Új munkavállalói értékrend formálódik – avagy mit jelent ma a „jó munkahely”?

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 05. 02. 11:27

A Randstad globális kutatása, a Workmonitor 2025 átfogó képet ad arról, hogyan változik a munkához való viszony világszerte – és benne Magyarországon is. A 26 000 munkavállaló megkérdezésén alapuló tanulmány három sarokpont mentén rendezi újra a munkahelyi értékrendet: miért dolgozunk, kikkel dolgozunk, és hogyan dolgozunk. Az eredmények világosan jelzik: a fizetés szerepe háttérbe szorult, és a személyes értékekhez, kapcsolódáshoz, rugalmassághoz való viszony vált döntővé.

A személyre szabottság motivál

A válaszadók döntő többsége olyan munkahelyet keres, amely illeszkedik személyes értékrendjéhez, ambícióihoz, élethelyzetéhez – nemcsak anyagi szempontból. A munka és a magánélet egyensúlya először előzi meg a fizetést, mint fő motivációs tényezőt (globálisan 83%, Magyarországon 87% tekinti ezt elsődlegesnek). Emellett egyre többen utasítanak vissza állásajánlatokat, ha a cég társadalmi vagy környezeti értékei nem felelnek meg a sajátjuknak – itthon ez az arány 42%.

A karrierlehetőségek hiánya is egyre többeket késztet váltásra: Magyarországon 24% mondott már fel emiatt, 28% pedig azért, mert nem értett egyet a vezetőség nézeteivel.

A közösséghez tartozás döntő szempont

A munkavállalók több mint fele úgy véli: ha nem érzi magát egy közösség részének, kész otthagyni munkahelyét – ez az arány Magyarországon is 33%-ról 53%-ra nőtt egy év alatt. A Z generáció 84%-a fontosnak tartja, hogy a munkahely ne csupán munkavégzési tér, hanem támogató közeg is legyen.

A barátság és az emberi kapcsolatok értéke szintén felértékelődött: a válaszadók egyharmada még a fizetés csökkenését is elfogadná, ha cserébe baráti közösségben dolgozhatna – Magyarországon ez az arány 32%.

A képzettség hiánya „deal breaker” lehet

A tanulás és fejlődés lehetősége nem luxus: alapelvárás. Magyarországon 37% nem fogad el olyan állást, ahol nincs lehetőség a jövő szempontjából releváns készségek elsajátítására, és 33% már fel is mondott emiatt. A válaszadók kétharmada szerint a munkáltató felelős a képességek fejlesztéséért, ugyanakkor a coaching programoknak csupán 9%-a elérhető minden munkavállaló számára.

A technológiai változások – különösen az AI térnyerése – sürgetővé tették a készségfejlesztést. A fiatalabb generációk (különösen a Z generáció) itt is aktívabbak és tudatosabbak.

A rugalmasság már nem extra, hanem alapelvárás

Bár világszinten nőtt a munkavégzés helyének és idejének rugalmassága (már 60% mondja, hogy eldöntheti, honnan dolgozik), Magyarországon e téren még van mit fejlődni: csupán a munkavállalók fele érzi ezt biztosítottnak. A hibrid munkavégzéshez való hozzáállásban továbbra is nagy a szakadék a munkáltatói elvárások és a munkavállalói igények között.

A munkáltatók nem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják

A Workmonitor 2025 világossá teszi: a munkavállalók készek váltani, ha a munkahelyük nem felel meg az értékeiknek vagy elvárásaiknak – legyen szó fizetésről, közösségről, rugalmasságról vagy méltányosságról. A kutatás szerint a bizalom, az egyéni igények figyelembevétele és az aktív közösségépítés mind hozzájárulnak a produktív és elkötelezett munkahelyek kialakulásához – ez pedig nemcsak humán, hanem üzleti érdek is.