Továbbra sincs ember mezőgazdasági feladatokra

Csak részben jelenthet megoldást a mezőgazdaság akut munkaerő-igényére a más ágazatok nehézségei miatt felszabaduló munkaerő. Az elbocsátott dolgozók közül főként azok mehetnek majd idénymunkákra, akiknek már van tapasztalatuk ebben és közel élnek a termelés helyszíneihez – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint a mezőgazdasági szereplők számára hosszabb távon kifizetődőbb a technológiai fejlesztésre, a professzionális árutermelés feltételeinek megvalósítására koncentrálni.

Csak részlegesen és területileg egyenetlenül valósulhat meg az a folyamat, amelynek során a gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülő dolgozók utat találnak a mezőgazdasági termelésbe – mondta el Malatinszki György. A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója szerint bizonyos esetekben működhet az, hogy a munkájukat elvesztett dolgozók részt vállalnak a mezőgazdasági termelés idénymunkáiban. „Ez főként vidéken, azon belül is elsősorban az alföldi megyékben valószínű, ahol a kézimunka-igényes ágazatok, a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Itt is elsősorban azokra lehet számítani, akiknek van már mezőgazdasági munkatapasztalatuk, évekkel, akár évtizedekkel ezelőtt már dolgoztak idénymunkán keresetkiegészítésként, vagy a diákéveik zsebpénzének megszerzésére” – vélekedett az ügyvezető.

Van, akinek nem való

Malatinszki György szerint az nem életszerű, hogy az iparban, vendéglátásban, szórakoztatási területen tapasztalatot szerzett, vagy irodai dolgozók mezőgazdasági idénymunkára jelentkeznek, különösen akkor nem, ha megyeszékhelyeken vagy a fővárosban élnek.

Amellett, hogy a most munkanélkülivé váló embereket tehát nem lehet automatikusan a mezőgazdaság által elérhető munkaerőkínálathoz hozzászámolni, problémaként jelentkezik a külföldi vendégmunkások hiánya is. „Korábban számos idényjellegű munkát Romániából vagy Ukrajnából érkezett vendégmunkások, sok esetben magyarok végeztek el a mezőgazdaságban. Ezekben a hetekben, hónapokban ez a határokon átívelő munkaerő-áramlás lényegében megszűnt” – fogalmazott az ügyvezető.

Természetesen Nyugat-Európában is dolgoztak magyarok, akik közül sokan jelenleg idehaza tétlenségre vannak kárhoztatva. „Nem kizárt, hogy egy részük a bevételei kiesése miatt a mezőgazdaságot választja, de ez is csak azok esetében fordulhat elő, akik már külföldön is agrárfeladatokat láttak el” – tette hozzá.

Csak a fejlesztés hoz megoldást

A tanulság Malatinszki György szerint éppen ezért az, hogy hosszú távon továbbra is érdemes a mezőgazdasági szereplőknek a munkaerőt kiváltó beruházásokban gondolkodniuk, ahol ez technológiailag megoldható. „Láthatjuk, hogy mind konjunktúra idején, mind pedig válságos időszakban problémát jelent a mezőgazdaságban az élő munkaerő biztosítása, még ha eltérő fokon és okokból is. Ha jól megy a gazdaság, más ágazatok szipkázzák el a dolgozókat a mezőgazdaságtól, ha pedig nehézségek adódnak, akkor a felszabaduló munkaerő egy jelentős része eleve nem hajlandó idénymunkát vállalni. Hosszabb távon ezért még mindig az a leginkább kifizetődő a hazai mezőgazdaságban, így a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs ágazatban is, ha technológiai beruházásokkal, professzionális eszközök, anyagok és megoldások alkalmazásával hatékony, a piac elvárásainak messzemenőkig megfelelő termelést folytatnak a gazdák” – fogalmazott a szakember.