Tejföl név csak élőflórásra: 2026-tól új kategóriák jönnek a savanyú tejtermékeknél

Mi változik a polcokon?

1. A „tejföl” (és más klasszikus nevek) használata szűkül

A módosítás szerint a „joghurt”, „kefir”, „aludttej”, „acidofilusz tej” és „tejföl” név a 2.1.1 szerinti élőflórás termékekre, illetve az ezekből készült, a szabályoknak megfelelő ízesített változatokra használható.

2. Új „gyűjtőkategória” erősíti a különbségtételt

A rendelet beemeli a savanyú tejtermékek kategóriát, amelyen belül névhasználati logika szerint különül el:

• savanyú tejkészítmény: 10% alatti zsírtartalommal

• savanyú tejszínkészítmény: legalább 10% zsírtartalommal.

3. A nem élőflórás termékeket át kell nevezni

A szabályozás kimondja: nem élőflórás termék esetén a megnevezésben kötelező a „savanyú tejkészítmény” vagy a „savanyú tejszínkészítmény” szókapcsolat. (Vagyis: utóhőkezelt „tejföl” névvel a jövőben nem mehet.)

Mitől „élőflórás” egy termék – és miért számít?

Az Élelmiszerkönyv logikája szerint élőflórás az a fermentált savanyú tej-/tejszínkészítmény, amely a minőségmegőrzési idő végéig a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat megfelelő mennyiségben tartalmazza.

Ezzel szemben a nem élőflórás termékeket mikrobapusztító eljárással (például utóhőkezeléssel) kezelik, ami a hosszabb tárolhatóságot támogatja – de a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása jelentősen csökken.

Fontos részlet: az „élőflórás” kifejezés is csak a megfelelő (2.1.1 és 2.1.2) termékkörön használható.

Mit enged a szabály: összetevők, kultúrák, ízesítés

A felhasználható összetevők listája kifejezetten széles (pl. tej, tejszín, vaj, tejpor, víz, só, savópor, tej-/savófehérje-koncentrátum, kazeinátok, prebiotikumok, a rendeletben rögzített mikrobatenyészetek).

Az ízesítőanyag és zselatin használatát viszont szűkíti a szabály: ezek kizárólag az élőflórás ízesített és a nem élőflórás ízesített termékeknél alkalmazhatók (a megfelelő pontok szerint).

A jogszöveg a gyártási kultúrákat is nevesíti: külön bontásban szerepelnek például a joghurt és a kefir mikrobatenyészetei.

Mennyi idő van átállni?

A rendelet 2026. január 1-jével induló hatálybalépése mellé 12 hónapos átmeneti idő társul: az addigi előírások szerint gyártott termékek még előállíthatók és forgalomba hozhatók, és a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő végéig polcon maradhatnak.

Miért fontos ez a kereskedelemnek?

• Címkézés és polckép: a névhasználat változása átárazás nélküli, de látványos polci újrarendezést és esetenként csomagolásváltást hozhat.

• Sajátmárkák: ahol eddig a hosszabb eltarthatóságú, utóhőkezelt termék „tejfölként” futott, ott névváltás jön, ami érintheti a kommunikációt és a fogyasztói rutinokat is.

• Fogyasztói eligazodás: a szabályozás deklarált célja, hogy a vásárló a névből is értse, milyen technológiájú és milyen jellegű terméket vesz.