Úton a fenntartható élelmiszeripar felé
A felére kell csökkenteni 2030-ra az egy főre jutó globális élelmiszerpazarlást kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget a termelési és ellátási láncok mentén, beleértve a betakarítás utáni veszteségeket is – mondta Felkai Beáta Olga szerdán, Tapolcán, a Business Days 2023. konferencián tartott előadásán.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/09/d1e851fe9fac21c082f47376f711267dd915a900_fhd_1920_w3h2-300x200.jpg)
(Fotó: AM/Pelsőczy Csaba)
Az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, van egy olyan globális problémafelvetés, amelyre mindenképpen választ kell találni a fenntarthatóság kérdéskörében. Ehhez az ENSZ Fenntartható Fejlődési Keretrendszert dolgozott ki 2015-ben. A Farm to Fork stratégia pedig a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását tűzte ki célul, amely lényege, hogy a jelenlegi uniós élelmiszerrendszer egy fenntartható modell irányába mozduljon el. Az élelmezés- és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos prioritások hangsúlyozása mellett a stratégia fő célja az elegendő, megfizethető és tápláló élelmiszer biztosítása, a növényvédőszerek, műtrágyák és antimikrobiális szerek használatának csökkentése. Emellett kiemelt feladat növelni az ökológiai művelésű területek volumenét, ösztönözni a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztást és az egészséges étrendet, csökkenteni az élelmiszer-veszteséget és az élelmiszerpazarlást – fejtette ki a helyettes államtitkár. Felkai Beáta Olga kiemelte, a fenntartható élelmiszer-feldolgozás lényege, hogy a folyamatosan változó gazdasági és környezeti feltételek mellett a jelenlegi szükségletek kielégítésére olyan módszereket kell figyelembe venni, mint a természeti erőforrások megőrzése, a gazdaságos és energiahatékony feldolgozás, a nem szennyező technológiák alkalmazása és a csökkenő hulladéktermelés – részletezte.
A helyettes államtitkár kitért az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentésére
Ennek elérésére az Európai Bizottság 2023-ig jogilag kötelező erejű célokat javasol. 2016-ban ugyanis 88 millió tonna, vagyis háztartásonként 92 kg élelmiszerhulladék keletkezett egy főre vetítve. Ez a szám 2022-re 59 milliárd tonnára mérséklődött, amely 70 kg hulladékot jelent évente egy főre. Kiemelte, az élelmiszerpazarlás mérséklésére hazánkban 2015-ben jött létre a Maradék nélkül Program, amely eredményeként a 2016 óta az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mennyisége 27%-kal csökkent, az összes élelmiszerhulladék mennyisége pedig 12%-al. Mindezt szemléletformáló és oktatási programok, fogyasztói kutatások, nemzetközi és hazai együttműködések egyaránt segítik. Az előadást követően átadták a Fenntarthatóság Szimbóluma 2023 verseny, valamint a Magyar Marketing Szövetség Zöld tagozati különdíját.
AM
Kapcsolódó cikkeink
AM: hasznos és értékteremtő tevékenység a házikertek művelése
A minőségi élelmiszer előállításában fontosak a házikertek, kiemelkedő szerepük van…
Tovább olvasom >Így harcolnak a hazai üzletláncok az élelmiszerpazarlás ellen
Sok vásárló számára még mindig nem világos, hogy a magyarországi…
Tovább olvasom >FAO: rekordszintű lehet a világ idei gabonatermése
Rekordszintű, 2,854 milliárd tonna lehet a világ gabonatermése az idén…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekord nyereséget értek el a saját márkák az év első felében az Egyesült Államokban
Új csúcsokat értek el a sajátmárkás termékek 2024 első felében…
Tovább olvasom >Akadálymentesíti csomagolásait a Müller az Egyesült Királyságban
Minden márkás termékének csomagolásán NaviLens kódot helyez el a Müller,…
Tovább olvasom >Új termékigazgatót nevezett ki az Auchan
Július 1-től Varga László látja el az Auchan Magyarország termékigazgatói…
Tovább olvasom >