Tesco-vezér: évi 11 milliárd forintos veszteséget okoz az árstop nekünk

Pálinkás Zsolt

„Az ársapkákról azt gondoljuk, hogy a legelején jó volt a szándék. Bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, és fogyasztást tudott generálni. Mára már egészen más a helyzet: torzítja a piacot, más termékek árát mesterségesen megdobja, és nem mellékesen éves szinten akár 11 milliárd forintos veszteséget okoz a Tesco Globál Zrt.-nek”.

– fogalmazott a CEO a Forbes kérdésére.

Az, hogy az ársapkás termékek köre a krumplival és a tojással bővült, nem lepte meg különösebben:

„Azt azért sejtettük már hetekkel korábban, hogy lesz valami. Mi a párbeszéd híve vagyunk, beszélgettünk az illetékesekkel, hallottunk pro és kontra érveket, úgyhogy nem ért teljesen váratlanul. A termékszelekció és a sebesség, az igen. Lehetett hallani a tésztától a kenyérig több mindenről, és ez a mi oldalunkról, a kereskedők felől nézve nagyon nem mindegy. Ha egy-egy termék sok összetevős, akkor ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz kivitelezni az átárazást, szabályozást, mindent, amit ilyenkor kell”

– példát is hozott a jelenségre:

„Csak egy példa: az első ársapkáknál mindenki hat termékről beszélt, holott a valóságban az 48 terméket jelentett. Többfajta százszázalékos napraforgóolajat forgalmazunk, csirkemellből is van csomagolt, nem csomagolt, nagyobb, kisebb adagok. Ehhez képest a tojás és a burgonya viszonylag egyszerűek, most könnyebb dolgunk volt, bár sok időt így sem kaptunk az átállásra”.

Ilyenkor egy-egy ilyen bejelentés képes teljesen átalakítani a fogyasztói piacot:

„Egy-egy ilyen bejelentés ugyanis nagyon meg tudja zavarni a piacot. Az elmúlt időszaknak az volt az egyik tapasztalata, hogy hiába folyamatos az ellátás, az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre, exponenciálisan, nagyon hirtelen megnövekedik, és mesterséges lesz a kereslet. Az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt”

– fejti ki a Tesco-vezér.

Volt persze, amire nem tudtak felkészülni: például arra, hogy 700 százalékkal fog felmenni a forgalom a cukron, mert a kiskereskedők is elkezdtek a Tescóba járni hiszen sokkal olcsóbban vették meg a cukrot polci áron, mint beszerzési áron.

További probléma, hogy ha a csirkemellfilé ársapkás, akkor a csirke egyéb része aránytalanul sokba fognak kerülni, és/vagy hiány alakul ki mellből.

„Mindig azt szokták mondani, hogy a kereskedők máshol beárazzák a veszteséget, igyekszünk ezt kibalanszírozni, de nem tudjuk. Csak egy gyors házi statisztika: a gyorsan forgó élelmiszereknél, ahol egyébként a legnagyobb volt az infláció, ott 32 százalékkal emelkedtek a beszerzési áraink, de 30 százalékkal emelkedtek csak a fogyasztói áraink. Tehát képtelenség ezt behozni, és azt is látjuk, hogy a vásárló is megállás nélkül alakítja át a szokásait. Mindenkinek picit más a stratégiája, van, aki lefelé trade-el, van, aki elhagy kategóriákat, vagy elhalasztja a vásárlást, mindenki egy kicsit máshogy viselkedik ebben az inflációs környezetben. Tehát, ha valamire rákerül egy ár, az nem biztos, hogy azon az áron fogyni is fog. Vannak bizonyos termékek minden egyes kategóriában, ahol ha elérünk egy bizonyos árpontot, az már lélektani határ, onnantól elkezd leesni a volumen”

–  mondja.

A teljes interjú itt olvasható.