Szálltunk rendelkezésükre! (1. rész)

A Trade Flotta teljes gépparkja felszállásra készen várta a vendégeket a Nemzetközi FMCG Reptéren, hogy 5 napig tökéletes szolgálatot teljesítsenek

A cikk a Trade magazin 2025/11. lapszámában olvasható.

Hermann Zsuzsanna ügyvezető-főszerkesztő
légimarsallként köszöntötte a repülésre jegyet
váltott utasokat

Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője, a Trade Airlines marsalli köszöntőjében kiemelte, a repülés szimbolikája az iparág aktuális kihívásaira utal, amivel a szervezők a szakmai összefogás és a kitartás jelentőségét kívánják hangsúlyozni. Köszönetet mondott az előadóknak, partnereknek és közreműködőknek, akik hozzájárultak a rendezvény létrejöttéhez, aminek közös célja, hogy a résztvevők értékes tudással, új megoldásokkal és szakmai kapcsolatokkal gazdagodjanak.

A hétfő – immár tradicionálisan – a HoReCa-szektorral foglalkozott. A délelőtt előadásainak témája az általános piacelemzés és a szakmai szövetségi munkája volt.

Oláh Bálint
igazgató
Mastercard

Napindítóként Oláh Bálint, a Mastercard Advisors igazgatója tartott előadást a turizmus átalakulásáról, amelyben kiemelt, hogy az iparág globálisan annak ellenére növekvő pályán van, hogy a külső tényezők – például gazdasági turbulenciák – egészen új kihívásokat is teremtenek. A prezentációban hangsúlyozta, hogy egyes hatások, mint a bakancslistás úti célok, valamint a kulturális és sportesemények egyre jelentősebben befolyásolják az utazási döntéseket. Adatalapú példákon keresztül mutatta be, milyen kiugró forgalomnövekedést generálnak bizonyos események a vendéglátásban és szálláshelyeken – például a Taylor Swift-turné vagy a Bajnokok Ligája döntője esetén.

Javaslata szerint az eseményturizmusra érdemes előre felkészülni célzott termékcsomagokkal és kampányokkal, hiszen ezek tudatos tervezéssel nemcsak többletbevételt hozhatnak, de a költségszint is jobban kalkulálható. Előadását a Mastercard 2025-ös utazási trendriportjának ajánlásával zárta.

 

Kutatásokra építve

Turcsán Tünde
ügyvezető igazgató
YouGov Shopper

Különböző úticélok – változó étkezési szokások: merre tart a magyar fogyasztó? című előadásában Turcsán Tünde, a YouGov Shopper ügyvezető igazgatója a több ezer magyar háztartás megkérdezésével készített idei kutatásának eredményeit ismertette. (Az előadásról részletesebben lapunk 50–51. oldalán olvashatnak.)

Kovács László
elnök
MVI

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke előadásában a hazai vendéglátás elmúlt években tapasztalt kihívásait és tendenciáit elemezte. A nehézségek a járvány utáni időszakban váltak igazán nyilvánvalóvá – mondta –, azóta folyamatos a lejtmenet: évente több ezer üzlet tűnik el, ami tízezrek megélhetését sodorja veszélybe. Az éttermek és szórakozóhelyek különösen sérülékenyek, míg a cukrászdák ellenállóbbnak bizonyultak, részben az összetartó szakmai közösségnek és az elvitelre alkalmas termékportfóliónak köszönhetően. Bár a forgalom volumene közelíti a 2019-es szintet, ezt jóval kevesebb üzlet és munkaerő teljesítménye adja, ami fokozott terhet ró a piacon maradt szereplőkre. Kiemelte a vásárlóerő gyengülését, a munkaerőpiaci átrendeződést, valamint az adatszolgáltatási rendszer hiányosságait is, amelyek miatt a szektor helyzetének pontos felmérése nehézkes. Hogy a magyar vendéglátás ismét növekedési pályára állhasson, elengedhetetlen a szabályozás korszerűsítése, a vállalkozásbarát környezet megteremtése és az adminisztratív terhek csökkentése.

 

Étkezési trendek

Zoltai Anna
elnök
KÖZSZÖV

Zoltai Anna, a KÖZSZÖV elnöke a közétkeztetés megújításának lehetőségeivel foglalkozó előadásában elmondta: az elmúlt évtizedek mennyiségi és árszempontokat előtérbe helyező szemléletét ma már a fogyasztói elvárások új hulláma váltja fel: az étkezés élménnyé, örömforrássá és egyben felelősségteljes választássá válik. A biztonságos, egészséges, fenntartható és egyéni igényeket figyelembe vevő étkeztetés társadalmi elvárássá vált.

A megújulás több területet érint: a pénzügyi és gazdasági alapoktól a szakmai követelményeken, humánerőforráson és szabályozáson át egészen a fogyasztói tudatosságig. A gyermekétkeztetés finanszírozása ma 55%-ban állami, 23%-ban fenntartói és 22%-ban fogyasztói befizetésből történik. Ennek okán felmerül a kérdés: a fogyasztó ismeri-e valós értéket.

A jövő víziója az ellátás biztonságára és a fenntarthatóságra épül. Ennek kulcsa az edukáció, a technológiai megújulás, a pazarlás csökkentése, valamint a társadalmi megbecsültség visszaszerzése. Bár a rendszer több szempontból elavult és nehezen mozdul, a megújulás iránti igény és kényszer lendületben tartja az ágazatot.

Dr. Felkai Beáta Olga
helyettes államtitkár
Agrárminisztérium

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára Változnak az idők, változnak a trendek és az ételek? – Fogyasztói mintázatok, iparági kihívások, szabályozási dilemmák címmel tartott előadást, amelyben elsődlegesen a biztonságos élelmiszert, a kiszámítható élelmezésbiztonságot és az értelmezhető jelöléseket kereső fogyasztó szemszögéből közelítette meg a témát. (Az előadásról részletesebben lapunk 52–53. oldalán olvashatnak.)

A cukrászat lehetőségei

Selmeczi László
ügyvezető igazgató
MCI

Selmeczi László, a Magyar Cukrász Ipartestület ügyvezető igazgatója a hazai cukrászszakma helyzetét és kilátásait mutatta be előadásában. Elmondta: az Ipartestület célja, hogy a mesterek versenyeztetése mellett közelebb hozzák a fogyasztókat a kiváló minőségű, kézműves magyar fagylalthoz A novemberi versenyek és a saját tanműhely is a folyamatos szakmai képzést szolgálják.

A cukrászdák döntő többsége mikrovállalkozás, ahol a tulajdonos maga is aktívan dolgozik a műhelyben. A 2025-ös körkép szerint enyhült a létszám- és árbevétel-csökkenés, mérséklődött az áremelések üteme, de a legnagyobb terheket továbbra is az adók, a munkabérköltségek és az energiaárak jelentik. A piacot ma már nem a nagy láncok, hanem az illegális otthonsütők torzítják leginkább. A vállalkozások számára a jövőt a hűségprogramok, a markáns pozicionálás, a vendégélmény fejlesztése és a speciális igények kiszolgálása jelentheti.

A vakrepülés szimbolikája az iparág aktuális kihívásaira utalt, de többek között útravaló bőröndöt mindenki kapott a check-in pultnál

Az éttermi vendéglátás támogatása

Délután HoReCa-piaci szakemberek reflektáltak a piackutatási adatokra és a szakmai képviseletek beszámolóira, valamint elemezték az elmúlt egy év történéseit, bemutatták vállalkozásuk eredményeit.

Bősze Ákos
HoReCa üzletágfejlesztési
vezető
METRO

Bősze Ákos, a METRO HoReCa üzletágfejlesztési vezetője bemutatta az áruházlánc legújabb felmérését a vendéglátás aktuális helyzetéről és trendjeiről, elemezte a Z-generáció fogyasztási szokásait, és ismertette a Jóízű Magyarország programot, amely a gulyást állítja a gasztronómiai megújulás középpontjába. A felmérés szerint a magyar vendéglátás nehéz gazdasági környezetben próbál talpon maradni: a költségek gyorsabban nőnek, mint a bevételek, miközben az infláció, a bérigények és a kiszámíthatatlan adózás is nyomást gyakorol a szektorra. A kereslet csökkenése mellett a fogyasztói szokások is átalakultak: nő az igény az egészséges, fenntartható és húsmentes fogásokra, különösen a fiatalok körében, akik a nemzetközi ízek felé fordulnak. E kihívásra válaszul indult a Jóízű Magyarország program, amely célja a hagyományos magyar ételek újrapozicionálása. 2025-ben a gulyás áll a középpontban, a makói hagyma és a szürkemarha hangsúlyával.

Trendek és válaszok

Ezután egy kerekasztal-beszélgetésen a piac 5 meghatározó szereplője osztotta meg tapasztalatait és jövőképét a hazai vendéglátás előtt álló kihívásokról, a fogyasztói szokások átalakulásáról és azokról a stratégiákról, amelyekkel a szektor a gyorsan változó környezetben is versenyképes maradhat.

Bruzsa István
értékesítési menedzser
Nestlé Professional

Bruzsa István, a Nestlé Professional értékesítési menedzsere elmondta, hogy a nehéz gazdasági környezet ellenére optimista. Növekedésüket jelentős részben a három éve bevezetett húsmentes termékkategóriának köszönhetik, stabil eredményeket hoz, és egyre erősebb a kereslet a mentes ételek iránt. Kiemelte: a vendéglátásban a sikerhez a tisztaság, a minőség, az ár-érték arány és a kiszolgálás a legfontosabb döntési szempontok a fogyasztóknál, valamint a vendégek plusz vevői élményt keresnek. A séfek ma már nyitottabbak a termékjavaslatokra, innovációra, mint korábban. Véleménye szerint a sikeres üzletmenethez két tényező különösen kritikus: az igények gyors felismerése és a gyors reakcióidő. Úgy véli, a tisztuló piacon azok maradnak talpon, akik mindezt professzionálisan biztosítani tudják.

Gerendai Károly
tulajdonos
Costes és a Rumour
éttermek

Gerendai Károly, a Costes és a Rumour éttermek tulajdonosa kiemelte: a vendéglátás hosszú ideje folyamatos külső kihívásokkal küzd; a piaci részesedést inkább tudatos menedzsment- és portfólióépítéssel lehet növelni. Nem elsősorban a fizetőképesség, hanem a bizonytalan közhangulat és a „luxizás” politikai bélyege csökkenti a fine dining keresletét, miközben a gasztroturisták száma is mérséklődött. Válaszként a cégcsoport szélesíti célcsoportját: a Kádár étkezde mellett a Time Out Marketben is új egységeket nyit.

Fontosnak tartja a közösségi média tudatos használatát, ami képes befolyásolni a fogyasztói ízlést is. A minőség önmagában nem elég, túlélni csak jobb szolgáltatással és folyamatos kockázatvállalással lehet. Rövid távon a választási időszakhoz kapcsolódó osztogatás javítja a helyzetet, és bár a helyzet romlására számít, szerinte hosszabb távon a globális trendek – több szabadidő és törekvés a jobb életminőségre – reményt adnak az ágazatnak.

Kőrössy Zoltán
alapító partner
Eventrend Group

Kőrössy Zoltán, az Eventrend Group alapító partnere hangsúlyozta, hogy a hazai vendéglátás nemzetközi trendekhez hasonló kihívásokkal néz szembe: egyre nehezebben tartható profitabilitás, kritikus munkaerőhelyzet, generációs utánpótlás hiánya és inflációs nyomás. Úgy látja, a rutinszerű működés megszűnt, három-öt évente gyökeresen új gyakorlatokra van szükség. Példaként említette a változó fogyasztói szokásokat: a rövid tartózkodási idejű, jó ár-érték arányú élmények iránt nőtt a kereslet, amit a New York Kávéház modellje is illusztrál: 40 perc, átlag 7000 forintos fogyasztás, több ezer vendég naponta. A kulcstermékek negyedének kifejezetten felhasználói tartalomhoz kell alkalmasnak lennie, hiszen a fotózhatóság és az élményfaktor a gasztroélmény részévé vált. Kiemelte a külföldi munkaerő egyre nagyobb szerepét, amely nem olcsóbb, de legalább van.

Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői a tudatos piacépítésben, a professzionális hozzáállásban látták a válságállóság zálogát a gasztronómiában

Minőségi szolgáltatással

Németh Gergely
kereskedelmi igazgató
Chef Market

Németh Gergely, a Chef Market kereskedelmi igazgatója hangsúlyozta: a cég a magas színvonalú szolgáltatásra, a szortiment bővítésére és a COVID alatt elért belső hatékonyság megtartására épít, így növekedési pályán van. A Culinaris felvásárlásával, a párizsi Rungis piacról importált friss alapanyagokkal prémium szintre lépett a választékuk. Kiemelte: a vásárlók keresik a különleges, azonnal fogyasztható, inspiráló termékeket. Fontos tényezőnek tartja az egy beszállítónál elérhető széles termékkört és az élményfaktort is – legyen szó bio-, vegán vagy akár egy ikonikus, figyelemfelkeltő termékről. Hangsúlyozta a cash control és a teljesítménymérés szerepét, az AI integrációja mellett. Úgy véli, a tisztuló piac a minőségi szolgáltatók megerősödését hozza.

Taferner Ákos
HoReCa-vezető
METRO

Taferner Ákos, a METRO HoReCa-vezetője szerint a piac zsugorodik, ezért tudatos építkezésre és többcsatornás jelenlétre van szükség: a hagyományos áruházi vásárlás mellett a kiszállítás mára alapvető szolgáltatás lett. A siker kulcsa a szortiment folyamatos fejlesztése és az ár-, valamint minőségbiztonság garantálása. Jól érzékelhető a láncosodás, a központosított beszerzés és a gyorsétteremláncok előretörése – már itt sem bizonyul elégnek a gyenge alapanyag.

Ma már a vendég alapelvárása, hogy minél gyorsabban, minél jobb minőségben kapja meg az ételt. A félkész termékek iránt egyre nagyobb a kereslet, ami összefügg a munkaerőhiánnyal: kevés a képzett szakember, ezért a METRO-nak kell időben, megfelelő mennyiségben és minőségben szállítania. A szakember szerint a következő 2-3 évben a visszafogott gazdasági környezetben városokra koncentrálódó fejlesztésekkel lehet előrelépni.

Beszállítói nézőpont

A nap második kerekasztal-beszélgetésében a HoReCa-piaci trendek áttekintésére beszállítók, üzemeltetők, vendéglátóipari szakemberek vállalkoztak.

Kanizsai Tóth Csaba
cégvezető
FÁN Group

– A frissáru-nagykereskedelemben a hagyományos retail szerepe egyre szűkül – mutatott rá Kanizsai Tóth Csaba, a FÁN Group cégvezetője –, a túlélés és a növekedés zálogának ma a HoReCa-szegmens tűnik, a cég értékesítésének már több mint 30%-a ebbe az irányba megy. A fogyasztói szokások látványosan átalakulnak: a vásárlók az érintésmentes, előrecsomagolt, egalizált termékeket keresik, a csemegepultok fokozatosan eltűnnek az üzletekből. A termékkínálat így néhány fő kategóriára szűkülhet: párizsi, virsli, szalámi, sonka – a mozaikos készítmények fokozatosan háttérbe szorulnak. A tej- és zöldség-gyümölcs ágazatban erős az időjárási kitettség, az árak ingadozása extrém.

A cég stratégiája a több lábon állás, a raktárkészletek növelése és az edukáció, a jövő kulcsa pedig a rugalmasság, a piacfigyelés és a HoReCa-szereplőkkel kialakított szoros, közös érdekű együttműködés.

Darvas Nándor
központi
szárazáru-beszerző
Mirbesz

Darvas Nándor, a Mirbesz központi szárazáru-beszerzője az ellátási lánc oldaláról világította meg a HoReCa-ellátás kihívásait. A raktárlogisztika és a rugalmasság kulcstényező; a vendéglátók sokszor – kis túlzással – „a kocsiról főznek”, ezért akár napi szintű kiszállításra is szükség van. A cég országos lefedettséggel, 50 000 m² raktárkapacitással biztosítja az ellátást, cél a közel 100%-os teljesítés. A nyári szezon időjárása idén is visszavetette a forgalmat, különösen a fürdővárosokban, de a partnerek megtartása és kiszolgálása elsődleges volt. Az árak és a kereslet kiszámíthatatlansága miatt (például a meggy 3-4-szeres drágulása) elengedhetetlenné vált az alternatív források felkutatása és az import bővítése. A beszállítói láncban a gyors döntéshozatal, a mennyiségek pontos lekötése és a kölcsönös rugalmasság biztosítják a megbízható működést.

 

Pryma Zoltán
HoReCa sales vezető
Heineken

Pryma Zoltán, a Heineken HoReCa sales vezetője szerint a túlélés feltétele a szoros összhang: a vendéglátás és az italgyártók között mára valódi partnerség alakult ki. A gyorsan változó fogyasztói trendekre – alkoholmentes italok, ízesített sörök, fiatalos koncepciók – azonnal és együtt kell reagálni. A vállalat a „Nagy jatt” programmal ösztönözte a pult mögötti dolgozókat: a legjobban értékesítők pénzdíjat kaptak, ami látványos forgalom­növekedést hozott.

A LoveBeer oktatási program a szakmai tudás fejlesztését célozza: hogy a vendégek számára minőségi sörélmény szülessen, és a vendéglátósok tudatosabban értékesítsenek. A gyártásban továbbra is prioritás a magyar alapanyag-eredet és az állandó minőség, miközben nő az innovációs nyomás. A fenntarthatósági beruházások révén keletkező megtakarításokat a cég belső működésének fejlesztéseire fordítják.

Ünnep a délutánban: a szakmai beszélgetések között sor került a HoReCa Hősök 2025 verseny eredményhirdetésére és a díjak átadására – az eseményről külön is beszámolunk a 149. oldalon

Partnerségek mentén

Kiss Zoltán Rudolf
tulajdonos-ügyvezető
XXL Catering

– A szabadtéri és fesztivál-vendéglátás területén a siker kulcsa a beszállítói megbízhatóság és gyors reakcióidő – véli Kiss Zoltán Rudolf, az XXL Catering tulajdonos-ügyvezetője. – A beszállító kiválasztásakor döntő szempont az, ki tud rövid határidővel, akár extrém időpontokban szállítani, akár nagy mennyiségű árut. A szabadtéri vendéglátás szereplői a klasszikus, frissen készült ételekhez ragaszkodnak. Fix étlap helyett a rugalmasság és helyettesítés az alapelv; a minőség és a gyors kiszolgálás mindennél fontosabb.

A hazai vendégek árérzékenyek, de a minőségből nem engednek, a külföldi vendégek pedig egyszeri nagy élményre számítanak: hibázni tehát tilos! Hagyományos ételeink – főzelékek, palacsinta, magyar desszertek – megőrzése kulcskérdés, ez a szakma közös felelőssége. A minőség mellett a szakmai tartalom és a hitelesség jelentik a hosszú távú siker alapját.

Töreki János
üzletvezető
Mazel Tov és Balagan
éttermek

– A vendéglátásban a legnagyobb kihívás ma a szállítói pontosság és az azonnali alkalmazkodás – hangsúlyozta Töreki János, a Mazel Tov és Balagan éttermek üzletvezetője. A raktárkészlet minimalizálása miatt egyetlen késés is felboríthatja az egész napi előkészítést, ezért a beszállítók rugalmassága kulcsfontosságú. A pandémia után új szintre lépett az együttműködés: ma már valódi partnerség van a gyártók, forgalmazók és éttermek között, közös a cél: a túlélés. A menük gyors változásához digitális megoldások – például QR-kódos étlap – segítik a frissítést. Kiemelt szerepet kapott a gyors reagálás figyelembe véve a költséghatékonyságot.

A munkaerő-megtartás érdekében éttermeik bérfejlesztést és ösztönző csomagot biztosítanak, ami javítja a lojalitást. A vendégélmény záloga a motivált, képzett és lelkes felszolgáló, így a szakma hosszú távú jövője az emberi tényezőben, a megbízható beszállítói háttérben és a gyors alkalmazkodásban rejlik.

A munkanap két nagy nevű cukrászcsalád vállalkozásainak fiatal vezetőivel folytatott, jó hangulatú beszélgetéssel ért véget.

Dinasztiák formálódnak

Kelényi Ádám
tulajdonos-ügyvezető
Szamos Marcipán

Kelényi Ádám, a Szamos Marcipán tulajdonos-ügyvezetője: Szüleim a 2000-es években gyorsan vontak bele a munkába: feladataim száma megemelkedett, de ügyeltek, hogy a terhelés fokozatos legyen.

Apám az üzletnyitások folyamatába, majd a döntésekbe is bekapcsolt, a terhelést a képességeimhez igazította. Anyám erős személyiség: a belvárosi Párizsi utcai bolt hatalmas sikerű belsőépítészetének megteremtője; tőle tanultam, hogy arculat, csomagolás, berendezés fél siker – és hogy a tulajdonosi szót tisztelni kell. Nagypapám életöröme és munkamorálja is örökségem: a vevőnek adott „napi öt perc öröm” az első. Mérlegképes könyvelőként számszerűsítem a stratégiát – főként a bankok felé –, közben teret hagyok az ösztönös lépéseknek. Inspirációért nyugatra járok, és nem félek adaptálni, ami működik. A feleségem élelmiszermérnök-fejlesztőként hoz tudást. Az utódnak azt üzenem: amíg öröm, csináld; ha nem, engedd el méltósággal.

Pataki Ádám
tulajdonos
Pataki Cukrászda

Pataki Ádám, a Pataki Cukrászda tulajdonosa: Korán beavattak a szakmába, apám hamar önállóságot adott: volt enyém a kasszazárás, a hétvégi pult, átépítéskor figyelembe vette az ötleteimet! Nagymamám a józan rend letéteményese volt; anyám a vendég felé segített. Tőlük tanultam alázatot, a vendég örömének elsőbbségét, kíváncsiságot és nyitottságot. Apámtól az érzelmi-innovatív döntésmódot örököltem, mellé fegyelmet építettem: napra pontos adatokkal dolgozom, az intuíciót számokkal támasztom alá. A generációváltást váratlanul kellett megoldanom, ezért tudatosan őrzöm a munka-család határt. Ma mindezt úgy hasznosítom, hogy teret adok az utódnak: a fiamat, Marcit beviszem a műhelybe, kísérletezni hagyom, közben őszinte visszajelzést adok. A minőséget és a vendégélményt teszem első helyre; inspirációimat utazásokból gyűjtöm. A feleségem, Klaudia az enteriőrben és a szervizben hoz új látásmódot.

Az este a METRO koktélpartijával és osztrigakóstolójával, majd a vacsorával, koncerttel és tombolasorsolással zárult.

A hétfő esti hangulatot Falusi Mariann fergeteges koncertje alapozta meg

A METRO koktélpartija és osztrigakóstolója egy kis exkluzivitást csempészett az estébe

Gulyásparti – a METRO elindította a Jóízű Magyarország programot a konferencián, és vele együtt a „Gulyás éve” adta finomságokban is bővelkedtünk

Krug Emília kommunikációs szakember
az első nap stewardesseként felügyelte
a fedélzet rendjét

A keddi járat „utaskísérője” továbbra is Krug Emília volt, akinek moderálásában az élelmiszer-gazdaság általános helyzetének elemzésén túl a Business Class utasai a beszállítók, a beszerzők és a hazai láncok nézőpontjával is megismerkedhettek, miközben ezen a napon osztották ki a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj idei elismeréseit is.

Haász Viktória
vezető tanácsadó
Mastercard

A magyar fogyasztók bizalma historikusan alacsony, szögezte le napindító előadásában Haász Viktória, a Mastercard vezető tanácsadója. Friss európai kutatásukból szemezgetve megállapította, hogy bár az összes fogyasztót tekintve legnépszerűbb stratégia nehezebb időkben még mindig a spórolás, a Z-generáció egyre kevésbé hajlandó lejjebb adni. Főleg, hogy számukra a vásárlás nem csupán a termék beszerzését jelenti, hanem programot, közösségi élményt is. Ők tehát más stratégiákat keresnek, például rugalmasan váltanak boltot, sőt, akár csatornát is. Előtérbe helyezik a funkcionalitást, az ár-érték arányt.

– A gyártói márkák fegyvere lehet a hűségprogram, amire a magyarok az átlagnál jobban fogékonyak – hívta fel a figyelmet előadása zárásaként Haász Viktória. – Ez a trend a Z-generációra különösen igaz.

A változtatás kényszere

Dr. Kozák Ákos
társalapító
Egyensúly Intézet

Nincs B opció – ezzel a címmel tartott előadást a magyar gazdaság növekedési kényszeréről dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója. A magyar gazdaság egyértelműen zsákutcába került, állapította meg. Új receptre van szükség.

– Az inflációt nem csak az élelmiszer, hanem a szolgáltatások és az energia is felfelé húzzák– emelte ki dr. Kozák Ákos. – A foglalkoztatottság jó, a munkanélküliségi ráta 4,5% körül stagnál. A bérek dinamikusan nőnek, ám a termelékenység sokkal visszafogottabban: 2019 óta csak 4%-kal. (Az előadásról részletesebben lapunk 54–55. oldalán olvashatnak.)

Dr. Kozák Tamás
főtitkár
OKSZ

Elmaradt lehetőségek – ezt a mottót választotta dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára előadásának. Áttekintve az elmúlt időszak kereskedelempolitikáját, megállapította: a gazdaságirányítási intézkedések néhányszor átlépték a közgazdasági logika keretrendszerét, így torzulhat a valós piaci környezet és benne a kereskedelem teljesítménye. Pedig egy jól működő kereskedelem nagy mértékben hozzájárul a GDP növekedéséhez. (Az előadásról részletesebben lapunk 56–57. oldalán olvashatnak.)

Támogatás és szabályozás

Dr. Felkai Beáta Olga
helyettes államtitkár
Agrárminisztérium

A nap első kerekasztal-beszélgetésén dr. Kozák Ákoson és dr. Kozák Tamáson kívül dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke vett részt.

Dr. Felkai Beáta Olga arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat mostani támogatási rendszere, felhasználva a korábbi támogatási rendszerek tapasztalatait – ahol eltérő tevékenység és eltérő méret eltérő lehetőségekkel szembesült –, igyekszik figyelembe venni a cégméretek, piacok közötti különbségeket.

– A támogatási és szabályozási rendszert próbáljuk összehangolni – mondta az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. – Emellett az európai uniós szabályozásnak is meg kell felelni. A támogatásban olyan mátrix alakult ki, amely minden szereplőnek segít. Az élelmiszerlánc minden résztvevője esetében fontos az együttműködés és az érdekek összehangolása. A Nébih alapvetően segítő hatóságként működik, és pozitív az a folyamat, amelyet a cél- és szezonális ellenőrzések során látunk a gyártók megfelelésével kapcsolatban.

Éder Tamás
elnök
FÉSZ

– A válságos időszakot az jelzi, hogy egymás zsebében kezdünk kotorászni – szögezte le nyitásképpen Éder Tamás. – A kormányzati intézkedések száma, azok gyorsasága és minősége nem egyszerűsíti a tartós, bizalmi alapú partneri-üzleti kapcsolat kialakulását és építését.

Dr. Felkai Beáta Olga szavaira reagálva felidézte: az ipart támogató rendszer megszületése kissé késői ébredés volt. Ráadásul eleinte erősen hiányos volt az intézkedéscsomag: csak a mikro- és kisvállalkozásokat támogatták, miközben az ipar szembesült a modern, koncentrált kiskereskedelem elvárásrendszerével, amelynek támogatás híján sokszor nem tudott megfelelni. Ennek az import lett az egyik nyertese. Szerencsére az elmúlt időszakban a támogatáspolitika már próbál korrigálni.

Kozák Tamás többek között azt emelte ki, hogy ma már nem feldolgozók és kiskereskedők, hanem termékpályák versenyeznek egymással. Ezért is kell együttműködni egymással például hatékonysági, kapacitási kérdésekben.

Kozák Ákos a beszélgetés folyamán megemlítette, hogy az iparban tapasztalt hatékonysági problémákra az egyik gyógyír a koncentrálódás, a „méretugrások” lehetnek. A kereskedelempolitikáról pedig elmondta: mostanság az átmenetinek tervezett intézkedések normává válnak, a tartóssá vált szabályozások viszont nem az ágazatok valós problémáira reflektálnak.

Szóba került a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kötelezettségek közelgő bevezetése is, amely dr. Kozák Tamás szerint szemléletváltást mindenképpen megkövetel, de néhányszor a „kulturális sokk” sem fog elmaradni. Dr. Felkai Beáta Olga jelezte: októberben még lesz egy egyeztetési kör az Agrárminisztériumban, ahol a gyártók és a kereskedők is ott lesznek.

A rendezvény második napján új kapitányok és új utasok érkeztek, így megtelt a legnagyobb utasszállító gép is az FMCG-piac szakembereivel

Átadták a 2025-ös Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat

A Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Trade magazin által közösen alapított Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj a kereskedelmi láncok magyar termékek iránti elkötelezettségét és kiemelkedő munkáját díjazza. A 2025. évi elismerést dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára adta át az alapítókkal együtt Business Days konferenciánk keddi napján.

A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat alapítói 2018-ban azzal a céllal hozták létre, hogy általa elismerjék a Magyarországon tevékenykedő üzletláncok értékteremtő munkáját, amellyel segítik a magyar termékek piacra jutását. A díj ezzel együtt arra kívánja ösztönözni a kereskedelmi hálózatokat, hogy lehetőségeikhez mérten minél szélesebb körben támogassák a Magyar Termék védjegyes áruk jelenlétét polcaikon, kommunikációjukban.

Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj idei nyertesei dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin főszerkesztője (a kép bal szélén), valamint Benedek Eszter, a Magyar Termék Kht. ügyvezetője (a kép jobb szélén) társaságában

A rangos elismerést – amelynek fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter – minden évben az a kereskedelmi társaság kapja, amely a Magyar Termék védjegyeket használó cégek szavazatai és a szakmai zsűri értékelése alapján a legeredményesebben járult hozzá a közös célok eléréséhez. Az értékelésnél többek között figyelembe veszik, hogy mekkora volt a Magyar Termék védjegyes áruk forgalma az adott üzletláncban, mennyire voltak sikeresek a kereskedelmi cég védjegyes termékeket népszerűsítő promóciói, illetve mennyire voltak elégedettek a védjegyhasználók a hálózatban rendelkezésre álló felületekkel, egyéb lehetőségekkel, amelyek termékeik promócióját szolgálták.

A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj első helyezésén 2025-ben két üzletlánc, a CBA Kereskedelmi Kft. és a PENNY Market Kft. osztozik. A zsűri ugyancsak pontazonossággal két ezüstérmest hirdetett: a dobogó második fokán idén az Auchan Magyarország Kft. és a METRO Kereskedelmi Kft. foglalhat helyet. Míg a bronzérmes ezúttal a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. lett.

A szakmai elismerések mellett ebben az évben is kiosztották a Magyar Termékekért Vásárlói Nívódíjat, amelyről most is maguk a fogyasztók döntöttek. 2025 júniusában végzett online kutatáson összesen 8258 fő vett részt, és a válaszadók 28,8%-a nyilatkozott úgy, hogy a SPAR üzleteiben találja meg a legkönnyebben a Magyar Termék védjegyes árukat. Ezzel a SPAR immár harmadszor nyerte el a Magyar Termékekért Vásárlói Nívódíjat. 

Hosszúra nyúlt árnyékok

Az ebéd utáni, menetrend szerinti első „járaton” a beszállítók helyzetéről esett szó.

Éder Tamás
elnök
FÉSZ

– Tavaly az élelmiszeripar termelésének volumenindexe közel 4%-os növekedést mutatott, ám ez nem tudta kompenzálni a 2023-as 12%-os csökkenést, ráadásul 2025 első féléve ismét visszaesést hozott – kezdte nyitóelőadását Éder Tamás, a FÉSZ elnöke, aki a közelmúlt kormányzati intézkedéseit áttekintve a különböző termékkategóriákból hozott példákkal bizonyította, hogy az ársapka árnyéka milyen hosszúra nyúlt. A termékpálya szereplőire rakodó adóterhek pedig jóval magasabbak az uniós átlagnál, ami miatt a jövedelmezőség sokkal alacsonyabb. (Az előadásról részletesebben lapunk 58–59. oldalán olvashatnak.)

Mekler Anita
fogyasztói és
kiskereskedelmi iparági
vezető
PwC

A fogyasztó „hangját” igyekezett megszólaltatni Mekler Anita, a PwC fogyasztói és kiskereskedelmi iparági vezetője egy friss kutatásuk alapján.

A magyar fogyasztók aggodalmai 2025-ben az előző évhez viszonyítva fokozódnak az inflációval, a geopolitikai konfliktusokkal, a makrogazdasági volatilitással és az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban – jóval nagyobb mértékben, mint a régió többi országában.

– Mindemellett kutatásunk szerint a magyar fogyasztókra is jelentős befolyást gyakorolnak a hűségprogramok – emelte ki Mekler Anita. (Az előadásról részletesebben lapunk 60–61. oldalán olvashatnak.)

Beszállítói stratégiák

Bálint Gergely
kereskedelmi igazgató
Nestlé

A nap második kerekasztalát Bálint Gergely, a Nestlé kereskedelmi igazgatója, Galántai György, a HELL Energy kereskedelmi igazgatója, Kulich Éva, a Haladás MG Zrt. Goldenburg kereskedelmi és marketingigazgatója és Szautner Péter, a Bonafarm vezérigazgató-helyettese, stratégiai igazgatója ülte körül.

2024-ben az élelmiszer-fogyasztás holtpontra került, erős inflációval, magas árakkal, csökkenő volumenekkel nézett szembe az iparág, a 2025-ös év növekedési perspektívái aggasztóak voltak az év elején.

– A holtpontról való elmozdulás, vagyis a fogyasztásélénkítés, kizárólag a relatív árversenyképesség javításával volt menedzselhető, ami a szállító és kereskedő oldal szempontjából is kritikusan fontos lépésnek bizonyult – emelte ki a Bálint Gergely. – Több stratégiai üzletágunkon halasztottunk el pénzügyileg indokolt áremelést, illetve korrigáltunk vissza árakat versenyképes tartományba. Ennek köszönhetően sikerült volumenemelkedést elérnünk, javítani partnereink versenyképességét és újra közös növekedési pályára állni.

A stratégia jelentős invesztíciót igényel ebben az évben, tette hozzá, viszont hisznek abban, hogy hosszú távon ez megtérül.

Galántai György
akkori kereskedelmi
igazgató
HELL Energy

A HELL immár három éve változatlanul tartja fogyasztói árait, tudtuk meg Galántai Györgytől. A vállalat a portfólió folyamatos bővítésével és új generációs termékek bevezetésével biztosítja a növekedést, miközben a beszerzéseknél a legkedvezőbb árakat keresi. Az idei évben új kihívást jelent számukra az energiaitalok szabályozása, amelyre a romániai tapasztalataikra támaszkodva reagáltak.

– Egy kiszámíthatóbb környezet jelenleg minden piaci szereplő számára a legnagyobb prioritás – hangsúlyozta a HELL ENERGY Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója. – Addig is a beszállítóknak olyan megoldásokat kell kidolgozniuk a kereskedők számára, amelyek a profit növelését támogatják. Ez jelenthet új termékeket, új kategóriákat vagy akár célzott marketingkampányokat is.

Kulich Éva
kereskedelmi és
marketingigazgató
Haladás MG, Goldenburg

A burgonyatermelésben jelenleg az input anyagok nagy része – például maga a vetőgumó is – importból származik, tudták meg a megjelentek Kulich Évától. A hatékonyság lett a kulcstényező, de pályázatok is kellenének a hazai előállítók pozícióinak javításához – és nem biztos, hogy területalapúak. Ezenkívül az áfacsökkentésnek is lennének pozitív hatásai.

– Az árrésstop a minőség csökkenése irányába hat, és az innovációnak, a termékfejlesztésnek sem kedvez – húzta alá a Haladás MG Zrt. Goldenburg kereskedelmi és marketingigazgatója. – Viszont, ami pozitívum, hogy ebben a kiszámíthatatlanabbá vált gazdasági környezetben a beszerzés és az értékesítés kapcsolata érezhetően jobb lett, érződik az egymásra utaltság.

Szautner Péter
vezérigazgató-helyettes
Bonafarm

Szautner Péter megerősítette Kulich Éva szavait: ők is úgy érzékelik, hogy javult a beszállítói oldal viszonya a kereskedelemmel.

– Az ágazat szereplői beszorultak az ágazati szabályozás és a költségtényezők közé – fogalmazott találóan a Bonafarm vezérigazgató-helyettese. – Ez az importnak kedvez. És mivel kis ország vagyunk, nem kell hozzá sok importáru, hogy megzavarja a piacot.

A Bonafarmnál az egyes területeken eltérő fókuszokat jelöltek ki. Saját márkánál a kiszolgálási szint növelése a fő cél, a hatékonyság fokozásával. Márkatermékeiknél az innováció és a vásárlók mozgatása promóciókkal. Exportjukban pedig a versenyképesség fokozására törekednek az európai uniós versenytársakkal szemben.

A beszállítói kerekasztal a holtpontról való elmozdulás lehetőségeit boncolgatta

Próbára tett kapcsolatok

A délután egy újabb beszélgetéssel folytatódott, amelyen a kereskedelem beszerzői vettek részt: Nepp Zoltán, a Lidl beszerzési igazgatója, Noszlopy Zoltán, a CBA vezérigazgató-helyettese és beszerzési igazgatója, Péter Tamara, a Tesco frissáru-beszerzési vezetője, Szabó Attila, a CO-OP Hungary beszerzési vezetője, Varga László, az Auchan beszerzési termékigazgatója és Várkonyi Krisztina, a SPAR beszerzési igazgatója.

Noszlopy Zoltán
vezérigazgató-helyettes
és beszerzési igazgató
CBA

Noszlopy Zoltán szerint évről évre egyre több kihívással kell szembenézniük. A beszállító partnereikkel kiváló kapcsolatot ápolnak, ami igencsak jól jön ezekben a nehéz időkben – próbálják kölcsönösen segíteni egymást.

– Azonban előfordulnak feszültebb hangulatú tárgyalások, ha azt érzékeljük, hogy a túloldalról nincs meg a megfelelő rugalmasság, együttműködési készség – tette hozzá a CBA beszerzési igazgatója. – Hangsúlyosabbá tettük a célcsoportok igényeihez igazított akciókat, illetve a nyereményjátékainkat is megreformáltuk a vásárlói igényekhez alkalmazkodva.

Varga László
beszerzési
termékigazgató
Auchan

Varga László kiemelte: minden láncnak – így az Auchannak is – megvan a maga erőssége. Ezzel szembesíteni kell a beszállítókat, akik viszont segíteni tudnak a kereskedőknek a közös eredmények javításában, mégpedig a problémák felvetésével és megoldási javaslatok kérésével. Azonban ez a kultúra még hiányzik a hazai piacról.

– Széles választékunk és elég négyzetméterünk van az innovációk és promóciók bemutatásához, és megújult a márkaplatformunk is – sorolta az Auchan erősségeit a beszerzési termékigazgató. – Potenciált látunk a szezonális tematikában, és leaflet-disztribúciónk áthangolása is új lehetőségeket jelent a beszállítóknak.

Várkonyi
Krisztina
beszerzési igazgató
SPAR

Várkonyi Krisztina rámutatott, hogy a kormányzati beavatkozás bevezetésekor közös érdek és cél volt az infláció mérséklése az árrésstop segítségével, és az akkori ígéretek szerint a szabályozás májusban kivezetésre került volna. A kereskedelmi szektor ennek megfelelően mindent megtett, azonban az intézkedés továbbra is érvényben maradt.

– Számos alapvető élelmiszer esetében gyakorlatilag 2019 óta nem piaci mechanizmusok határozzák meg az árakat – hangsúlyozta a SPAR Magyarország beszerzési igazgatója. Hozzátette: bár az árrésstop kivezetése rövid távon sokkot válthatna ki a fogyasztók körében, hosszabb távon a piaci verseny helyreállását, valamint a kereskedelmi láncok beruházásainak újra indulását tenné lehetővé.

Egy másik piaci tendenciára utalva kiemelte: a TikTok-generáció nyitottsága jelentős keresleti potenciált hordoz. A trendtermékek esetében az ár háttérbe szorul, a fogyasztók számára sokkal inkább a termék egyedisége és aktualitása számít.

Nepp Zoltán
beszerzési igazgató
Lidl

Nepp Zoltán jelezte, hogy bár a COVID óta sokkal nagyobb megértést és nyitottságot látnak a kereskedők és a beszállítók között, most hevesebbek a viták is, hiszen apróságok dönthetnek a pluszokról és mínuszokról.

– A kereskedelem nem az akciókból növekszik – szögezte le a Lidl beszerzési igazgatója. – A saját márka bővülésének most megint nagyobb tere van. A vásárlók kevesebb helyre mennek, ezért a lojalitás szerepe is megnőtt. Az innováció­ban is bőven látunk lehetőséget, de a gyártók érthetően óvatosak az erre irányuló beruházásokkal.

Az árrésstop kivezetésének hatásaival kapcsolatban Nepp Zoltán nem aggódik: erős a verseny az FMCG-piacon, és ebben a versenykörnyezetben az árak a piaci mechanizmusok révén természetes módon kialakulnak majd.

Szabó Attila
beszerzési vezető
CO-OP Hungary

Szabó Attila sem tart az árak felpattanásától az árrésstop esetleges kivezetése esetén.

– A verseny a fogyasztókért kiélezett – fogalmazott a CO-OP Hungary beszerzési vezetője.

Felhívta a figyelmet arra, hogy most a kínálati és a keresleti oldal egyaránt beszűkült: a vállalatok kevesebbet akarnak innoválni és beruházni, a fogyasztók pedig költeni. Ez egy új szituáció a kereskedelemben.

– A kibekkelés nem jó taktika – a kereskedők és beszállítók hatékony együttműködése lehet a megoldás – állapította meg. – Én hiszek a marketing erejében és a vásárlói élmény növelésében.

Péter Tamara
frissáru-beszerzési vezető
Tesco

Az elmúlt időszak a Tescónál is próbára tette a beszállítókkal való kapcsolatokat, árulta el Péter Tamara.

– Szerencsére beszállítóink nagy részével a hosszú távú partnerkapcsolatok jegyében sikeres tárgyalásokat folytattunk – tette hozzá a Tesco frissáru-beszerzési vezetője. – Ráadásul az árrésstopon kívül más nehézségek is jelentkeztek az elmúlt időszakban a száj- és körömfájástól a madárinfluenzáig, amelyek megingatták az ellátási láncot. Ezért szoros együttműködést alakítottunk ki a beszállítóinkkal, és erre törekszünk a továbbiakban is.

A széles portfólió lehetővé teszi, hogy akciózásaik során az árrésstopos kategóriák helyett másokra koncentráljanak. A Tesco médiafelületein is vannak kiugrási lehetőségek a beszállítóknak, ahol meg tudják mutatni innovációikat.

Megfelelő együttműködési készséggel lehet megőrizni a jó partnerkapcsolatokat, hangzott el a beszerzői kerekasztal-beszélgetésen

A hűség kifizetődik

Andreas Christou
ügyvezető igazgató
RetailZoom

A nap utolsó „felszállása” után a hazai láncokra és a trafikokra vethettünk pillantást madártávlatból.

Andreas Christou, a RetailZoom ügyvezető igazgatója többek között elmondta, hogy a hazai üzletláncok sok új vásárlót szereztek, főként a független kereskedelemtől. A promóciós részesedés és a PL soha nem volt magasabb, mint ma. A hűségvásárlók pedig sokkal többet érnek, mint az impulzusvásárlók. A dohányboltokról megállapította, hogy az árai közelednek a kiskereskedeleméhez, és a dohánytermékeket nem tartalmazó kosarak száma növekszik. (Az előadásról részletesebben lapunk 62–64. oldalán olvashatnak.)

Turcsán Tünde
ügyvezető igazgató
YouGov Shopper

Andreas Christou az előadás után jelentette be Turcsán Tündével, a YouGov Shopper ügyvezető igazgatójával együtt, hogy a két cég a jövőben egymást kiegészítve, közös kutatásokkal áll partnerei rendelkezésére.

Szabó Lajos
kereskedelmi vezető
Szerencsejáték

Szabó Lajos, a Szerencsejáték kereskedelmi vezetője bemutatta a cég termékportfólióját és értékesítési megoldásait. A Szerencsejáték Zrt. idei fókuszába a hálózatbővítést állította, de meglévő partnereinek is igyekszik emelni értékesítési hatékonyságát. Ezt szolgálja többek között új, innovatív sorsjegyértékesítési eszközük, a miniterminál, valamint a partnereiknek nyújtott eladáshelyi eszközök széles palettája, amelyeket Szabó Lajos előadásában részletesen ismertetett.

A kisebb alapterületű boltokat különösen hátrányosan érintik a piaci szabályozások, állapították meg a hazai láncok képviselői

Hősökből bűnbakok

A nap utolsó kerekasztal-beszélgetése a hazai láncok „pilótái” között zajlott, Fekete Tibor, a CO-OP Hungary igazgatóságának tagja, a Coop Szolnok elnök-vezérigazgatója, Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese, Jeszenszki Lívia, a Reál ügyvezető igazgatója, valamint Végső Zsolt, a Kerekes és a Hansa-Kontakt társtulajdonosa részvételével.

Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA

A kisboltokkal óriási gond lesz, jósolta Gyelán Zsolt. Nekik ugyanis nincs tartalékuk kibekkelni a rosszabb éveket. Nem tudnak alkalmazottat sem szerezni, és versenyképes áron árut sem. A kártyahasználat elterjedésével pedig a vásárlásokkal is egyre kevésbé tudnak „ügyeskedni”. Ezzel szemben a milliárdos cégek között lehet olyan, amely belenyugszik abba, hogy momentán nem keres, viszont piacot szerez.

– Nekünk muszáj követnünk a multi versenytársaink árait, főleg Budapest környékén – jelezte a CBA elnökhelyettese. – A multi beszállítók pedig rosszul teszik, ha nem segítik a hazai láncokat. Hosszabb távon ugyanis piacot veszítenek, ha nem lesznek bent a brandjeik, és teret nyer a saját márka.

Fekete Tibor
igazgatósági tag
CO-OP Hungary

Fekete Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az árrésstoppos termékek a kisboltok forgalmából átlagon felüli részt képviselnek (akár a 40%-ot is elérhetik), mivel alapélelmiszerek. Ezért sokkal nehezebb kompenzálniuk az árszabályozások okozta nyereségkiesést a többi árucikkel.

– A kereskedelem megbecsültsége is változott – tette hozzá a Coop Szolnok elnök-vezérigazgatója. – A COVID alatt helytálltunk, hősök voltunk, most viszont az elszabadult élelmiszerárak miatt van egy negatív előítélet a kereskedők felé. Az átvágástól való, mesterségesen gerjesztett félelem miatt csökken az impulzusvásárlások gyakorisága is.

Jeszenszki Lívia
ügyvezető igazgató
Reál

A független kisboltok helyzete az elmúlt évben tovább romlott, állapította meg Jeszenszki Lívia. Bár nincsenek kötelezve az árrésstopra, kiárazzák magukat a versenyből, ha van a környékükön egy másik bolt, amelyik viszont alkalmazza.

A hazai láncba tartozó kisboltok helyzete kicsit jobb, de a minimálbérek növekedése nem ebben a szegmensben csapódik le, a nyugdíjak vásárlóértéke romlott, a mobilabb vevők pedig új csatornákat keresnek fel. Sokszor csak azokat a termékeket veszik meg ezekben az üzletekben, amelyeket nagybevásárlásaikkor elfelejtettek.

– A jogalkotók hangulatkeltése nagyon szomorú, de az ártranszparencia sem segít – tette hozzá a Reál ügyvezető igazgatója. – A fogyasztó csak az árkülönbséget látja, a mögötte álló beszerzési, logisztikai és egyéb költség- vagy hatékonysági különbségeket nem. Csak azt, hogy a kisbolt drágább.

Végső Zsolt
társtulajdonos
Kerekes és
Hansa-Kontakt

– 2020 óta folyamatosan olyan külső hatások érik az ágazatot, amelyek mellett eltörpül a mi tehetségünk – jegyezte meg Végső Zsolt. – Ha jól megy, akkor libamájat árulunk, ha rosszul, akkor lecsókolbászt, de már abból is hiányzik 15%. Innen már csak felfelé vezethet az út.

A kisebb alapterületű boltok helyzete jobb, ha valamelyik lánc mögöttük áll, de még ez sem garantálja a túlélést. Vidék és a nagyváros erőteljesen szétnyílt ilyen szempontból, vidéken a vásárlóerő sokkal kisebb, az árérzékenység nagyobb.

A marketingnek óriási szerepe van, emelte ki a Kerekes és a Hansa-Kontakt társtulajdonosa. A kisboltok akkor kapnak majd valódi esélyt a fejlődésre, ha a kormányzati szabályzók megszűnnek, és a piacgazdaság visszatér.

B. Tóth Ferenc
közép-kelet-európai
igazgató
myPOS

A nap zárásaként B. Tóth Ferenc, a myPOS közép-kelet-európai igazgatója a bankkártyás fizetések biztonsági kockázatainak optimalizálásáról és csökkentéséről beszélt. Miközben minimalizálni kell a kártyaadat­lopások lehetőségét, a rendszer leállásából vagy a jogszabályok be nem tartásából eredő kockázatokat, biztosítani kell a fogyasztóknak a gyors, költséghatékony, egyszerű és innovatív fizetési lehetőséget. Előadásában B. Tóth Ferenc ezek legújabb technikai és szoftveres eszközeit ismertette.

Reptéri Táncdalfesztivál – A szerda este a nosztalgia jegyében telt, olyan előadókkal, mint Poór Péter, Esztergályos Cecília, Szulák Andrea, Soltész Rezső, majd folytatódott a sor megannyi slágerrel DJ Dominique közreműködésével

A Business Days konferencia harmadik napján, szerdán Krizsó Szilvia vette fel légiutas-kísérőként a műszakot a Trade Airlines járatain.

Szerda reggel Hermann Zsuzsanna légimarsallhoz Krizsó Szilvia kommunikációs szakember csatlakozott légiutas-kísérőként

Gallina Gyula
üzletfejlesztési igazgató
Mastercard

A nap kezdéseként rögtön a feketedoboz került középpontba, Gallina Gyula, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója előadásában e-kereskedelmi kutatásuk eredményeit ismertette. Kifejtette: az e-kereskedelem Közép-Európában dinamikusan fejlődik, de egyben komoly kihívások elé is állítja a piaci szereplőket. A vásárlói szokások gyors átalakulása, a külföldi platformok térnyerése és a gazdasági bizonytalanság miatt a kereskedőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell. Magyarországon a szektor 12%-os növekedést mutatott, a vásárlások 35%-a Budapestre koncentrálódik.

A fogyasztók körében erősödik a „trading down” jelenség: sokan választanak olcsóbb termékeket, használt árukat vagy éppen ázsiai webáruházakat. Ez utóbbi hatása már kézzelfogható, hiszen a magyar vásárlók 59%-a legutóbb kínai oldalról rendelt.

– A digitális fizetés élménye közvetlen hatással van a vásárlói aktivitásra. Amióta bevezettük a digitális pénztárca elfogadását, látványosan csökkent a lemorzsolódás, és érezhetően nőtt a konverzió – hangsúlyozta Gallina Gyula.

E-kereskedelem turbulenciában

A folytatásban a sugárhajtású repülők rajtoltak el. A konferencia résztvevői a kapitányok általános piacértékelését hallgathatták meg az elmúlt másfél évről és a jövőbeli lehetőségekről vállalati adatok és háztartások vásárlási szokásai alapján.

Bodor Tibor
vállalati divízióvezető
K&H Bank

Elsőként Bodor Tibor, a K&H Bank vállalati divízióvezetője állt a pulpitusra, hogy megossza a hallgatósággal „Hogyan indítható újra a magyar gazdaság növekedése?” című expozéját.

Elmondta, hogy a K&H nagyvállalati növekedési index szerint a várva várt fordulat továbbra is elmaradt: a cégek pesszimistábban látják a gazdaságot, a kereskedelmi szektor pedig még borúlátóbb az átlagnál. A beruházásokat egyelőre elnapolják, de a támogatói okiratok beérkezése után várhatóan élénkülés jöhet. Az élelmiszeriparban szintén visszaesett a hitelezés, a cégek kivárnak. A gazdasági várakozásokat ma már inkább a kormányzati gazdaságpolitika, mint az infláció határozza meg, a vállalatok emelkedő közterhekkel számolnak. (Az előadásról részletes beszámoló lapunk 66–67. oldalán olvasható.)

Turcsán Tünde
ügyvezető igazgató
YouGov Shopper

A következő felszólaló kapitány Turcsán Tünde, a YouGov Shopper Magyarország ügyvezető igazgatója volt, aki „Miénk a világ! – A magyar családok szemével a háztartáspanelen keresztül” címmel nyújtott betekintést a magyar háztartások vásárlási szokásaiba. Többek között arról is szót ejtett, hogy a YouGov Shopper magyar háztartáspanel adatai szerint a hazai fogyasztók pénzügyi helyzete továbbra is erősen polarizált, a vásárlóerő az európai átlag mindössze 62%-a. Az infláció mérséklődése ellenére a magyar családok kiadásai óvatosak, az árérzékenység változatlanul magas, miközben a minőségorientáció lassan erősödik.

A fogyasztók fő spórolási stratégiája az árak ellenőrzése, az akciók keresése és a kosárérték tudatos alacsonyan tartása. (Az előadás részletes összefoglalóját lapunk 68–69. oldalán találják.)

Madar Norbert
digitális kereskedelmi
vezető
PwC Magyarország

A blokk zárásaként Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelem vezetője az e-kereskedelmi trendeket vette górcső alá „Légörvények között: Az online FMCG-piac útkeresése – Mikor lesz charterből végre menetrend szerinti járat?” című előadásában.

Elmondta, hogy a magyar e-kereskedelem 2024-ben 1948 milliárd forintos forgalmat ért el, amelynek már 18%-át import hajtotta, főként a Temu erősödésével. Az online költés aránya elérte a teljes kiskereskedelem 10,2%-át.

Az FMCG-szektor 245 milliárd forintos forgalommal a második legnagyobb e-kereskedelmi kategóriává vált. A fő kihívások közé tartozik a globális verseny, a csökkenő vásárlóerő és a földrajzi különbségek erősödése.

Szalma Rita
senior business developer
Temu

Stílusosan ehhez a blokkhoz kapcsolódva, az előadás végén meglepetésvendégként érkezett egy beköszönés erejéig Szalma Rita, a Temu üzletfejlesztésért felelős kollégája is.

A légtér digitális dimenzióival foglalkoztak a szerdai első kerekasztal „kapitányai”

Regionális sikerek, országos dilemmák

A délelőtt további részében kapitányok foglaltak helyet a színpadon. Ardó András, a Nestlé e-kereskedelmi vezetője, Fürjes Ádám, a Rossmann webshop vezetője, Hartyányi Orsolya, a Wolt ügyvezetője, Kiss Emőke, az Auchan e-kereskedelmi igazgatója és Sárközi Péter, a Kifli.hu marketingtervezési és operatív menedzsere kerekasztal-beszélgetés keretében az e-kereskedelem kihívásairól és sikereiről értekezett.

Ardó András
e-kereskedelmi vezető
Nestlé

Ardó András a gyártók szemszögéből megközelítve elmondta, hogy vállalatuk Channel-less nézőpontot képvisel, amely az Omni-channel nézőpontot meghaladóan, integráltan kezeli az online és offline eladási tereket, mivel a Nestlé termékei egyaránt megtalálhatóak mind a fizikai, mind pedig a digitális polcokon. Az értékesítést a vevőkre fókuszálva, holisztikusan kezelik, amiben érdemi segítséget jelentenek az új technikai vívmányok, mint a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek. Mindezeken túl lényeges szempont a fenntarthatóság is, amellyel kapcsolatos információk többek között a termékek csomagolásán is megjelennek.

– A fenntarthatóság számunkra kiemelt terület, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő edukáció. Külön programunk épül a gyerekek oktatására kiegyensúlyozott és fenntartható táplálkozásról, környezettudatosságról. Szem előtt tartjuk a termékek életciklusát is, hogy az élelmiszer-pazarlást minél alacsonyabb szinten tartsuk. Szoros együttműködésben állunk az Élelmiszerbankkal, és folyamatosan keressük az új megoldásokat, kapcsolódási pontokat annak érdekében, hogy minél több közeli lejáratú élelmiszer találjon gazdára – fejtette ki a Nestlé e-kereskedelmi vezetője.

Fürjes Ádám
webshopvezető
Rossmann

Fürjes Ádám kutatásokra hivatkozva hozzáfűzte, hogy a drogéria termékeket alapvetően nem az ázsiai webshopokban vásárolják, ezért ezt a szegmenst a jelenség kevésbé érinti.

– Ha megnézzük az FMCG-szektor online részét, egyfelől azt látjuk, hogy megkezdődött egy erőteljes harc a piacon, de emellett az eredmények inkább negatív irányba mozdultak. Az elmúlt évek egyik legnagyobb befolyásoló tényezője az volt, és továbbra is az lesz, hogy nekünk, FMCG-szereplőknek már nem elfogadható, hogy mínuszokat generáljunk. Ha profitot nem is képzünk, de legalább nullszaldóra ki kell hoznunk az e-kereskedelmet. És az is egyértelmű, hogy a szabályozói környezet nem segíti ezt. Nagyon sok helyen azt látom, hogy áthárítják a terheket a fogyasztókra. Például négy-öt évvel ezelőtt nem kellett utánvétdíjat fizetni, míg ma már kell, és a legtöbb élelmiszeresnél volt ingyenes kiszállítási küszöb, ma pedig már nem nagyon találni ilyet – vázolta a Rossmann webshop vezetője.

Hartyányi Orsolya
ügyvezető
Wolt

Hartyányi Orsolya arra mutatott rá, hogy saját futárok helyett mindenképpen érdemes futárcéggel szerződni. A Wolt lokális partnerekkel dolgozik együtt, partnereik 97%-a kis- és középvállalkozás. Az átlagos kiszállítási távolságuk kevesebb, mint 3 km.

– Azt gondolom, hogy ha a lokalitás erősödik, az mindenképpen jót tud tenni a piacnak – mondta a Wolt ügyvezetője. – A termékkínálat bővítése is kiemelten fontos, mivel az azonnali élelmiszer-vásárlás egy fantasztikus növekedési pályán halad az elmúlt másfél évben. Azt tapasztaljuk, hogy ha az újonnan belépők első vásárlása jól sikerül, a jövőben egyre többször döntenek az online rendelés mellett. A friss élelmiszer beszerzése felettébb bizalmi kérdés, ezért kritikus a kereskedők számára, hogy valóban azt a termékminőséget nyújtsák, ami a webshopjukban való böngészés során a fotókon látható.

Kiss Emőke
e-kereskedelmi igazgató
Auchan

Kiss Emőke arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban stagnálás vagy veszteség volt tapasztalható. Az Auchannál tulajdonosváltás történt, ami által új identitást, új irányvonalakat kellett meghatározni.

– Ezek a stratégiák most indultak el, és nagyon örülök, mert amellett köteleződtünk el, hogy fenntartjuk a jelenlegi működésünket, így a saját online kiszállítást is. Rendszeres nagybevásárlóink továbbra is aktívak, de mellettük szeretnénk kiszolgálni egyéb csatornákon azokat az embereket is, akiknek napi, heti szinten van szükségük vásárlásra. Minden igényre igyekszünk reagálni, és ennek keretében egy jelentős, Magyarországon még nem létező online innovációval is jelentkezünk hamarosan – avatott be az Auchan e-kereskedelmi igazgatója.

Sárközi Péter
marketingtervezési és
operatív menedzser
Kifli.hu

Sárközi Péter arra világított rá, hogy a Kifli.hu-nál az egyik legnehezebb ügyfélszerzési pont az volt, hogy az emberek mernek-e online vásárolni.

– A Temunak is köszönhetően nagyon sokan kipróbálták az online vásárlást, és megtapasztalták, hogy biztonságosan megkapják azokat a dolgokat, amelyeket egy virtuális felületen megrendelnek. A Kiflinél mi egy különleges buborékban élünk, hiszen rendkívül regionális az a terület, amit kiszolgálunk. Ebből adódóan a vásárlóközönségünk is teljesen eltérő attól, amit országos átlagban látunk. Azt tapasztalom, hogy a saját eredményeink kedvezőbb képet mutatnak, mint az országos kimutatások. Esetünkben a növekedés korlátja mi magunk vagyunk, vagyis a fizikai valóság. Novemberben megnyitjuk a második raktárunkat Biatorbágyon, és onnantól kezdve remélhetőleg még szélesebb réteget, még magasabb szinten fogunk tudni kiszolgálni – vetítette előre a Kifli.hu marketingtervezési és operatív menedzsere.

Upcycling – kategória, ami üzleti értéket teremt

Dalmadi Júlia
alapító
TransFoodMission

A következő előadó, Dalmadi Júlia, a TransFoodMission alapítója és a Rohlik Csoport upcycling portfóliójának tanácsadója arról beszélt, hogyan vált a pazarláscsökkentésből egy új, jövedelmező kiskereskedelmi kategória.

Az upcycling – vagyis a melléktermékek és feleslegként keletkezett alapanyagok értéknövelt élelmiszerré alakítása – ma már nem csupán fenntarthatósági szempont, hanem üzleti stratégia, amely egyszerre támogatja a profitnövekedést, az ESG-célok elérését és a vásárlói lojalitást.

A Rohlik Group példáján keresztül bemutatta, hogy 6 hónap alatt miként lehet egy új kategóriát a piacra bevezetni, amely 40 feletti terméket, 7,3 tonna megmentett alapanyagot és 120 ezer eurós forgalmat eredményezett a bevezetést követő 4 hónap alatt.

– Az upcycling már nem kommunikációs eszköz, hanem üzleti modell. Azok a kereskedők és gyártók, akik időben lépnek, új bevételi forrásokat és erősebb ellátási láncokat építhetnek – hangsúlyozta Dalmadi Júlia.

Élmény és lojalitás

Varga László
értékesítési és
marketingigazgató
DPD

A délelőtti programot Varga László, a DPD értékesítési és marketingigazgatója zárta, „Fogyasztói igények és megoldási trendek az e-kereskedelemben 2025-ben” címmel osztotta meg tapasztalatait az egybegyűltekkel. Rámutatott, hogy az e-kereskedelem térnyerése Magyarországon és Európában továbbra is dinamikus.

A magyar rendszeres e-vásárlók 81%-a az időmegtakarítást tartja legnagyobb előnynek, míg 70% szerint az online vásárlás csökkenti a bolti beszerzéssel járó stresszt. A vásárlók 73%-a folyamatosan keresi a legjobb ajánlatokat, ugyanakkor 54% hajlandó többet fizetni az életet megkönnyítő szolgáltatásokért, 44% pedig a környezetbarát opciókért is. A vevők kétharmada előnyben részesíti azokat a kereskedőket, akik zöld szállítási lehetőségeket kínálnak.

– Az online értékesítés már nem csupán kényelmi szolgáltatás, hanem stratégiai versenytényező. Aki a vásárlói élményt gyors, gördülékeny és fenntartható szállítással képes kiegészíteni, hosszú távon versenyelőnyt szerez – ismertette a DPD értékesítési és marketingigazgatója.

Átrendeződés a logisztikában

A délutáni program immár a Földön, egy logisztikai kerekasztallal folytatódott, melyben Krizsó Szilvia beszélgetett a szakértőkkel az ágazatot érintő és a gazdasági környezetből, a kiszámíthatatlanságból, a szabályozói oldalról érkező különböző változástatásokból következő hatásokról, illetve az azokkal való megküzdés lehetőségeiről.

Czifrik Szabolcs
ügyvezető igazgató
DPD

Annak ellenére, hogy az online FMCG-értékesítés részesedése 1,2%-ról 2,9%-ra ugrott, és további exponenciális növekedés várható, a logisztikai szolgáltatókban rejlő óriási potenciált az ügyfelek még nem feltétlenül látják – indította a beszélgetést Czifrik Szabolcs, a DPD ügyvezető igazgatója. Úgy véli, komoly fenyegetést jelent a helyi kereskedelemre a kínai marketplace platformok térnyerése, különösen a „local-to-local” modellben, de szerinte a piaci szereplőknek nehézséget okoz a „last mile” logisztika szabályozási környezetének protekcionista törekvése is. Bár úgy látja, hogy a b2c szegmensben várható némi visszaesés az insource-olás miatt, a b2b piac – különösen az FMCG-szektorban – komoly növekedési potenciált rejt, amelynek kiaknázására a DPD aktívan készül.

Kiss Nikoletta
tulajdonos-ügyvezető
igazgató
PalmSped

Kiss Nikoletta, a PalmSped tulajdonos-ügyvezető igazgatója a nemzetközi közúti fuvarozás nehézségét és azt emelte ki, hogy a volumenkrízis miatt a fuvarozás megemelkedett költségeit teljes mértékben nem lehetetett áthárítani a megrendelőkre. A szektort komoly árnyomás és extrém versenyhelyzet jellemzi. A most zajló piaci átrendeződéstől a szakember a logisztikai szolgáltatók szerepének újbóli felértékelődését reméli, különösen a szezonális csúcsidőszakokban. E jövőbe vetett bizalom jegyében a PalmSped egyrészt nemzetközi terjeszkedésbe kezdett – Svédországban, míg a core-piacnak számító Lengyelországban fokozza aktivitását –, dolgozik egy hatékony díjkalkulációs rendszer kialakításán, amely segíti az ügyfeleket a tervezésben, de az ügyfél-elégedettség és -lojalitás fenntartása szintén központi stratégiai elem.

Banovics Alexandra
akkori kereskedelmi
vezető
MHC Mobility

Banovics Alexandra, az MHC Mobility korábbi kereskedelmi vezetője a tavalyi növekedés után idén hosszabb döntéshozási folyamatokat lát a flottaszolgáltatásban. A COVID-hoz hasonlóan most is megfigyelhető egyfajta kivárás: a cégek nem adják vissza az eszközeiket, mert bíznak a fellendülésben. Lehetőségeik kapcsán kiemelte, hogy az autóárak emelkedése és az infláció hatására a cégek ma már a pénzt inkább core business beruházásokra fordítják, míg az eszköztulajdonlást és karbantartást olyan szolgáltatóknak szervezik ki, akiknek ez a fő profiljuk. A szabályozási okból kizárólag a b2b piacon működő MHC Mobility a vállalatok a flottamenedzsment előnyeivel kapcsolatos edukálását és olyan szolgáltatási csomagok kialakítását célozza, amelyek lehetővé teszik, hogy az ügyfelek a saját üzleti tevékenységükre koncentrálhassanak.

Árvai Csaba
vezérigazgató
Boxy

Árvai Csaba, a Boxy vezérigazgatója rámutatott, hogy az árumennyiség csökkenése mellett bár van logisztikai kapacitás, az kihasználatlan marad, és a lehetőségeket tovább korlátozzák a távol-keleti platformok, amelyek csak egy szűk logisztikai réteget foglalkoztatnak. Mindazonáltal úgy gondolja, már nincs visszaút: a korábban végrehajtott digitalizációs és automatizációs beruházások fenntartása és továbbfejlesztése az egyetlen kitörési lehetőség. A fenntarthatóság kapcsán a szakember a hatékonyságnak tulajdonít főszerepet, hiszen, ha kevesebb erőforrást használunk, kevesebbet fogyasztunk, ez pedig környezetkímélőbb működést eredményez. Hozzátette, a jövőállóság érdekében a Boxy működésében 2026-tól kulcsszerepet kap a b2c mellett a b2b láb kiépítése, így a cég integrált szolgáltatóvá válása.

Az árnyomás és az extrém versenyhelyzet a logisztikai szolgáltatókat is sújtja, hívták fel a figyelmet a második kerekasztal résztvevői

SupplySmart – Csomagolj és szállíts okosan!

Mazan Gyula
innovation manager
Smurfit Westrock

Adriana Kottrova
key account manager
Smurfit Westrock

A Smurfit Westrocktól Mazan Gyula innovation manager és Adriana Kottrova key account manager egy szimulált esettanulmányon keresztül azt mutatták be, miként tudnak digitális eszközeik már most is a 2026-tól hatályos PPWR-nek való megfelelésre való felkészülésben segíteni.

A csomagoláson belüli üres tér arányának 50% alatt tartását a PPWR Review támogathatja azzal, hogy lehetővé teszi bármely újonnan fejlesztett csomagolás PPWR-megfelelőségének előzetes elemzését.

A Store Visualizerrel az ügyfelek a valós piachoz képest 90%-os pontossággal előre láthatják, mennyire lesz sikeres csomagolásuk, illetve maga a márka bolti megjelenése.

A költségoptimalizálást a PackExpert Benchmarker a Supply Smart Analyzer támogatja: az előbbivel az ellátási lánc elvárásainak megfelelő doboz teherbírásáról, az utóbbival pedig a láncban potenciálisan felmerülő összes költségről kaphatunk előrejelzést.

Digitális párnacsata: lehetőség, megtorpanás, küzdelem, siker

Hilzinger Réka
kereskedelmi igazgató
Billerbeck

Győri Péter
operatív vezető
Infinite hazai szervezete

Hilzinger Réka, a Billerbeck kereskedelmi igazgatója és Győri Péter, az Infinite hazai szervezetének operatív vezetője közös előadásában a két vállalat digitalizációs projektjét mutatta be, amely a Billerbeck belföldi viszonteladóinak egy rendszerbe csatornázását és rendeléseik automatizálását célozta.

A fejlesztés EDI-alapú automatizálással indult, majd b2c és b2b portálfejlesztéssel folytatódott. Bár technikai akadályok miatt többször is volt megtorpanás, több hónapnyi közös munka eredményeként végül sikeresen elindult a viszonteladói rendszer, amely több mint 100 partner rendeléseit kezeli. Az automatizálás ugyan 80%-ban valósult meg, mégis jelentősen csökkentette az adminisztrációs terheket és hibákat.

A projekt tanulsága: egy fejlesztés sikeréhez a kitartás és a jól előkészített vállalatirányítási rendszer elengedhetetlen.

Benzinkúti kereskedelem: átalakulás és alkalmazkodási kényszer

A magyarországi üzemanyag-kereskedői piacon a legnagyobb napi nehézségek az iparág komplexitásából, illetve az átalakulási folyamatokból fakadnak.

Dr. Füzes Zoltán
mobilitási igazgató
Shell Magyarország

Dr. Füzes Zoltán, a Shell Magyarország mobilitási igazgatója a több száz benzinkút működtetését és a több ezer munkatárs koordinálását emelte ki folyamatos operatív kihívásként. Úgy látja, hogy a partneri együttműködés fontos, különösen jelentős a hatékonyság és a helyi fókusz miatt. A Shell stratégiája a „more value with less emission” elv mentén halad, minek égisze alatt kiépült a több mint 400 töltőpontot magába foglaló, országos lefedettséget biztosító elektromos töltőhálózat. Ez a házon belül fejlesztett és a Forma–1-es extrém körülmények között tesztelt üzemanyag, az élményszerű vásárlásra építő shopkínálat, valamint a digitális térben a Shell ClubSmart hűségprogrammal való jelenlét mellett szintén komoly differenciáló stratégiai elem.

Gyúrós Péter
üzemeltetési igazgató
Orlen

Gyúrós Péter, az Orlen üzemeltetési igazgatója szerint a legnagyobb nyomás az értékesítésnövelési kényszerből adódik. Az Orlennél külön helyzetet teremt, hogy a cég komoly átalakuláson megy keresztül, mellyel a korábbi középvállalati működésből modern, multinacionális szolgáltatóvá válik. Szerinte az iparágban az üzemeltetési színvonal erősen változó, és elmarad a sok környező országban szokásostól, ebben a magyar hálózatoknak fejlődni kell. Ezenkívül a szakember a vállalati működtetés előnyeit is hangsúlyozta – szerinte a nagy kereskedelmi láncok példája jól mutatja, hogy ez a modell hosszú távon hatékonyabb lehet. A differenciálás jelenleg szerinte főként az árakban és a shopkínálatban jelenik meg, de ezek már régóta részei az iparági gyakorlatnak.

Ján Hrivňák
kiskereskedelmi
üzletágvezető
OMV

Az OMV 2024-ben kezdődött átalakulása egyben szemléletváltást is hozott Ján Hrivňák, az OMV kiskereskedelmi üzletágvezetőjének elmondása szerint: a vállalat nyitott a fenntartható és az e-mobilitás irányába, valamint a prémium szolgáltatások fejlesztésére koncentrál. Ennek égisze alatt néhány éve Michelin-csillagos séfekkel prémium gasztrokínálatot alakított ki, amely rendszeresen frissül, és mára nagyon kedvelt vegán opciókat is tartalmaz.

Az üzemanyag-fejlesztés terén az OMV az ügyfélvisszajelzésekre épülő kutatásokra helyezi a hangsúlyt, különös figyelmet fordítva a minőségre és a biztonságra. A Supershop hűségprogram OMV-applikációba történő integrálásával pedig hamarosan megnyílik a személyre szabott ajánlatok küldésének és az ügyfelekkel való közvetlen kommunikációnak a lehetősége.

Fókuszban a shopok

A shopok, minikávézók és gyorsan forgó FMCG-termékek kezelésének logisztikai és humán kihívásairól szólva abban mindenki egyetért, hogy a személyzet szerepe kulcsfontosságú: kis alapterületen, széles termékkínálattal kell hatékonyan dolgozniuk, miközben a készletezési és selejtezési feladatok is folyamatos odafigyelést igényelnek.

Ján Hrivňák a partnerek elkötelezettségét és rugalmasságát tartja nélkülözhetetlennek a megfelelő működéshez, hiszen a gyorsan lejáró termékek kezelése és a folyamatos áruforgás magasszintű komplexitáskezelést igényel. A tét nem más, mint a vásárlók elégedettsége. Gyúrós Péter szerint a megfelelő létszám és beosztás eltalálása különösen nehéz a töltőállomásokon. A legjobb emberek megtalálása minden iparágban kihívás, de itt különösen érzékeny pont – véli a szakember. Dr. Füzes Zoltán az üzemanyagpiac stagnálása ellenére a shopokban rejlő növekedési potenciált hangsúlyozta, ami indokolja, hogy a szereplők egyre nagyobb fókuszt helyeznek erre a területre, amely ugyanakkor tovább növeli a komplexitást.

A „tankerek” kapitányai szerint a legnagyobb napi nehézségeik az iparág komplexitásából, illetve az átalakulási folyamatokból fakadnak

Kereszttűzben a fenntarthatóság

A Fenntarthatóság szimbóluma 2025 díjátadó a témában folytatott kerekasztal-beszélgetés nyitánya volt.

A fenntarthatóság és üzleti siker közötti érdekellentét egyre érezhetőbb a vállalati működésben – a jogszabályi megfelelés már alapelvárás, de a felelős vezetői magatartás is jelen van.

Hankó Gergely
ügyvezető igazgató
KSZGYSZ

Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezető igazgatója szerint a jelenlegi, felszínt érintő törekvéseknél mélyebb átalakításra van szükség az üzleti folyamatokban, termékportfóliókban és a fogyasztói szemléletben, amihez nélkülözhetetlen a támogató jogszabályi és finanszírozási környezet. A PPWR például drasztikus változásokat kényszerít ki igen szűkös határidők mellett, amihez az újrahasználati, hulladékgazdálkodási és hasznosítói hátteret kapacitásokkal és technológiával kell fejleszteni. Ettől még messze vagyunk: egyes adatok nem ismertek, a folyamatok még kialakulóban vannak, és ez megnehezíti a tervezést és a jogszabályi megfelelést.

Beszélt a mitigációval (kibocsátáscsökkentés) kapcsolatos feladatokról is – az IED 2.0 ipari kibocsátáscsökkentési rendeletet 2026 júliusáig kell átültetni a magyar jogrendbe. Ez főként az élelmiszeripari és nagyobb gyártóegységeket érinti. A KSZGYSZ e folyamatot is szakmai egyeztetésekkel és egy decemberi konferenciával fogja segíteni.

Márta Irén
igazgató
BCSDH

Márta Irén, a BCSDH igazgatója érdekes adatot tárt a hallgatóság elé: a szervezet friss felmérése szerint bár a tagvállalatok 91%-a már érzékeli a klímaváltozás üzleti hatásait, csak 16%-nak van alkalmazkodási terve. A változó természeti folyamatok egymásra hatása, összeadódása nehezen kiszámítható, eltérő forgatókönyvet eredményezhet, emiatt a döntéshozók is bizonytalanok. Másrészről kevesen tudják, hogy milyen eszközökkel mérhetik fel kitettségüket, kihez fordulhatnak. A klímaalkalmazkodás nemcsak kockázat, de óriási üzleti lehetőség is: aki most lép, versenyelőnyhöz juthat, és az elsők között kínálhat megoldást a beszállítói láncban és a vevőknek is. Új termékekre, szolgáltatásokra van szükség. Ennek kapcsán a szakember kiemelte a partnerség fontosságát.

Szabó Nóra
ESG-szakértő
Mastercard

Szabó Nóra, a Mastercard ESG-szakértője szerint a vállalatnál jelenleg komoly kihívás a fenntarthatóság stratégiai szintre emelése, különösen egy amerikai hátterű vállalat európai entitásaként. Az új irány a core működésbe való integrálása, amely a fogyasztói edukáció helyett a digitális fizetési ökoszisztéma fejlesztésére fókuszál.

A fizetési rendszerekről szólva megerősítette, hogy 2028-tól már csak tanúsított anyagból készült fizikai kártya bocsátható ki, de a Mastercard stratégiája is a virtuális megoldások felé tereli a felhasználókat. Mindazonáltal szerinte a környezeti terhelés nem a fizikai kártyákból, hanem a túlfogyasztás ösztönzéséből fakad, ezért a cég edukációval ösztönöz a tudatosabb vásárlásra. Nem kétséges, hogy a digitális fizetés zöldebb a készpénzesnél, de ennek megítélésekor figyelembe kell venni a digitális infrastruktúra fenntarthatóságát – pl. a szerverparkok energiaforrását.

Büki László
tiszteletbeli elnök
FeCso

Büki László, a Fenntartható Csomagolásért Egyesület tiszteletbeli elnöke, a BS Plastic tulajdonosa a fenntarthatóság fogalmának egységes definícióját hiányolja – különösen a csomagolóanyagok esetében –, szerinte az mindig egyedi, cégre szabott kérdés, amelyet nem lehet sablonosan kezelni. A szakember a műanyagok démonizálását is sokszor félrevezetőnek tartja, és aggályokat fogalmazott meg az újrahasznosított anyagok élelmiszeripari felhasználásával kapcsolatban, mondván, azok eredete nem ismert, tisztasága nem garantálható, a szervetlen szennyeződések pedig nem semmisülnek meg a feldolgozás során, így könnyen bekerülhetnek az élelmiszerekbe. Nem véletlen, hogy a BS Plastik által alkalmazott BRC-rendszer nem is engedi az újrahasznosított anyagok használatát, így a jogszabályi előírások és a higiéniai normák között komoly ellentmondás feszül.

Fenntarthatóság: üzleti lehetőség vagy vállalati felelősség?

Ivan Holub
fenntarthatósági vezető
Danone, közép- és
kelet-európai régió

Ivan Holub, a Danone közép- és kelet-európai régiójának fenntarthatósági vezetője előadásában hangsúlyozta: ne legyenek illúzióink – a gazdasági és geopolitikai kihívások árnyékában a klímaváltozás továbbra is súlyos, ám gyakran alulreprezentált fenyegetést jelent.

A Danone ennek tudatában, a hiteles, átlátható és hosszú távon is fenntartható üzleti működés érdekében stratégiáját három alappillérre építi: egészség, emberek/ közösségek, természet.

A vállalat célja, hogy egészséget szolgáló élelmiszereket kínáljon, csökkentse metánkibocsátását, ösztönözze a flexitáriánus étrend elterjedését, és elkötelezett a B Corp tanúsítvány mellett, amely egyedüliként méri átfogóan a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét.

A Fenntarthatóság szimbóluma 2025 díj nyertesei (A nyertesekről részletes beszámoló a Trade magazin 2025/8–9. számában olvasható)

Digitalizáció a csomagolóipari fenntarthatóság szolgálatában

Szőnyi Zoltán
értékesítési igazgató
Dunapack Packaging

Szőnyi Zoltán, a Dunapack Packaging értékesítési igazgatója azt mutatta be, miként kapcsolta össze a vállalat egységes rendszerben a digitalizációt, a környezettudatosságot és a csomagolóanyag-fejlesztést. A vállalat a LEAN szemlélet bevezetésével tette hatékonyabbá működését, minek során a fenntarthatóságot nem csupán célként, de üzleti eszközként is kezelte.

Egy, a COVID-időszakban indult digitális mintabemutatási projektből mára egy komplex virtuális teret fejlesztett, amely lehetővé teszi a termékek 3D-s prezentációját, grafikai módosításokat és fókuszcsoportos tesztelést is, felgyorsítva így a döntéshozatalt a megrendelői oldalon. A koncepciók virtuális polckörnyezetben vagy akár valós gyártósor digitális másában is megjeleníthetők, így nincs szükség felesleges fizikai prototípusokra vagy nyomdai próbára.

A fenntarthatóság terén is szakmai alapú szabályozásra és érdemi egyeztetésre lenne szükség, jelezték az érdekképviseleti-, beszállítói és kereskedelmi képviselők a nap utolsó beszélgetésén

Fontos lenne a párbeszéd

A fenntarthatóság hazai és nemzetközi helyzetképének felvázolása a nap záró kerekasztal-beszélgetésében kereskedői és beszállítói oldalról folytatódott.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a célok eléréséhez kiszámítható, szakmai alapokon nyugvó szabályozásra és érdemi egyeztetésre lenne szükség egyoldalú rendelkezések és utólagos nyitottság helyett.

Balázs Ildikó
vállalati kapcsolatok
igazgató
Auchan

Balázs Ildikó, az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója az EUDR életbe lépése elhalasztásának tervezése kapcsán kiemelte, hogy ez komoly könnyebbséget jelenthet a szereplők számára, ugyanis az erdőirtásmentesség nyomon követése komplex rendszert és háttérmunkát igényel. Az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója hangsúlyozta a beszállítók eltérő felkészültségi szintjét és a velük való folyamatos, kölcsönös párbeszéd fontosságát az adatszolgáltatás megfelelő minősége érdekében.

Nagy Miklós
szakmai titkár
CSAOSZ

Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai titkára a jogalkalmazás gyakorlati nehézségeire hívta fel a figyelmet, ami a szakmai szervezetek számára is megnehezíti, hogy hiteles információval hatékonyan támogassák a vállalatokat, akiknek beruházásai és fejlesztései függenek a szabályozás pontos értelmezésétől. Zombory Csilla, a SPAR minőség- és környezetirányítási vezetője a DRS kapcsán számolt be súlyos működési és kommunikációs problémákról.

Justin István
operatív igazgató
Real Nature

Justin István, a Real Nature operatív igazgatója megerősítette, hogy a beszállítók érzékelik a kereskedők nehézségeit, amely megoldásában az egyetlen útnak a közös gondolkodást tartja. A problémák rájuk is kihatnak, hiszen a kereskedők velük tudják megosztani a kihívásokat.

A fogyasztók rendkívüli árérzékenysége nyilvánvaló, ami jelentősen befolyásolja a fenntartható termékek iránti keresletet. Ennek kapcsán Balázs Ildikó elmondta, hogy szerinte a fenntarthatósági törekvések csak akkor lehetnek sikeresek, ha a fogyasztók edukációja is megtörténik, különben a jó szándékú fejlesztések a gyakorlatban visszalépésre kényszerülnek.

Zombory Csilla
minőség- és környezetirányítási
vezető
SPAR

Zombory Csilla tapasztalata szerint a fenntartható alternatívák bevezetése hosszú folyamat, és a kereskedők viselik annak kockázatát, ha a termékek nem kelnek el. Jól illusztrálja a fogyasztói edukáció nehézkességét, hogy például, amikor a SPAR többutas palackokba töltött vizet kínált, azt a magas visszaváltási díj miatt nem vásárolták, függetlenül a minőségtől. Justin István beszállítói oldalról ugyanakkor az ár fontossága mellett a csomagolás dizájnja, funkcionalitása és az általa közvetített üzenet szerepének a növekedését is látja a fogyasztói döntésekben.

A Z-generáció a piacon

Bódi Szilvia
értékesítési, marketing
és innovációs vezető
DS Smith

Bódi Szilvia, a DS Smith értékesítési, marketing- és innovációs vezetője arról beszélt, hogyan lehet napjainkban „megfogni” azt a Z-generációt, amely klímaszorongó, és amely számára nagyon fontos az, hogy mit és honnan vásárol, a termék milyen forrásból származik, milyen ellátási láncon keresztül érkezik, és milyen üzenetet hordoz.

A szakember szerint e fiatalok megszólításához fenntartható, digitálisan kapcsolódó, dizájnos csomagolásra van szükség, amelynek sztorija van és értéket közvetít. A generáció online él, vásárol, és a közösségimédia-platformokon – de nem a Facebookon – érhető el a hagyományos marketingcsatornák helyett. A nekik készülő csomagolás fontos, hogy unboxing-kompatibilis, visszazárható és környezetbarát legyen.

Egy visszatérő záróakkord

Jellinek Dániel
tulajdonos vezérigazgató
INDOTEK Group

Soltész Gergő
befektetési és pénzügyi
szakértő

A napot záró blokkunk immár hagyományosan, évek óta Jellinek Dániel, az INDOTEK Group tulajdonos-vezérigazgatója és Soltész Gergő befektetési és pénzügyi szakértő exkuzív páros beszélgetésével telik, a gazdaság aktuális helyzetét, a jövőbeli lehetőségeket és kihívásokat elemezve.

A szerda este a hagyományos kerti BBQ-partival folytatódott.

Az idei Business Days konferencia beszámolóját következő számunkban folytatjuk a csütörtöki és pénteki napok programjainak, díjátadóinak részleteivel, majd az idén első alkalommal szervezett ráadás, fakultatív hétvégével.

Szerda este a BBQ-parti sok finomságánál csak a koncertet várták jobban a vendégek. Idén a TNT és a Kozmix fellépését egy Fergeteg Party zárta DJ Dominique-kel