Több mint 400 milliárd forint kárt okoznak a hamisított játékok az EU-ban
A hamisított játékok csaknem 1,5 milliárd euró (több mint 400 milliárd forint) éves bevételkiesést okoznak az Európai Unió tagállamaiban, ami a játékipar forgalmának mintegy 12 százalékát jelenti; a Magyarországot érő kár évente átlagosan 3,41 milliárd forint – közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) hétfőn, az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának jelentése alapján.
A jelentést készítő szakértők szerint a játékiparhoz kapcsolódó szektorokat is figyelembe véve éves átlagban mintegy 2,3 milliárd euró (710 milliárd forint) volt az uniós veszteség a hamisított játékok miatt a 2007-2012-es időszakban.
Becslések szerint közvetlenül a játékiparban évente 6150 ember vesztette el a munkáját ebben az időszakban. A közvetett hatásokat is tekintve mintegy 13 ezren váltak munkanélkülivé évente az EU tagállamaiban a hamisított babák, akcióhősök, állatfigurák, játékhangszerek, elektronikus játékok, szerencsejátékok, kirakós- és kártyajátékok, valamint társasjátékok miatt.
A játékhamisítás átlagosan évi 370 millió euró adóbevétel-kiesést jelentett a tagállamoknak.
A tanulmány szerint az EU országaiban a szektor teljes forgalma – figyelmen kívül hagyva a viszonteladókat – 10,6 milliárd euróra tehető.
A negatív tendencia leginkább a kisebb méretű cégeket érinti, a játékiparhoz kapcsolódó 5200 vállalkozás 99 százaléka olyan kis- és középvállalkozásokból áll, amelyek átlagosan 8 munkavállalót foglalkoztatnak.
Magyarországon az elmúlt években a hamisított játékok miatt évente átlagosan 351 ember vesztette el a munkáját, és a hamisítás éves szinten 3,41 milliárd forintnyi kárt jelent az országnak – idézi a HENT közleménye Bendzsel Miklóst, a testület elnökhelyettesét, aki szerint az unió, illetve a tagállamok határozott és egységes fellépése mellett arra is szükség van, hogy a fogyasztói hozzáállás jelentősen megváltozzon. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Európai zöldség- és gyümölcstermesztők fogtak össze az európai termékekért
Az európai zöldség- és gyümölcstermesztők összefogtak és kampányt indítottak az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Mit mondanak a vásárlók az új kereskedelmi eszközökről?
A Consumer Panel Hungary GfK–YouGov év elején megkérdezte paneltagjait online vásárlási szokásaikról,…
Tovább olvasom >Speciális élelmiszerek toplistája: 1. Diabetikus, 2. Szénhidrátcsökkentett, 3. Laktózmentes
Együnk-e tojást, vagy nem ajánlott? Igyunk-e állati eredetű tejet, vagy…
Tovább olvasom >Közösség a közösségben
A Magyar Termék Nonprofit Kft. legutóbbi, MesterMűvek üzleti workshopja igazi mérföldkőnek bizonyult, miután…
Tovább olvasom >