindenkinek

A versenyelőnyt biztosító technológiák közül az első a mesterséges intelligencia, a mély tanulás, természetes nyelvfeldolgozási technológia, mely a rengeteg adattal kapcsolatos fejfájást hivatott megszüntetni. Ugyanis hiába gyűjtenek a cégek rengeteg adatot a vállalatokról, ha feldolgozásukhoz nincs megfelelő eszközük, és ha nem dolgozzák fel, nincs akcióterv sem. A nem strukturált adatok feldolgozása a mesterséges intelligencia technológiáinak segítségével lehetséges, ám az ezzel kapcsolatos tudás kevés technológiai óriás kezében (a Google-ra és Facebookra összpontosul).

Ebben a kategóriában az ügyfélút-analitika a második legfontosabb. Ezen a téren a vállalatok komolyan küzdenek a komplex, különböző digitális és fizikai terekben megtett ügyfélút megértésével. Ennek konkrét leképezése a vállalatok mai rövidlátó válasza. Az életút megértésére számos jó eszköz létezik már ma is, melyet már a CRM- (ügyfélkapcsolat-kezelési) rendszerrel együtt lehet használni. A harmadik kategória, a támogató technológiák első helyezettje a biztonság, melyet a Forrester automatizáltnak és a vállalati folyamatokkal összehangoltnak képzel el. Az ügyfelek bizalmának megnyerésére a biztonsági szakértők bevonására van szükség. Második helyen pedig a konténeres szoftvermegoldások vannak, melyek megkönnyítik az alkalmazások biztonságos fejlesztését.

Intelligens eszközök világa

A Gartner az intelligens digitális háló erőteljes terjedését prognosztizálja 2017-re, ez a háló a digitális vállalatoknak, az IT-technológiáknak az alapját jelenti. A háló az emberekből és IoT-eszközökből álló végpontokra összpontosít, figyelemmel kíséri az általuk használt információkat és szolgáltatásokat is. A közvélemény-kutató vállalat szerint a digitális és a fizikai világ közelebb kerül egymáshoz, ezzel is támogatva a digitális vállalati kezdeményezéseket. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás okosítja fel az új vagy már létező alkalmazásokat és eszközöket, és fűzik szorosabbra az intelligens digitális hálót. A könyörtelenül növekvő biztonsági támadások miatt olyan alkalmazkodó biztonsági architektúrákra lesz szükség, melyeket már tervezési fázisukban a biztonságot szem előtt tartva alkottak meg.

Az FMCG-cégek számára az intelligens eszközök terjedése a Gartner szerinti legérdekesebb technológia, melyet érdemes folyamatosan szem előtt tartani. Az intelligens eszközök olyan tárgyak, melyek a merev programozáson túl az alkalmazott mesterséges intelligencia eszközeinek és gépi tanulásnak a lehetőségeit maximálisan kihasználják. Ez lehetővé teszi, hogy előrehaladott viselkedést mutatva természetesebben kapcsolódjanak környezetükhöz és emberekhez. Az új intelligens eszközök három kategóriába sorolhatók: robotok, drónok és önvezető autók. Az önjáró autó ellenőrzött használata már megszokott, például a mezőgazdaság, bányászat, raktározás területén. Vagyis ipari területen ezek az eszközök teljesen függetlenek. Általánosabb használatuk során az önvezető autók személy felügyelete mellett járhatnak a közutakon, hogy legyen valaki, aki közbeavatkozik, ha a technológia felmondaná a szolgálatot – ezt kötelezővé tevő szabályzatok sora született meg az amerikai államokban. A drónok, robotok területén is folyamatos a kutatás és fejlesztés, a jogi, etikai kérdések tisztázása azonban még hátra van. A három kategóriába tartozó okoseszközök együttes használatának egy lehetséges területe a kereskedelem, mikor az önjáró autó az üzlethez szállítja az árut, a robotok, drónok pedig kipakolják a raktárba, üzletbe.

Virtuális és kiterjesztett valóság

A virtuális valóságot közelebb hozó professzionális hardverek megjelenésével a virtuális tartalmak is közelebb kerültek a felhasználókhoz. A virtuális valóság a játékkal foglalkozók számára kiemelt fontosságú, az ütős ipari alkalmazások még nem jelentek meg. A kiterjesztett valóság viszont már több helyen is működik: a DHL raktárjaiban a termékek kiválasztási folyamatában használ kiterjesztettvalóság-megoldást, segítségével 25 százalékos hatékonyságnövekedést értek el.

A Gartner adatai szerint a vállalatok 11 százaléka már használ kiterjesztettvalóság-megoldásokat, míg 13 százalékuk pilot programokat indított. A technológia komoly potenciált rejt, ám az elemző cég szerint a technológia széles körű elterjedése előtt komoly akadályok vannak.