Veszélyben a pálinka: a klímaváltozás új gyümölcsöket kényszerít a főzdékbe

Jön a kiwipélinka?

Az elnök hangsúlyozta, hogy bár a mennyiség miatt idén nem kell aggódni, a szokottnál nagyobb csapadékmennyiség negatívan érintette a meggyet és a cseresznyét, amelyek közül sok gyümölcs elrohadt a fákon. A korai szilvafajták viszont jól érnek, így kedvező lehet az idei termés a pálinkafőzés szempontjából. A szőlő esetében bár fagykárok keletkeztek, várhatóan elegendő mennyiségű termés jut a pálinkafőzdékhez.

Mihályi László továbbá megjegyezte, hogy bár a pálinkafőzési lehetőségek nem tűnnek borúsnak, a főzdék nem mindig kapják meg a legjobb minőségű gyümölcsöket. A klímaváltozás következtében hosszabb távon más gyümölcsökre kell átállniuk a pálinkafőzőknek. A barack például az utóbbi években több rossz év után csak egy jó évet produkált, főként a májusi fagyok elmaradása miatt.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a bogyós gyümölcsök, mint a málna és a fekete ribizli, különösen érzékenyek az éghajlatváltozásra, és előbb-utóbb teljesen eltűnhetnek a termelésből. Az elnök szerint már most készül Magyarországon kivipálinka helyi termesztésű gyümölcsből, ami jól jelzi, hogy a pálinkafőzésnek alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.

A gyümölcstermesztés egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, és a munkaerőhiány csak tovább nehezíti a helyzetet. Mihályi László végül hozzátette: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a változó időjáráshoz, ami új fajták termesztését és az ültetvények megfiatalítását teszi szükségessé. Az elkövetkező években a pálinkafőzés jövője jelentős mértékben függ attól, hogyan tudnak alkalmazkodni a termelők a klímaváltozás kihívásaihoz.