Tévhitek a növényi alapú táplálkozásról

Nem jutunk elegendő fehérjéhez?

A jelentős zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos pozitív táplálkozás-élettani hatással jár, azonban minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, bizonyos tápanyagok tekintetében annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Ilyen kritikus tápanyagnak számítanak például a fehérjék. A tudatos élelmiszer-kiválasztással és a változatossággal azonban sokat lehet segíteni: a rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék például biztosíthatják a megfelelő fehérjebevitelt.

Hiánybetegségeket okozhat a növényi étrend?

Az egyes tengeri halak és azok olajaiban megtalálható omega-3 zsírsavak az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez és működéséhez szükségesek, valamint csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Szerencsére azonban ezt a vegán és vegetáriánus étrend részeként is bevihetjük a szervezetünkbe: az egyes növényi olajok, például a repce- és lenmagolaj – amely a minőségi margarinok, köztük a Flora termékek fontos összetevője – szintén kiváló omega-3-forrást jelentenek, ráadásul E-vitamin tartalmuk miatt is hasznos összetevőnek számítanak. A növényi olajok további nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét.

Rengeteg földterület kell a növénytermesztéshez?

A hús előállítása – különösen a marhahúsé – minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Bár a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár.

Vega étrend = zöld étrend?

A valóságban az a helyzet, hogy nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak: ez erősen függ attól, hogy hol és milyen körülmények között termesztették. Sajnos ez az igen népszerű avokádóra és kesudióra fokozottan igaz. Az előbbi részben azért nem tekinthető igazán környezettudatos választásnak, mert egyetlen darab avokádó előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben az ültetvények sokszor igen vízhiányos területeken találhatóak (például Mexikóban), másrészt távoli területekről szállítják ide, gyakran légi úton. A kesudió még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint négy köbméter vízre van szükség. Épp ezért, ha szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk. Hazánkban például most van az eper és a cseresznye szezonja, de egész évben jó választás lehet a lencse vagy a dió.