Tejipari Szakmai Nap: középpontban a jelölési kötelezettségek

A Földművelésügyi Minisztérium és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésében valósult meg a Tejipari Szakmai Nap – középpontban a jelölési kötelezettségek és lehetőségek című szakmai rendezvény.

A meghívottak körét a hazai feldolgozók, kézműves tejtermékgyártók, kiskereskedelmi láncok, valamint a hatóságok képviselői alkották.
A rendezvényen köszöntőt tartott Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője, kiemelve, hogy az élelmiszerlánc legfontosabb szereplője a fogyasztó, éppen ezért a
termékeken megjelenő jelölések, állítások a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés mellett a minél szélesebb tudatos vásárlói réteg kialakításához is szükségesek.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács részéről Harcz Zoltán ügyvezető igazgató tartott előadást, kitérve az aktuális tejpiaci helyzetre, a válság kiváltó okai között említve a jelöléssel kapcsolatos szabálytalanságokat. A Terméktanács Alapszabályban rögzített céljai között
szerepel a kiegyensúlyozott piaci környezet kialakítása és fenntartása, a hazai tej és tejtermék fogyasztás növelése és a tejágazat társadalmi megítélésének javítása. Ezen célok érdekében a Terméktanács a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő termékek, előállítói-, forgalmazói
magatartás esetében az illetékes hatóságok felé minden esetben bejelentéssel él.

A bejelentésekkel kapcsolatos tapasztalatok és néhány típus példa ismertetése mellett hangsúlyozta a származás, eredet tej- és tejtermékeken való kötelező feltüntetésének fontosságát, utalva az Európai Parlament 2016. május 12-én kiadott vonatkozó állásfoglalására.

Az élelmiszerekkel kapcsolatban feltüntetett állításokra vonatkozó szabályokról, az engedélyezett állításokról tartott előadást Kovács Krisztina, a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának osztályvezetője. A legfontosabb jogszabályokat ismertetve kiemelte, hogy az állítás olyan közlés vagy ábrázolás – beleértve a képi, grafikus vagy jelképes ábrázolás bármely formáját –, amely a közösségi vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kötelező, és amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik. Külön jogszabályok rendelkeznek a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokról, illetőleg a funkcionális állításokról, hatályuk nemcsak a termékek csomagolására, hanem a teljes kereskedelmi kommunikációra kiterjed, mint például a termékismertetésre és reklámra, de az állításként értelmezhető kereskedelmi-, márka- és fantázianevekre is.

A Magyar Élelmiszerkönyv aktuális kérdéseiről tartott beszámolót Szegedyné Fricz Ágnes, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának főosztályvezető-helyettese, érintve a tápértékjelölés megjelenítése, az új termékek innovációja kapcsán szükséges MÉ módosítási igényeket. Hangsúlyozta a hazai termékek megkülönböztetésének fontosságát, annak egy formájaként a trappista sajt eredetvédelmét.

Az élelmiszerszabályozás és a marketing kapcsolatáról tartott előadásában Dr. Szalay Orsolya állatorvos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részéről a Magyar Élelmiszerkönyv előírását idézve hangsúlyozta, hogy a „friss” jelző fogyasztói tej esetében kizárólag 72 oC hőmérsékleten 15 másodpercig vagy ezzel egyenértékű hőkezeléssel pasztőrözött tejre használható a vonatkozó analitikai próbák megfelelősége esetén.
A termékek reklámozása során, ideértve az internetes felületeket is, valamint a csomagolásokon feltüntetett plusz, a terméket más termékektől megkülönböztető tulajdonsággal felruházó információk megalkotása során figyelemmel kell lenni a releváns uniós és hazai jogszabályokra, élelmiszerkönyvi előírásokra. Különösen fontos ez akkor, amikor a termék valamilyen adalékanyagtól, vagy egyéb összetevőtől való mentességét hangsúlyozzák. E tekintetben lényeges információ, hogy a „természetes” jelző csak tejtermékekre vonatkoztatható, abban az esetben, ha a termékek csak kizárólag tejből kerültek előállításra, illetve csak az előállítást segítő fermentációhoz szükséges kultúrákat használták, és nem tartalmaznak egyéb összetevőket vagy adalékanyagokat.

Az előadásokat követően elhangzott kérdések elsősorban a származási hely feltüntetésével kapcsolatos uniós rendelkezésekre, valamint a trappista sajt eredetvédelem szükségességére vonatkoztak.

Az előadók, hozzászólók a folyamatban lévő hatósági bejelentéseket nem érintették.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megköszöni a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a Tejipari Szakmai Nap megszervezésével lehetőséget biztosított a tejágazati szereplők számára a jelöléssel kapcsolatos kötelezettségek mélyebb megismerésére, amely segítséget jelent közös céljaink megvalósítására: a piaci versenyt nem tisztességtelenül befolyásoló, a fogyasztók korrekt tájékoztatását célzó előállítói-, kereskedelmi magatartás kialakítására.