Több hazai termék a közétkeztetésben

A közétkeztetésről szóló 676/2020 (XII. 28.) Kormányrendelet fő célja a közétkeztetés minőségének javítása, szabályait a 2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni. A közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, ami lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára, de fontos szempont a hazai kistermelők, őstermelők és élelmiszer-előállító kkv-k helyzetbe hozása is. 2023-tól az arányt 80 százalékra kell növelni, így megfelelő felkészülési idő jut az ellátási láncok és a konyhák átállására.

2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni. A közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, ami lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára, de fontos szempont a hazai kistermelők, őstermelők és élelmiszer-előállító kkv-k helyzetbe hozása is. 2023-tól az arányt 80 százalékra kell növelni, így megfelelő felkészülési idő jut az ellátási láncok és a konyhák átállására.

Az ajánlatkérő már nem alkalmazhatja egyedüli értékelési szempontként, melyik a legalacsonyabb ár. A rendelet meghatározza azokat az értékelési szempontokat is, amelyek elősegítik a közétkeztetés minőségi javulását: a hazai termékmennyiség nagyobb arányú vállalása, a szállítási idő hossza, az öko és címkés termékek aránya, a diétás étkeztetés biztosítása, a jogszabályban előírt arányon felüli zöldség- gyümölcs és teljes kiőrlésű gabonaalapú élelmiszerek használata, valamint a fogyasztói visszajelző rendszerek használata.

Amellett, hogy a helyi gazdák állandó piachoz jutnak, a tervezet klímavédelmi célokat is szolgál, hiszen az alapanyag kisebb távolságot tesz meg, amíg eljut a fogyasztó asztaláig, kisebb a feldolgozottság mértéke, valamint kevesebb tárolásra és csomagolóanyagra van szükség. //