Magazin: Újratervezés

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2020. 07. 09. 07:46

Erre nem lehet felkészülni, senkinek nincs annyi tartaléka, hogy önerőből túléljen egy féléves bevételkiesést – így foglalta össze helyzetelemzését Erdélyi Balázs elnök. – A mai információink alapján egy hosszú és igen elhúzódó folyamatra kell felkészülnünk, aminek az átvészelése állami segítségnyújtás nélkül elképzelhetetlen.

Cukrász logó

Erdélyi Balázs-Cukrász

Erdélyi Balázs
elnök
Magyar Cukrász Iparosok
Országos Testülete

Ipartestületünk vezetése a koronavírus-világjárvány első pillanatától kezdve tájékoztatja a hatóságokat a szakmánkat érő hatásokról, és folyamatosan elküldjük javaslatainkat is. Már kapcsolatba kerültünk a Gazdaság Újraindításáért felelős Akciócsoporttal is, amely a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős tárca nélküli miniszter irányítása mellett működik.

A rendkívüli helyzetben szinte naponta jelennek meg új rendeletek, amiről folyamatosan tájékoztatjuk Tagságunkat. Minden erőnkkel azon vagyunk, képviseljük és segítsük a cukrász vállalkozásokat, a legtöbb esetben tudunk is már kézzelfogható segítséget nyújtani a hozzánk érkező kérésekben. Ipartestületünk elnöksége rendkívüli határozatot hozott a tagdíjfizetési moratóriumról.

Sok tagunk küldte el visszajelzését arról, a koronavírus-járványnak milyen hatása van a vállalkozására, ezeket – anonim módon – továbbítottuk az illetékesek felé. A helyzetjelentésekből érezhető, hogy mekkora a baj: bezárások, forgalomkiesés, egy hónapnyi tartalék és teljes bizonytalanság a cég és a régóta eltartott családok sorsát illetően: „A mintaboltunk forgalma 80%-kal, a teljes forgalmunk megközelítőleg 70%-kal csökkent.” „Anyagi tartalékunk kb. egy hónapig elegendő.” „2020. augusztusig lakodalmi bevételeink 100%-át elveszítettük.” „Május végéig az összes rendezvényem lemondásra került, anyagi károm kb. 20 millió forint.” „Valószínűleg végleges a bezárás.” „Tortamegrendelések átlagban 80-90%-kal csökkentek” – és számtalan más kétségbeesett üzenet.

A GFA-nak, MTÜ-nek, PM-nek, ITM-nek eddig elküldött leveleinkben kifejeztük:

– a járulékfizetési moratórium sajnos hosszabb távon nem lesz elegendő segítség. Javasoljuk, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az érintett ágazatokban a járvány miatt bezárásra kényszerült vállalkozások munkavállalói legyenek keresőképtelenné nyilváníthatóak, így váljanak táppénzre jogosultakká. Javasoljuk ezért a vonatkozó jogszabályok mihamarabbi módosítását.

– A bezárni kényszerült, bérelt üzlethelyiségért is legtöbbször a megszokott működés melletti bérleti díjat követelik. Egyes esetekben ez havi több millió forintot is jelent, amit szintén a nulla bevételből kellene kifizetni. A magyar vállalkozások megóvása érdekében javasoljuk, hogy a Kormány rendeletben szabályozza ezt is a veszélyhelyzet idejére, olyan módon, mint azt az adótartozások esetében megtette.

– Lekötött energia- és közműszerződések újratárgyalására jogszabályi feltétel rendszer megalkotását javasoljuk, továbbá Ipartestületünk javasolja, hogy minden hónapot követően a tényleges felhasznált teljesítmény után kelljen csak fizetni 2020. december 31-ig.

– Ipartestületünk javasolja, hogy a vendéglátótermékekre alkalmazható 5%-os áfakulcs legyen érvényes az elviteles értékesítés, illetve házhozszállítás esetén is.

– Az állam vállalja át a bezárni kényszerült vállalkozások nettó bérköltségét vagy annak jelentős hányadát a veszélyhelyzet ideje alatt, mint ahogyan azt Európa több országában már bevezették. A járulékmentesség mellett, a vállalkozásokat a jelenleg nagyon megterhelő, a munkavállaló után fizetendő szja alól is mentesíteni szükséges, úgy, hogy a veszélyhelyzet idejére adómentességet kapjanak az érintett szektorok munkavállalói.

– A járulék- és szjamentesség, valamint a bevezetendő vállalkozásokat segítő munkahelymegtartó intézkedések minden érintett szektorra legyenek érvényesek – így kifejezetten a turizmus-vendéglátó ágazatot kiszolgáló, számukra beszállító és szolgáltató vállalkozásokra is. A vészhelyzet elmúltával ezekre a kulcsfontosságú beszállító cégekre is szükség lesz az ágazat gyors és hatékony újraindításához, ezért segíteni szükséges ezek túlélését is.

– A legtöbb tagvállalkozásunknak nincsen elegendő tartaléka ahhoz, hogy átvészelje az egy-két hónapos bevételkiesést, az újrakezdéshez szükségük lesz állami segítségre. A gazdaság beindításához szükséges mentőcsomag kidolgozásánál kiemelten vegyék figyelembe a turizmus-vendéglátás ágazatot, mert véleményünk szerint segítség nélkül nem tud talpra állni az ágazat.

– További korlátozó intézkedések bevezetése esetén javasoljuk, hogy a cukrászdákban előállított kenyér és pékáru napi fogyasztási cikként legyen értékesíthető, és a vendéglátóhely minősüljön napi fogyasztási cikket értékesítő üzletté a veszélyhelyzet ideje alatt a lakosság biztonságos ellátása érdekében.

– A Kormány 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet értelmében nem jogosult a járulékmentességre, mert az az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik, azok tevékenysége nem TEÁOR, hanem ÖVTJ szerint azonosított. Kérjük a rendelet kiterjesztését, hiszen az egyéni vállalkozók (önálló vállalkozók) által üzemeltetett vendéglátóegységek ugyanolyan súlyos helyzetben vannak, mint a gazdálkodó szervezetek.

– Javasoljuk a Katv. szerinti kisadózó vállalkozás tételes adójának megfizetése alóli mentesség kiterjesztését az önálló vállalkozóknál a „107102 friss cukrásztermékek készítése (nem közvetlen fogyasztásra)” tevékenységi körben. Továbbá javasoljuk a járulékmentesség és a további bevezetendő munkahelymegtartó intézkedések kiterjesztését az önálló vállalkozóknál a „107102 friss cukrásztermékek készítése (nem közvetlen fogyasztásra)” tevékenységi körben is.

– Tagvállalkozásaink közül is számosan pályáztak sikerrel az elmúlt években különböző GINOP vagy más támogatásra, melyek munkahelybővítéshez, -megtartáshoz vagy tovább foglalkoztatáshoz kötöttek. A veszélyhelyzet miatti drasztikus forgalomcsökkenés vagy prevenció miatt bezárásra kényszerült, vagy csökkentett kapacitással működő vállalkozások jelenleg ezeket a feltételeket sok esetben nem tudják biztosítani. A veszélyhelyzet végéig, illetve azon túl egy évig tartó moratórium bevezetését javasoljuk az állományi létszám megtartásához vagy bővítéséhez, illetve a gyakornokok tovább foglalkoztatásához kötött támogatott pályázatok esetében is.

A hozzánk beérkezett összes kérést és javaslatot továbbítjuk a döntéshozók felé a jövőben is. Nagyon reméljük, hogy lesz közös akarat, és együtt kilábalunk a most még kicsit kilátástalannak tűnő helyzetből.//

Kapcsolódó cikkeink